História 1995
1995 / 8. szám - ÉLETKÉPEK, HÉTKÖZNAPOK - BURUCS KORNÉLIA: Az "ügi"
Az „ügi” A hagyományos galoppverseny (akadály-, gát- és síkverseny) mellett a kétkerekű sulkyba fogott ügetőlovakkal vívott ügetőverseny is meghonosodott Magyarországon. A hazai ügetősport megteremtésében sorsdöntő volt A Lótenyésztés Emelésére Alakult Részvénytársaság 1877. június 4-i megalakulása, mely a lótenyésztést (nemzetközi) vásárok, kiállítások és versenyek szervezésével kívánta fejleszteni. 1879-ben a pesti Városerdőben (ma: Városligetben) „roppant számú és díszes közönség” érdeklődésétől kísérve meg is rendezték az első „érdekes sportlátványt”, kettős és egyes fogatú kocsikkal. Az egyre népszerűbbé váló szórakozás sürgetővé tette az állandó versenypálya létrehozását. 1883. május 17-én az ügetőverseny hívei végre birtokba vehették a Tattersall területén az új versenypályát (e naptól számítjuk a hazai ügetősport hivatalos kezdetét), 1884-től pedig kiírták a Magyar Ügetőderbyt, amelyre a Monarchia területén elletett méneket és kancákat lehetett benevezni. (Igaz, a szerény díjazás miatt a legjobb ügetők a bécsi versenyeken indultak.) Az 188. évi millenáris ünnepség aztán újabb lendületet adott az ügetősportnak: hívei megszerezték a mezőgazdasági kiállítás állattenyésztési területét az Erzsébet királyné úton, az itt emelt számos istállóval, előhajtó- és bemutatópályával. Átmenetileg ismét felfelé ívelt az ügetőversenyzés és -tenyésztés ügye, s egy nagyobb versenypálya kialakítása érdekében megalalkult az Úrikocsisok Szövetkezete is (1899-1902), melytől a stafétabotot 1903-ban a Budapesti Ügetőverseny Egyesület vette át. 1905. május 25-én nyílt meg az újjáépített Erzsébet királyné úti pálya, ahol kitűnően szórakozhatott a nagyérdemű. (A bátrabbak az angol mintára itthon az 1890-es években meghonosodott bukmékeri irodákban köthettek előfogadásokat a nagy versenyekre, illetve fogadhattak a versenytéri fogadókörzetekben.) Az első világháború és a gazdasági nehézségek az ügetőversenyt sem kerülték el; a tanácsköztársaság alatt pedig a pályán — a felszántott városligeti galopppályához hasonlóan — veteményeskertet akartak létesíteni... Szerencsére ez a veszély elhárult, s 1919-től a hazai ügetőversenyzés önálló életet kezdett élni. A háború alatt Ausztriába vagy a vidéki ménesekbe mentett tenyész- és versenyanyagot ismét összegyűjtötték, s megindultak az önálló magyar törzskönyvezési munkák is. 15 évi szünet után 1924-ben ismét megrendezték a Magyar Ügetőderbyt, ám az infláció ismét nehéz éveket hozott. (A fővárosban az ügetőversenynek ráadásul meg kellett birkóznia az 1925-ben megnyílt, közönségcsábító új galoppversenypályával, devizahiány miatt pedig a tenyésztés is gondokkal küzdött.) Az ügy elszánt hívei nem adták fel: 1931-ben a székesfővárossal kötött bérleti szerződésben vállalták, hogy a város egyik bozótos szemétlerakó- és búvóhelyén európai szintű ügetőpályát építenek. 1933. augusztus 31- én azután zsúfolt nézőtér előtt megnyílt a Keleti pályaudvar közelében levő új pálya, az „ügi”. Néhány évi működés után azonban pénzügyi megrázkódtatás érte, majd miniszteri biztosok felügyelték a versenyzést. A feloszlatott BÜE helyett a hazai ügetőversenyzés ügyét az 1943. május 3- án megalakult Magyar Ügetőverseny Egyesület karolta fel. A háború azonban ismét közbeszólt: 1944. október-1945 márciusa között súlyos veszteségek érték az ügetőt: a körhippodrommá kiépült pálya megsérült, rengeteg ló elpusztult, sok ménest külföldre hajtottak. A lerombolt városban az ágy nyitja meg szinte elsőként kapuit, 1945. augusztus 26-án. A „fordulat éve” a lósport sorsát is megpecsételte. 1948-ban feloszlatták a Magyar Ügetőverseny Egyesületet, s miniszteri biztos vette át az irányítást. Felszámolták a bukmékeri intézményt, s megindult a tenyész- és versenyanyag felvásárlása, az új futtatási rendszer kialakítása. De ez már egy újabb fejezet... B. K. E rovatunkban két olyan témával ismerkedhetnek meg a História olvasói, amelyek helyet kaptak a Magyarok krónikája című, az Officina Nova kiadásában megjelenő munkában. (A szerk.) Az ügető. Nemzetközi handicap, 1941. március 15. Női győztes az ügetőn, 1930-as évek