História 1993

1993 / 4. szám - FEHÉRTÓI KATALIN: Boszorkányok, varázslók, jósok a 15. században

Ezzel szemben a 15. századi boszorká­nyokról már több adat is rendelkezésünk­re áll. A megyék részére tartott nádori köztörvényszékek egynémelyikén a kö­zönséges bűnözőkkel együtt varázslónő­ket és jósnőket is „levelesítettek”, azaz ítéltek el fej- és jószágvesztésre. Varázslónő, boszorkánynéző Ilyen nádori köztörvényszék volt az 1435. évi, amelyet Szabolcs és Bereg megyék kö­zönsége részére tartottak. Ekkor több asszonyt is elítéltek, akik közül Bencs fia Orbánnak felesége, aki Begányi Jakab fia Miklós jobbágya és Begányon tartózko­dott, „incantatrix” (varázslónő) volt; Vak­nak mondott Ágnes asszony, aki Lónyai László jobbágya és Boltrágyon tartózko­dott, „incantatrix seu fitonissa” (varázsló­nő és jövendőmondó) volt; és Vég­nek mondott Tamás felesége, aki Pálóczi László jobbágya és Csamonya birtokon tartózkodott, „incantatrix seu fitonissa vulgo Nezen” volt. A latin incantatrix magyar egyenér­tékűje „varázslónő, bűvölő-bájoló, ku­ruzsló, boszorkány”, a phitonissa jelentése „jós, jövendőmondó”. Oklevelünk tanú­sága szerint tehát mindhárom asszony va­rázsló, boszorkány, illetőleg boszorkány és jós volt, akiket közönségesen, vagyis magyarul néző­knek neveztek. Az első pogánylázadások Visky Károly A magyarság néprajzában a „Rontás és gyógyítás” című fejezetben a következőket írja: „A néphit papjai, tudó­sai, akik valamennyien az ember testét­­lelkét emésztő rontások ellen igyekeznek, nagy számmal vannak... Ezek a tudósok a javasok (javosok), bűbájosok, táltosok (tátosok), varázslók, ördöngősök, boszor­kányok, kuruzslók, csodadoktorok, tudó­sok, csontrakók, borbélyok, nézők, bábák, kenőasszonyok, tudósasszonyok, öntő­asszonyok. Nagyrészt ugyanazok, akiket a Budai Krónika a pogány lázadó Vatha* körül mint magos et phytonissas et arus­­pices említ.” Az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum, ismer­tebb nevén a Budai Krónika (1473) az 1046. évi pogánylázadással kapcsolatos eseményekről így emlékezik meg: „Az el­ső az újjászületettek közül egy Vata neve­zetű volt Bélus várából, aki magát a dé­monoknak szentelte, leborotválta fejét és hajából három ágban varkocsot font a po­­gányok szokása szerint. Ennek a fia, név­­szerint Janus, utóbb, sokkal későbbi idő­ben, atyja hitét követve sok varázslót, ja­vasasszonyt és jóst [magos, phitonissas et aruspices] gyűjtött maga köré, akiknek * Az 1046. évi pogánylázadás vezetője volt Vata, bé­kési nemzetségfő, akinek mozgalmát kezdetben a Péter király ellen hazahívott András herceg is tá­mogatta. (A szerk.) Boszorkánysággal gyanúsított asszony kínvallatása, 16. század Boszorkányok nyilvános megégetése, 1555 Boszorkánygyűlés, 1790 11

Next