História 1993
1993 / 2. szám - BURUCS KORNÉLIA: Nők az egyesületekben
Lorántffy Zsuzsanna Egylet Az 1892-ben alakult egylet a protestáns erkölcsi és hitélet szellemében fejtette ki tevékenységét. Elnöknője több évtizeden keresztül Szilassy Aladárné volt. Az egylet 250-300 tagja a „könyörülő és segítő szeretet” gyakorlása során szegények segélyezését, gondozását, betegek ápolását végezte. A család védelmében otthonokat, pályaudvari missziót szerveztek, az élelem, ruha- és pénzadományokon kívül évente 10 árva gyermek neveltetési költségét fedezték. Vasárnapi iskolákat működtettek, vallásos szellemű kiadványokat jelentettek meg. Az 1908- ban létesített Diakonissza Nevelőintézetben felügyelő, tanítónő és kórházi ápolóképzés folyt, 1920-ban pedig megkezdte működését a Diakonissza Kórház is. Női Munkát Értékesítő Lujza Egylet Az egylet 1892-ben azzal a céllal alakult, hogy a művelt osztályokhoz tartozó nőknek, „amennyiben önálló iparüzletet nem folytatnak, bárminemű munkát közvetíteni, azokat értékesíteni s általában a nők tisztességes mellékkeresetét előmozdítani” tudják. Az egylet munkaközvetítő irodát működtetett, ahol az arra rászoruló nők kéziratok, kották másolására, fordításra kaptak megbízást, vagy az ún. női iparágak (kézimunka, virágkötés, majolikafestés, bijouterie-munkák) termékeit értékesíthették. Országos Katholikus Nővédő Egyesület Magyarországon a nővédelem szükségességét az elsők között ismerte fel az 1896-ban alakult egyesület. Vasárnap délutánonként a Leánykörökben és az Anyák körében katolikus szellemben tartottak előadásokat, s tanácsot osztottak a háztartás vezetéséről, a gyermeknevelésről. Az egyesület a kenyérkereső nők anyagi, szellemi támogatását, önálló pénzkereső tevékenységre való kiképzését jelölte meg céljának. Nőtisztviselők Országos Egyesülete Az 1896-ban alakult egyesület a magántisztviselőként irodákban dolgozó nők gazdasági érdekvédelmére szerveződött, de tevékenységét 1908-tól a köztisztviselőnőkre (telefonos és postáskisasszonyok) is kiterjesztette. A Schwimmer Róza, majd Gergely Janka elnökletével működő egyesület tagjait ingyenes állásközvetítéssel, a munkaképteleneket segélyezéssel támogatta, a kereskedelmi szakoktatás hiányait pótolandó pedig a dolgozni kényszerülő nők számára szaktanfolyamokat (könyvvitel, magyar, angol, német gyorsírás, gépírás) indított. A századforduló választójogi mozgalmaiba is bekapcsolódott: a gyűléseken, felvonulásokon képviselői mindig megjelentek. Az egyesület, férfikollégáikkal karöltve, képviselte e társadalmi réteg érdekvédelmét: kezdettől tagja volt a Magántisztviselők Országos Szövetségének valamint a Magántisztviselők Országos Nyugdíjegyesületének. Az egyesület jelentős szerepet játszott a Magyarországi Munkásnő Egyesület megszületésében is: az 1903 februárjában tartott munkásnőgyűlésen Schwimmer Róza terjesztette elő a munkásnők egyenjogúsítására vonatkozó elképzeléseket, s közreműködtek az alapszabályok megfogalmazásában is. Lapjuk: Nőtisztviselők Lapja, majd A Nő és a Társadalom volt. 1919 nyarán az egyesület feloszlott. Művelt Nők Otthona Egyesület Az 1897-ben létrejött jótékony egyesület az „egyedül álló tisztességes és művelt” nőknek kívánt csekély térítés ellenében vagy ingyen családias szellemben vezetett otthont biztosítani öreg napjaikra. A nyugdíjjal vagy más járadékkal nem rendelkezők kisebb munkák elvégzésével (irodai, fehérneművarrás, ill.javítás) járultak hozzá eltartásukhoz. Az Orczy úton épített Otthon azonban már a századfordulón anyagi nehézségekkel küzdött. Feministák Egyesülete 1904-ben Schwimmer Róza és Glücklich Vilma vezetésével a Nőtisztviselők Országos Egyesületéből vált ki, azzal az elhatározással, hogy a nők érdekeit nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és politikai téren is képviselik. Céljaik támogatásához számos szakértő, közéleti férfiút is megnyertek. Kezdetben a női választójog kiharcolására összpontosítottak, de ebben a kérdésben alapvető nézeteltérés volt a szocialista nőmozgalomhoz képest. (A feministák a nők érdekeit nemi oldalról közelítették meg, míg a szociáldemokraták az egy osztályhoz tartozás alapelvét vallották.) Az egyesület 1907-ben bizottságot hozott létre a anya- és gyermekvédelmi munka irányítására. Képviselői elszántan küzdöttek a prostitúció, a leánykereskedelem ellen, követelték a leányanyák és a házasságon kívül született gyermekek társadalmi és jogi hátrányának felszámolását. Szót emeltek a nők tanulási szabadságáért, a koedukációért, a munkavállalás lehetőségéért, s az egyenlő munkáért egyenlő bért jelszavát hirdették. Az egyesület az I. világháború alatt a Nők Nemzetközi Békeligájának hazai képviselőjeként aktív háborúellenes tevékenységet fejtett ki. Legálisan 1942-ig működött. Lapjuk: A Nő Magyarországi Munkásnő Egyesület Szociáldemokrata vezetés mellett 1903 februárjában alakult meg a Magyarországi Nőmunkás Egylet, mely célul tűzte ki a szabad foglalkozású nők és a háziasszonyok szervezését. 1904 júniusában Gárdos Mariska vezetésével az addig szakszervezeti keretekben működő gyáripari, háziipari munkásnőket és a házicselédeket közös érdekeik védelmére egyesületbe tömörítette. Az egyesület az I. világháború alatt játszott jelentősebb szerepet, amikor a szocialista nők számos éhség- és háborúellenes tüntetést szerveztek. Lapjuk: Nőmunkás, Művészet és Művelődés Magyar Nők Egyesülete A Huszár Ilona bárónő kezdeményezésére 1904-ben alakult egyesület már célkitűzéseiben is bevallottan csak a szellemi munkával foglalkozó nőket kívánta tömöríteni, s elhatárolta magát a „jogokért viaskodó, a női munka egyenlőségéért harcoló” asszonytársaktól. Az egyesület 500-600 tagja a festő és iparművészeti, az irodalmi, a zenei és az ismeretterjesztői szakosztályban a művészet és a tudomány „finomított ízlésének” elterjesztéséért fáradozott. A Vigadó épületében hangversenyteremmel, társalgószobával rendelkeztek. Keddenkénti hangulatos zsúrjaikon irodalmi vagy ismeretterjesztő felolvasások, zenei programok, kiállítások szerepeltek. A szervezet anyagi nehézségek miatt 1935-ben beolvadt a Mária Dorothea Egyesületbe. Az Első Leánykiházasító Egylet, Váci út, Budapest A nők a kulturális élet első törzsközönsége. Művészet és művelődés egylet zsúrja. Budapest, 1906 16