História 1994
1994 / 5-6. szám - ZIMMERMANN, SUSAN: Női szerepek a 20. század elején
tetlen volt. A háztartási munkamennyiség megszaporodása, pl. otthoni főzés, otthoni mosás stb. még tovább csökkenthette ugyan a megélhetéshez szükséges pénz mennyiségét, és megfordítva, vállalkozói szempontból nézve, szerepet játszott a munkaerő újratermeléséhez szükséges, kifizetendő bér csökkentésében. A háztartásban végzett fizetség nélküli munkamennyiség megnövekedése azonban nem ellensúlyozhatta többé a családtagok egyoldalú függését a pénzkeresettől. Az emberi munka ezáltal, ellentétben az elő- és utóiparosodási korszakkal, bevételt teremtő „produktív” munkavégzésre és kifelé értéktelen, de nélkülözhetetlen „újratermelésre” oszlott meg. „Vasárnapokon”, így hangzott el a bécsi bérmunkásnők munka- és életkörülményeiről szóló ankétján, „a nő soha sem dolgozik, hanem ezen a napon a lakást tartja rendben. Munka előtt ellátja a háztartási teendőket.” — És: „A holt szezon alatt legfeljebb egy kicsit többet éhezik.” A nők és az „újratermelés” A társadalmi termelés fenti, történelmileg új megbontása képezte a nemek megváltozott viszonya, valamint az újszerű megkülönböztetés alapját a női és a férfi munka kizsákmányolásában. Ha először is a fizetség nélküli munkavégzés szféráját figyeljük meg, bármelyik típusú háztartást is nézzük, főleg a nőknek jutott osztályrészéül a fizetség nélküli „reproduktív” tevékenység. Függetlenül attól, hogy ez sok esetben — felületesen szemlélve — az öröklött és valamikor az erők kiegészítésének elvéből keletkezett nemek közötti munkamegosztást továbbvitte, ez a látszólag a hagyományokhoz történő visszatérés tisztán formai volt. Legtöbbször csupán ideológiai kísérőzene volt a nőkre gyakorta durva módszerekkel rákényszerített fizetség nélküli feladatokhoz. A fiatal, Bécsbe felköltöző nők előtt a „tanonc-leány gazdaságban” sok esetben teljesen ismeretlenek voltak például azok a házimunkák, amelyeket kiegészítő munkaként kellett ellátniuk, és így ezeket először meg kellett tanulniuk. E szemszögből nézve válik világossá a nők gyermekszülési és anyasági képességének jelentősége, a „reproduktív” szférába történő beilleszkedésükre vonatkozó kérdés. A (kiskorú) gyermekükről való gondoskodás ugyan valóban szinte automatikusan irányítja az anyákat a fizetség nélküli „reprodukció” szférájába. De éppen ez nem ad semmiféle magyarázatot a „tanonc-lány gazdaságban” uralkodó viszonyokra. Teljesen nyilvánvalóan lépett az erők kiegészítésének régi elve helyére a nemi különbség mint a „nők” és a „férfiak” megkülönböztetésének elvonatkoztatott jellemzője, aminek alapján ezt a két csoportot különböző életszférákban törekedtek beszorítani — ami jelenséget „szexizmus” fogalommal is körülírhatjuk. A nők és a „termelés” A pénzkereső munkavégzés kapcsán ugyanúgy szembetűnőek voltak a konkrét személy tulajdonságairól és képességeiről leválasztott „nemi hovatartozás” absztrakt jellemzői mentén fellelhető hasonló határvonal-minták. Csak részben lehetett a nők „reprodukcióhoz” történő tényszerű kötődésének betudni azt, hogy a pénz Nő hagyományos szerepben. Hasch József lakatos családjával, 1912 Jótékony célra gyűjtő hölgyek, 1910-es évek Választójogi tüntetés, Budapest, 1917