História 1991
1991 / 5-6. szám - GLATZ FERENC: A mi egyházaink
A mi egyházaink (Kérdőjelek múltról, jövőről) Célunk olyan új közép-európai politikai-társadalmi rendszerek kiképzése, amely a polgárnak mind a hívő, mind az ateista útválasztást nemcsak engedi, de biztosítja is. Állami cél nem lehet ateista gyermekek nevelése — mondottuk sok évvel ezelőtt (1984). Az állam célja a szabadon gondolkodni, tájékozódni tudó, a világban a maga útját megválasztani tudó ember nevelése — mondottuk a szovjet rendszer lebontásának korában (1989). Ehhez az életprogramhoz kell az intézményes feltételeket kormányzati eszközökkel is biztosítani. Ahogy tagadtuk, hogy az állam célja az ateista gyermekek nevelése lehet, ugyanígy tagadjuk, hogy kormányzati cél lehet a hívő gyermek nevelése — mondjuk most ’91 nyarán az új életkeretek keresésének Közép-Európájában. MÚLT Az egyházüldözés kora (1950-1964) Vázlatszavakkal és kérdőjelekkel írható le még csupán az egyházak hazai üldöztetésének (1950-1964) kora, szintúgy a nyílt üldözést fokozatosan feloldó kiegyezéses egyházpolitika (1964- 1989). Közismert: a volt szovjet zóna országaiban az egyházak tevékenységét állami ellenőrzés alá vonták. De még hiányzik az összehasonlító vizsgálat: a proletárdiktatúra melyik országában, milyen államigazgatási egység felügyelte az egyházakat (miniszterelnökség, szakminisztérium, külön egyházügyi hivatal). Pontosan kell rekonstruálni, milyen megfontolások vezették a szovjet típusú egyházpolitikát. Sok mindenről tudunk, keveset ismerünk tényszerűen. Tudjuk: a monolit, magát marxistának nevező ideológia a tudományos világnézet uralomra juttatásának programjával lépett fel, s e téren a legnagyobb ellenségének a vallásos tudatot (mint hamis tudatot) tekintette. Tudjuk, az Isten-hitet a babonából eredeztetve, az ateizmust adminisztratív eszközökkel kívánta terjeszteni, a polgári gondolkodás ateista vonulatát szélsőségekig futtatva, az iskolai nevelés és közművelődés alapdogmájává emelte azt. (Alapdogma: az egyedül tudományos világnézet, a „természettudományos igazságokra” építő marxizmus.) Tudjuk: az egyházat, a vallásos hitet éltető intézményt, egyben napi politikai ellenségének, a nyugati világrend itthoni képviselőjének tekintette, azt szoros állami ellenőrzés alá szorította. (Ezáltal az egyház és általában a vallásosság elleni küzdelem része lett az ideológiai osztályharcnak, a burzsoá és kispolgári nézetek elleni küzdelemnek.) Tudjuk: a sztálini modell nem tűrte a társadalom kiscsoportos szerveződéseit, így az egyházi közösségeket sem; a totális meggyőzés igényével lépett fel. És tudjuk azt is, hogy rendkívüli keménységgel lépett fel azon egyházak ellen, amelyek netán közvetlen napi politikai céljaival szemben állottak. Különösen nehezen viselték el a diktatúrák az egyetemes elveket hirdető és a nemzeti-állami célok fölé emelkedő, Rómából irányított katolikus egyházat. (Ismeretes Sztálin akciója 1946-ban: a görögkatolikusokat belekényszerítette a görögkeletiekbe; Ceausescu üldözte a katolicizmust, s megpróbálkozott annak folytatása 63. oldalon 2 TARTALOM Glatz Ferenc: A mi egyházaink 2, 63-65 MODERNIZÁLÓDÓ EGYHÁZ Gergely Jenő: A százéves Rerum novarum 3 Balogh Margit: Quadragesimo anno, 1931 6 Rosdy Pál: A katolikus társadalmi tanítás 8 Csohány János: Református reformprogram 11 SZEMTANÚ Benda Kálmán: A Lónyai utcai Gimnázium 12 KISEBBSÉGBEN Balogh Júlia: Szórványmagyarság, református egyház 14 Szigeti Jenő: A szabadegyházak indulása 17 Jakob Katz: A végzetes szakadás 20 EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM Ólmosi Zoltán: Proletárdiktatúra és egyház, 1951 23 Balogh Margit: Egyházügyi hivatalok 24 A KÁDÁR-RENDSZER TÖRTÉNETÉBŐL T. Varga György: Nemzetközi egyhülés és egyházpolitika, 1977 27 Gergely Jenő: A Vatikán és Magyarország (1963-1989) 28 JELEN IDŐBEN A szovjet típusú egyházigazgatás felszámolása (1989-90) 31 Glatz Ferenc: Egyház és kormányzati politika, 1989 32 FIGYELŐ Havas László: A soknépű Római Birodalom 36 Held József: Hányan éltek Magyarországon a középkorban 38 Stark Tamás: A magyarokat meg kell büntetni 39 ŐSTÖRTÉNET Fodor István: Őstörténet és történeti tudat 42 EMBER ÉS KÖRNYEZETE Vörös Károly: Pesti emberek száz évvel ezelőtt 45 ÉLETKÉPEK, HÉTKÖZNAPOK Lakner Judit: A halál megállapítása. A teszthalott 47 F. Dózsa Katalin: Magyar divattörténet II. 50 CSALÁD ÉS SZOCIÁLPOLITIKA Maróti Egon: A harmadik gyermek 52 SZEMTANÚ Rákosi Mátyás levelei Dimitrovhoz (Közzéteszi: Vass Henrik) 54 HALÁSZATOK A vesztes ország tankönyvei, 1946 (Közzéteszi: Kovács Éva) 57 NYÍLT TÉR Sándor Pál: Huszadik századi történet 58 Borús József: Kassa bombázása 60 Péter Katalin: A protestáns egyháztörténetírás új útjai 61 Esztergom, 1985. február 6. HISTÓRIA Főszerkesztő: Glatz Ferenc Rovatvezetők: Kertész István, Sípos Péter, Szakály Ferenc, Vörös Károly Felelős kiadó: História Alapítvány. Elnök: Niederhauser Emil Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri u. 53. Telefon: 156-0457. Levélcím: Pf. 9. Bp., 1250 Szedés: MTA 01 Kiadványcsoport Felelős vezető: Burucs Kornélia Nyomás: Veszprémi Nyomda Kft. - 8200 Veszprém, Őrház u. 38. Felelős vezető: Fekete István igazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap és Postaszállítási Igazgatóságnál 1074 Budapest, Vörösmarty u. 16-18. Megjelenik évente hatszor. Előfizetési díj: fél évre 84 Ft, 1 évre 168 Ft. Külföldön terjeszti a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat Budapest, Pf. 149. H-1389 HU ISSN 0139-2409. Index: 25384 A História Alapítvány bankszámlaszáma: 232-90173-8900 Devizaszámlaszámok: USD 401-15194129120; DM 407-15194129120; ATS 419-15194129120