História 1995

1995 / 4. szám - ÉVFORDULÓ - MANN MIKLÓS: Nők az egyetemen - BURUCS KORNÉLIA: A nők oktatása, 1822-1900

ÉVFORDULÓ Nők az egyetemen Wlassics Gyula minisztersége Éppen száz évvel ezelőtt engedélyezte a magyar kultuszminiszter első ízben a nők egyetemi tanulmányait. Wlassics Gyula — visszaemlékezése szerint — „a konzerva­tív körök akadékoskodása” ellenére, Ausztriát is megelőzve, intézkedésével 1895-ben megnyitotta a nők előtt az egye­tem bölcsészeti és orvosi karait. Jogászból politikus Wlassics Gyula Zalaegerszegen született 1852. március 17-én. Gazdag Zala megyei birtokos család gyermeke; édesapja tör­vényszéki elnök volt. A piarista gimnázi­umba járt, egyetemi tanulmányokat Buda­pesten és Bécsben folytatott. Jogi tanul­mányai mellett sokat olvasott, jól beszélt németül, angolul, olaszul, franciául és többször vett részt nyugat-európai tanul­mányutakon. Szabadelvű gondolkodásá­nak kialakulásában nagy szerepe volt an­nak a szellemi hatásnak is, amely fiatal korában Csengery Antal házában, baráti körében érte. Csengery leányát, Etelkát, később feleségül vette. Ügyvédi oklevelének megszerzése után hamarosan az igazságügyminisztéri­umban vállalt hivatalt. Több éven keresz­tül volt segédfogalmazó, s csak ezután ne­vezték ki előbb a komáromi, majd a buda­pesti törvényszékhez al­ügyésznek. Köz­ben nagy elismerést arató büntetőjogi műveket írt, s szépszámú értekezése je­lent meg hazai és külföldi szakfolyóira­tokban. Alügyészből hamarosan miniszte­ri titkárrá, rövid idő múlva pedig budapes­ti főügyésszé léptették elő. A jogászkarri­ert magyarázza, hogy neve ekkor már igen ismertté vált a szakmában, különösen a büntetőtörvénykönyv előkészítő munká­lataiban kifejtett tevékenysége alapján. Kiemelkedő munkája „A bűnkísérlet és a bevégzett bűncselekmény. A tettesség és részesség” c. nagy terjedelmű műve, ame­lyet az Akadémia Sztrokay-díjjal jutalma­zott. Tudományos munkássága méltánylá­sául 1886-ban levelező, 1892-ben rendes tagjává választotta az Akadémia. Tör­vényszerkesztői és büntetőjogi szakiro­dalmi működésének elismeréseként 1891- ben Szilágyi Dezső utódaként a budapesti tudományegyetem büntetőjogi tanszékére rendes tanárnak nevezték ki. A jogászi karrier csúcsán, a politikai pálya felé kanyarodva, Wlassics Gyula 1892-ben szabadelvű programmal beke­rült a képviselőházba; nagy energiával vett részt az igazságügyi és közigazgatási bizottságok munkájában. 1894-ben feltű­nést keltő beszédében a polgári házasság bevezetése mellett foglalt állást. Az 1895- ben megalakuló Bánffy-kormányban meg­kapta a kultusztárcát, s azt megtartotta a Széll-kabinetben (1899-1903), sőt tagja maradt Khuen-Héderváry kormányának is. Iskolafejlesztés Wlassics Gyula közel kilenc évig tartó mi­niszteri működése alatt nagyszabású isko­lafejlesztési program végrehajtására ke­rült sor, s ebben az időszakban zajlottak Wlassics Gyula, 1930 körül A nők oktatása, 1822-1900 1822 A budai Várban megalakul az első nyilvános leánynevelő intézet. 1856. szeptember 26. A helytartóta­nács 26524 számú intézkedése alapján Pes­ten megkezdi működését az első tanítónő­képző intézet. 1868. december 7. Az 1868:XXXVIII. népiskolai törvény, a mindenkire egyforma népiskola mellett szabályozza a felsőbb népiskolai oktatást, eltérő képzési időt (fi­­úknak­ 3 év, leányoknak 2 év) és részben eltérő tantervet rendelve a két nemnek. A törvényhozók gondoskodni kívántak a felső nép- és a polgári iskolákban levő leányosz­tályok számára tanerők képzéséről. Taní­­tónő-képezdék felállítását írták elő, ahol a szigorú felvételi vizsgán átesett jelöltek (a fiúknak elég volt az érettségi bizonyítvány, s csak ennek hiányában kellett felvételizni­ük) 3 évig tanultak, majd ugyancsak szigo­rú záróvizsga után kaphatták meg tanítónői oklevelüket. 1874. január 22. Budapesten, a mai Kálvin téren megkezdi működését a Pest­budai Nőiparegylet által alapított Nőipar­tanoda, mely a hagyományosan női hivatás körébe eső ipari tevékenységre (fehérnemű és női ruhavarrás, könyvkötészet, kesztyű­­varrás, művirágkészítés, kézimunkázás) ké­szített fel. 1883. május 27. A középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883: XXX. tc. 60-70. §-ai szabályozzák a taná­rok, tanító(nő)k minősítését. A négyéves egyetem vagy más felsőbb iskolai tanfo­lyam elvégzését követően egyéves gyakor­lat következett, s csak ez után kísérelhette meg a jelölt a képesítővizsga letételét. 1891. március 15. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter 59258/1890. számú ren­deletében szabályozza a női kereskedelmi tanfolyamok szervezetét. A 8 hónapos tan­folyam a nőket alacsonyabb adminisztratív feladatok ellátására képesítette, lehetővé téve, hogy kisegítő családtagként vagy al­kalmazott kereskedelmi tanoncként elhe­lyezkedjenek. 1891. május 5. A kisdedóvásról szóló 1891:XV. tc. kisdedóvó(nő)k képzése, ké­pesítése és alkalmazása tárgyában intézke­dett. A kétéves képzésben a külön okta­tandó leányok 14, a fiúk 16 éves koruktól vehettek részt; az elméleti tantárgyakat az intézetek mellett működő kisdedóvókban folytatott gyakorlat egészítette ki. A kép­zést képesítő vizsga zárta. 1893. március 24. Az állami tisztvise­lők, altisztek és szolgák illetményeiről szóló 1893:IV. tc. a zenetanító(nő)t, a tanítókép­ző intézeti tanítót a XI. fizetési osztályba sorolja, az irodatiszttel, irodasegédtiszttel, írnokkal, tollnokkal és házfelügyelővel együtt. 1895. november 18. Wlassics Gyula kultuszminiszter királyi leiratot eszközöl ki, amely szerint az egyetemek orvosi, bölcsé­szeti és gyógyszerészeti tanfolyamaira nők is felvehetők. (Az eredeti miniszteri rende­lettervezet valamennyi világi kart és a mű­egyetemet is megnyitotta volna a nők előtt.) A miniszter intézkedett arról, hogy a leányok, egyenlőre mint magántanulók, a fiúgimnáziumokban érettségi vizsgát te­hessenek. 1900 Dr. Steinberg Sarolta az első nő, aki magyar egyetemen diplomát szerez. B. K. 19

Next