História 1995

1995 / 8. szám - ÉLETKÉPEK, HÉTKÖZNAPOK - BURUCS KORNÉLIA: Az "ügi"

Az „ügi” A hagyományos galoppverseny (akadály-, gát- és síkverseny) mellett a kétkerekű sulkyba fogott ügetőlovakkal vívott üge­tőverseny is meghonosodott Magyaror­szágon. A hazai ügetősport megteremté­sében sorsdöntő volt A Lótenyésztés Eme­lésére Alakult Részvénytársaság 1877. júni­us 4-i megalakulása, mely a lótenyésztést (nemzetközi) vásárok, kiállítások és ver­senyek szervezésével kívánta fejleszteni. 1879-ben a pesti Városerdőben (ma: Vá­rosligetben) „roppant számú és díszes kö­zönség” érdeklődésétől kísérve meg is rendezték az első „érdekes sportlátványt”, kettős és egyes fogatú kocsikkal. Az egyre népszerűbbé váló szórakozás sürgetővé tette az állandó versenypálya létrehozá­sát. 1883. május 17-én az ügetőverseny hí­vei végre birtokba vehették a Tattersall területén az új versenypályát (e naptól számítjuk a hazai ügetősport hivatalos kezdetét), 1884-től pedig kiírták a Magyar Ügetőderbyt, amelyre a Monarchia terü­letén elletett méneket és kancákat lehe­tett benevezni. (Igaz, a szerény díjazás mi­att a legjobb ügetők a bécsi versenyeken indultak.) Az 188. évi millenáris ünnep­ség aztán újabb lendületet adott az ügető­sportnak: hívei megszerezték a mezőgaz­dasági kiállítás állattenyésztési területét az Erzsébet királyné úton, az itt emelt szá­mos istállóval, előhajtó- és bemutatópá­lyával. Átmenetileg ismét felfelé ívelt az ügetőversenyzés és -tenyésztés ügye, s egy nagyobb versenypálya kialakítása érdeké­ben megalalkult az Úrikocsisok Szövetke­zete is (1899-1902), melytől a stafétabo­tot 1903-ban a Budapesti Ügetőverseny Egyesület vette át. 1905. május 25-én nyílt meg az újjáépített Erzsébet királyné úti pálya, ahol kitűnően szórakozhatott a nagyérdemű. (A bátrabbak az angol min­tára itthon az 1890-es években meghono­sodott bukmékeri irodákban köthettek előfogadásokat a nagy versenyekre, illetve fogadhattak a versenytéri fogadókörze­tekben.) Az első világháború és a gazdasági ne­hézségek az ügetőversenyt sem kerülték el; a tanácsköztársaság alatt pedig a pá­lyán — a felszántott városligeti galopp­pályához hasonlóan — veteményeskertet akartak létesíteni... Szerencsére ez a ve­szély elhárult, s 1919-től a hazai ügetőver­senyzés önálló életet kezdett élni. A hábo­rú alatt Ausztriába vagy a vidéki ménesek­be mentett tenyész- és versenyanyagot is­mét összegyűjtötték, s megindultak az önálló magyar törzskönyvezési munkák is. 15 évi szünet után 1924-ben ismét meg­rendezték a Magyar Ügetőderbyt, ám az infláció ismét nehéz éveket hozott. (A fő­városban az ügetőversenynek ráadásul meg kellett birkóznia az 1925-ben meg­nyílt, közönségcsábító új galoppverseny­pályával, devizahiány miatt pedig a te­nyésztés is gondokkal küzdött.) Az ügy el­szánt hívei nem adták fel: 1931-ben a szé­kesfővárossal kötött bérleti szerződésben vállalták, hogy a város egyik bozótos sze­métlerakó- és búvóhelyén európai szintű ügetőpályát építenek. 1933. augusztus 31- én azután zsúfolt nézőtér előtt megnyílt a Keleti pályaudvar közelében levő új pálya, az „ügi”. Néhány évi működés után azon­ban pénzügyi megrázkódtatás érte, majd miniszteri biztosok felügyelték a verseny­zést. A feloszlatott BÜE helyett a hazai ügetőversenyzés ügyét az 1943. május 3- án megalakult Magyar Ügetőverseny Egyesület karolta fel. A háború azonban ismét közbeszólt: 1944. október-1945 márciusa között súlyos veszteségek érték az ügetőt: a körhippodrommá kiépült pá­lya megsérült, rengeteg ló elpusztult, sok ménest külföldre hajtottak. A lerombolt városban az ágy nyitja meg szinte elsőként kapuit, 1945. augusztus 26-án. A „fordulat éve” a lósport sorsát is megpecsételte. 1948-ban feloszlatták a Magyar Ügetőver­seny Egyesületet, s miniszteri biztos vette át az irányítást. Felszámolták a bukméke­ri intézményt, s megindult a tenyész- és versenyanyag felvásárlása, az új futtatási rendszer kialakítása. De ez már egy újabb fejezet... B. K. E rovatunkban két olyan témával ismerkedhetnek meg a História olvasói, amelyek helyet kaptak a Ma­gyarok krónikája című, az Officina Nova kiadásában megjelenő munkában. (A szerk.) Az ügető. Nemzetközi handicap, 1941. március 15. Női győztes az ügetőn, 1930-as évek

Next