História 1994

1994 / 5-6. szám - ZIMMERMANN, SUSAN: Női szerepek a 20. század elején

tetlen volt. A háztartási munkamennyiség megszaporodása, pl. otthoni főzés, ottho­ni mosás stb. még tovább csökkenthette ugyan a megélhetéshez szükséges pénz mennyiségét, és megfordítva, vállalkozói szempontból nézve, szerepet játszott a munkaerő újratermeléséhez szükséges, kifizetendő bér csökkentésében. A ház­tartásban végzett fizetség nélküli munka­­mennyiség megnövekedése azonban nem ellensúlyozhatta többé a családtagok egyoldalú függését a pénzkeresettől. Az emberi munka ezáltal, ellentétben az elő- és utóiparosodási korszakkal, bevételt te­remtő „produktív” munkavégzésre és ki­felé értéktelen, de nélkülözhetetlen „újra­termelésre” oszlott meg. „Vasárnapo­kon”, így hangzott el a bécsi bérmunkás­nők munka- és életkörülményeiről szóló ankétján, „a nő soha sem dolgozik, hanem ezen a napon a lakást tartja rendben. Munka előtt ellátja a háztartási teendő­ket.” — És: „A holt szezon alatt legfeljebb egy kicsit többet éhezik.” A nők és az „újratermelés” A társadalmi termelés fenti, történelmileg új megbontása képezte a nemek megvál­tozott viszonya, valamint az újszerű meg­különböztetés alapját a női és a férfi mun­ka kizsákmányolásában. Ha először is a fizetség nélküli munka­végzés szféráját figyeljük meg, bármelyik típusú háztartást is nézzük, főleg a nők­nek jutott osztályrészéül a fizetség nélküli „reproduktív” tevékenység. Függetlenül attól, hogy ez sok esetben — felületesen szemlélve — az öröklött és valamikor az erők kiegészítésének elvéből keletkezett nemek közötti munkamegosztást tovább­vitte, ez a látszólag a hagyományokhoz történő visszatérés tisztán formai volt. Legtöbbször csupán ideológiai kísérőzene volt a nőkre gyakorta durva módszerekkel rákényszerített fizetség nélküli feladatok­hoz. A fiatal, Bécsbe felköltöző nők előtt a „tanonc-leány gazdaságban” sok esetben teljesen ismeretlenek voltak például azok a házimunkák, amelyeket kiegészítő mun­kaként kellett ellátniuk, és így ezeket elő­ször meg kellett tanulniuk. E szemszögből nézve válik világossá a nők gyermekszülé­si és anyasági képességének jelentősége, a „reproduktív” szférába történő beillesz­kedésükre vonatkozó kérdés. A (kiskorú) gyermekükről való gondoskodás ugyan valóban szinte automatikusan irányítja az anyákat a fizetség nélküli „reprodukció” szférájába. De éppen ez nem ad semmifé­le magyarázatot a „tanonc-lány gazdaság­ban” uralkodó viszonyokra. Teljesen nyil­vánvalóan lépett az erők kiegészítésének régi elve helyére a nemi különbség mint a „nők” és a „férfiak” megkülönböztetésé­nek elvonatkoztatott jellemzője, aminek alapján ezt a két csoportot különböző életszférákban törekedtek beszorítani — ami jelenséget „szexizmus” fogalommal is körülírhatjuk. A nők és a „termelés” A pénzkereső munkavégzés kapcsán ugyanúgy szembetűnőek voltak a konkrét személy tulajdonságairól és képességeiről leválasztott „nemi hovatartozás” abszt­rakt jellemzői mentén fellelhető hasonló határvonal-minták. Csak részben lehetett a nők „reprodukcióhoz” történő ténysze­rű kötődésének betudni azt, hogy a pénz­ Nő hagyományos szerepben. Hasch József lakatos családjával, 1912 Jótékony célra gyűjtő hölgyek, 1910-es évek Választójogi tüntetés, Budapest, 1917

Next