História 1993

1993 / 4. szám - MŰHELY - RIKLIN, ALOIS: A politikai hatalom megosztásáról

hagyta Mózes, hogy ne tartson az ő népe maga között varázslót, bűvöst-bájost, né­zőt és semminemű jóst.” Ezért a boszor­kányperekben gyakran hivatkoztak Mó­zes törvényeire. A „néző”-gyógyító Mégis a jövendőmondó és titkokat felfe­dő, tanácsokat adó nézőknek a 16-18. szá­zadban nemigen esett bántódásuk. Ezek a nézők — leginkább asszonyok és lányok, elvétve akadt csak közöttük férfi — tudni­illik nemcsak jósoltak, hanem gyógyítot­tak is; a népi szóhasználatban gyógyító­asszonynak, orvosasszonynak, javasasz­­szonynak, tudósasszonynak is nevezték őket. Tanácsokat adtak a házastársi hűség biztosítására. Némelyek halottakkal is tudtak érintkezni, ők voltak a halottlátók. Megmutatták a földbe rejtett kincs helyét, megérezték jó előre az esőt, a zivatart. Megmondták, hogy a hozzájuk fordulók nyavalyája embertől vagy Istentől szárma­zik-e, és megnevezték a rontó boszorká­nyokat is. 1584-ben például Szabó Kató perében egy tanú azt vallotta, hogy „Baráth István­ná asszonyom külde engemet Rődre, hogy a nézőtől megtudjam ha embertől volna-e Hersei Mártonná nyavalyája, vagy Isten akaratja volna”. Virágos Mártonná peré­ben, 1699-ben Oláh János tanú így vallott: „Tudom ez előtt chrciter 11 esztendővel kis bíróságomban rendkívül való nagy nyavalyában lévén (minthogy emberre volt gyanúságom) feleségem övemet kül­dötte Váradra a Nézőhöz, holott mondot­ta Néző, aki a kotlós tyúkot adta, az evett meg. Virágos Mártonné adta volt pedig, ő evett­e meg, vagy nem? nem tudom.” 1723-ban „elvitte Esztári Mihály azon nyomorult feleségét a Nézőhöz, s a Néző adott füvet, a kiben füresszék meg az nyo­morult asszonyt s megmondotta a Néző, hogy hárman vesztették meg Esztárinét”. 1739-ben, „midőn Oláh Pál Hatházra járt magát gyógyíttatni az Nézőhöz ... hallotta az Néző Asszontúl, hogy szemben mondot­ta Vas Mihálynénak: te tiszta sült boszor­kány vagy kinél nagyobb nem lehet”. 1742-ben Leányvári Sámuel 40 éves tanú „elment Tekintetes Zemplén Vármegyé­ben Újhely városában a Néző Asszonyhoz, hogy meggyógyítsa, de az Néző Asszony azt felelte, hogy hiában, mert meg nem gyógyíthatja azt mondván: már kilenc esz­tendeje, hogy utánad jár Szolnokné, ki­lenc esztendeig kell ezen nyavalyában nyomorogni. Ezért ezen tanú minden nya­valyáját Szolnoknénak tulajdonítja és a fejére is mer esküdni”. 1756-ban „Mocsán lakozó bizonyos Szabó nevű lakosnak le­ánya (kit néző kánnak hittak) által lővén Etthére ... a látens leányát azon néző le­ánnyal megnézetvén kérte, hogy úgy csak mondaná meg mi találta, és ki rontotta meg? Arra felele az néző leány. Ezt bizton az rontotta meg akitül eljötettek ide lakni az föld likban, úgymint a Szabó Zsuzsa”. A múlt század második felében (1867- 1874) napvilágot látott Czuczor-Fogarasi értelmező szótárában a néző lehetett olyan személy is, „ki a fölvetett kártyából, vagy más babonajelekből holmi rejtélyes, titkos, jövendő dolgokat fejteget, másképp látó". A falu népe tiszteli A 15. században a varázsló, bűvölő-bájoló és embereket megmérgező, jövendőmon­dó nézőket fej- és jószágvesztésre ítélték a nádori köztörvényszékeken. A későbbi századokban a falusi nép körében a rontó szándék nélküli, segítőkész, orvosló néző megbecsülést szerzett és tekintélynek ör­vendett. Most is léteznek gyógyító, csont­rakó, jövendölő személyek, csak a régi né­ző név kopott le róluk. A valamikori nézők emléke az 1456 óta adatolható (Stepha­nus Nezew) és a ma is élő Néző családnév­ben őrződött meg. FEHÉRTÓI KATALIN E számunk szerzői ÁDÁM MAGDA a tört. tud. doktora, tud. tanácsadó (MTA TTI); BENDA KÁLMÁN akadémikus, tud. tanácsadó (MTA TTI); BORÚS JÓZSEF kandidátus (MTA TTI); BÖLÖNY JÓZSEF­­; DRAVECZKY BALÁZS ig. (Magyar Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Múzeum, Bp.); FEHÉRTÓI KATALIN kandidátus, könyvtáros (Schöpf-Mérei Ágost Kórház, Bp.); HAJDÚ TIBOR a tört. tud. doktora, tud. ta­nácsadó (MTA TTI);­ HAJNAL ISTVÁN­­; HANÁK PÉTER akadémikus, tud. tanács­adó (MTA TTI); KISS ELEMÉR ügyvéd (Bp.); SÁNDOR PÁL kandidátus (Bp.); SZAKÁLY FERENC a tört. tud. doktora, oszt. vez. (MTA TTI);[ SZŰCS JENŐ TEKE ZSUZSA tud. mts. (MTA TTI); VACZY PÉTER akadémikus (Bp.); VÖRÖS KÁROLY a tört. tud. doktora, tud. tanácsadó (MTA TTI). Rövidítések: ig.: igazgató; MTA TTI: Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Inté­zet; mts.: munkatárs; oszt. vez.: osztályvezető; tört. tud.: történelemtudományok; tud.: tudományos. MŰHELY A politikai hatalom megosztásáról 1534 Az európai klasszikus parlamentáris de­mokráciák egyik alapelve a hatalom meg­osztásának elfogadása. Törvényhozás és végrehajtói hatalom viszonya máig állan­dó témája a politikai rendszerek megúju­lási lehetőségeiről folyó vitáknak. A. Riklin professzor (Svájc, St Gal­len) a hatalommegosztás gondolatának első kidolgozóját találta meg D. Giannot­­tiban, ill. a firenzei renaissance köztár­saságpárti filozófus-politikusának egy ed­dig ki nem adott művében. A felfedezésről és a hatalommegosztás elméletének törté­netéről az Europa Institut Budapest­ben tartott előadást. Az alábbiakban rövidítve közöljük a ma is aktuális témájú előadás szövegét. (A szerk.) Donato Giannotti, a Firenzei Köztársaság utolsó jelentős államfilozófusa 500 évvel ezelőtt, 1492. november 27-én született. „Repubblica fiorentina” című főművének első autentikus kiadása csak 1990-ben je­lent meg. A mű egy tökéletes alkotmány­­tervezet, így nemcsak ritkaság, hanem új­donság is a politikai eszmék történetében. A műben található tant a hatalmi ágak szétválasztásáról a politikában máig nem méltányolták megfelelően. A köztársaság-ellenesek elismerése Az antirepublikánus Mediciek a republi­kánus Donato Giannottit kiközösítéssel sújtották. Ennek hatása máig érezhető. Az 1992-ben Firenzébe látogató turis­tát lépten-nyomon emlékeztetik az Il Magnificonak nevezett Lorenzo de Medi­ci halálának 500. évfordulójára. Donato Giannotti születésének 500. évfordulójá­ra azonban úgy tűnik, senki nem gondol Firenzében. A fejedelmi személyi kultusz a legtöbb ember számára vonzóbb, mint a re­publikánus tevékenység. Még a demokráci­ának elkötelezett Európa Tanács is a Me­­dicieknek ajánlotta nagy firenzei művé­szeti kiállítását, mintha a firenzei republi­kánusok filiszterek lettek volna. Pedig ők, és nem a Mediciek alkották a keresztelő­kápolna bronzkapuit, a székesegyházat, a Bargellót, a tanácsházat, a Loggiát és sok mást. Ők állították fel a Tanácsháza téren Donatello Judithját és Michelangelo Dá­vidját republikánus emlékműként. 13

Next