História 1995
1995 / 4. szám - ÉVFORDULÓ - MANN MIKLÓS: Nők az egyetemen - BURUCS KORNÉLIA: A nők oktatása, 1822-1900
ÉVFORDULÓ Nők az egyetemen Wlassics Gyula minisztersége Éppen száz évvel ezelőtt engedélyezte a magyar kultuszminiszter első ízben a nők egyetemi tanulmányait. Wlassics Gyula — visszaemlékezése szerint — „a konzervatív körök akadékoskodása” ellenére, Ausztriát is megelőzve, intézkedésével 1895-ben megnyitotta a nők előtt az egyetem bölcsészeti és orvosi karait. Jogászból politikus Wlassics Gyula Zalaegerszegen született 1852. március 17-én. Gazdag Zala megyei birtokos család gyermeke; édesapja törvényszéki elnök volt. A piarista gimnáziumba járt, egyetemi tanulmányokat Budapesten és Bécsben folytatott. Jogi tanulmányai mellett sokat olvasott, jól beszélt németül, angolul, olaszul, franciául és többször vett részt nyugat-európai tanulmányutakon. Szabadelvű gondolkodásának kialakulásában nagy szerepe volt annak a szellemi hatásnak is, amely fiatal korában Csengery Antal házában, baráti körében érte. Csengery leányát, Etelkát, később feleségül vette. Ügyvédi oklevelének megszerzése után hamarosan az igazságügyminisztériumban vállalt hivatalt. Több éven keresztül volt segédfogalmazó, s csak ezután nevezték ki előbb a komáromi, majd a budapesti törvényszékhez alügyésznek. Közben nagy elismerést arató büntetőjogi műveket írt, s szépszámú értekezése jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban. Alügyészből hamarosan miniszteri titkárrá, rövid idő múlva pedig budapesti főügyésszé léptették elő. A jogászkarriert magyarázza, hogy neve ekkor már igen ismertté vált a szakmában, különösen a büntetőtörvénykönyv előkészítő munkálataiban kifejtett tevékenysége alapján. Kiemelkedő munkája „A bűnkísérlet és a bevégzett bűncselekmény. A tettesség és részesség” c. nagy terjedelmű műve, amelyet az Akadémia Sztrokay-díjjal jutalmazott. Tudományos munkássága méltánylásául 1886-ban levelező, 1892-ben rendes tagjává választotta az Akadémia. Törvényszerkesztői és büntetőjogi szakirodalmi működésének elismeréseként 1891- ben Szilágyi Dezső utódaként a budapesti tudományegyetem büntetőjogi tanszékére rendes tanárnak nevezték ki. A jogászi karrier csúcsán, a politikai pálya felé kanyarodva, Wlassics Gyula 1892-ben szabadelvű programmal bekerült a képviselőházba; nagy energiával vett részt az igazságügyi és közigazgatási bizottságok munkájában. 1894-ben feltűnést keltő beszédében a polgári házasság bevezetése mellett foglalt állást. Az 1895- ben megalakuló Bánffy-kormányban megkapta a kultusztárcát, s azt megtartotta a Széll-kabinetben (1899-1903), sőt tagja maradt Khuen-Héderváry kormányának is. Iskolafejlesztés Wlassics Gyula közel kilenc évig tartó miniszteri működése alatt nagyszabású iskolafejlesztési program végrehajtására került sor, s ebben az időszakban zajlottak Wlassics Gyula, 1930 körül A nők oktatása, 1822-1900 1822 A budai Várban megalakul az első nyilvános leánynevelő intézet. 1856. szeptember 26. A helytartótanács 26524 számú intézkedése alapján Pesten megkezdi működését az első tanítónőképző intézet. 1868. december 7. Az 1868:XXXVIII. népiskolai törvény, a mindenkire egyforma népiskola mellett szabályozza a felsőbb népiskolai oktatást, eltérő képzési időt (fiúknak 3 év, leányoknak 2 év) és részben eltérő tantervet rendelve a két nemnek. A törvényhozók gondoskodni kívántak a felső nép- és a polgári iskolákban levő leányosztályok számára tanerők képzéséről. Tanítónő-képezdék felállítását írták elő, ahol a szigorú felvételi vizsgán átesett jelöltek (a fiúknak elég volt az érettségi bizonyítvány, s csak ennek hiányában kellett felvételizniük) 3 évig tanultak, majd ugyancsak szigorú záróvizsga után kaphatták meg tanítónői oklevelüket. 1874. január 22. Budapesten, a mai Kálvin téren megkezdi működését a Pestbudai Nőiparegylet által alapított Nőipartanoda, mely a hagyományosan női hivatás körébe eső ipari tevékenységre (fehérnemű és női ruhavarrás, könyvkötészet, kesztyűvarrás, művirágkészítés, kézimunkázás) készített fel. 1883. május 27. A középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883: XXX. tc. 60-70. §-ai szabályozzák a tanárok, tanító(nő)k minősítését. A négyéves egyetem vagy más felsőbb iskolai tanfolyam elvégzését követően egyéves gyakorlat következett, s csak ez után kísérelhette meg a jelölt a képesítővizsga letételét. 1891. március 15. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 59258/1890. számú rendeletében szabályozza a női kereskedelmi tanfolyamok szervezetét. A 8 hónapos tanfolyam a nőket alacsonyabb adminisztratív feladatok ellátására képesítette, lehetővé téve, hogy kisegítő családtagként vagy alkalmazott kereskedelmi tanoncként elhelyezkedjenek. 1891. május 5. A kisdedóvásról szóló 1891:XV. tc. kisdedóvó(nő)k képzése, képesítése és alkalmazása tárgyában intézkedett. A kétéves képzésben a külön oktatandó leányok 14, a fiúk 16 éves koruktól vehettek részt; az elméleti tantárgyakat az intézetek mellett működő kisdedóvókban folytatott gyakorlat egészítette ki. A képzést képesítő vizsga zárta. 1893. március 24. Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeiről szóló 1893:IV. tc. a zenetanító(nő)t, a tanítóképző intézeti tanítót a XI. fizetési osztályba sorolja, az irodatiszttel, irodasegédtiszttel, írnokkal, tollnokkal és házfelügyelővel együtt. 1895. november 18. Wlassics Gyula kultuszminiszter királyi leiratot eszközöl ki, amely szerint az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanfolyamaira nők is felvehetők. (Az eredeti miniszteri rendelettervezet valamennyi világi kart és a műegyetemet is megnyitotta volna a nők előtt.) A miniszter intézkedett arról, hogy a leányok, egyenlőre mint magántanulók, a fiúgimnáziumokban érettségi vizsgát tehessenek. 1900 Dr. Steinberg Sarolta az első nő, aki magyar egyetemen diplomát szerez. B. K. 19