História 1997

1997 / 5-6. szám - CSUKOVITS ENIKŐ: Gyermekek a középkori Magyarországon

telmiségiként tevékenykedtek. Tanulmá­nyaikat valamennyien a káptalani, ko­lostori, városi vagy plébániaiskolákban kezdték, általában 6-7 éves korban. Az elemi ismeretek körébe az olvasás, írás, az alapvető latin szókincs és ragozások elsajátítása, a leggyakrabban használt imádságok, valamint a magyarul csízió­nak nevezett naptárversek megtanulása tartozott. A latin grammatika buktatóin túljutott nagydiákok már egyénre sza­bott oktatásban részesültek. Szálkai László esztergomi érsek 14-16 évesen, 1489-90-ben a sárospataki plébániais­kolában — fennmaradt füzetei tanúsága szerint — naptárszámítást, csillagásza­tot, egészségügyi ismereteket éppúgy ta­nult, mint zeneelméletet vagy jogi alap­fogalmakat. A legfontosabb tananyag­nak a végzett diák elhelyezkedéséhez nélkülözhetetlen levélfogalmazás szá­mított. Jól elsajátított tudásának köszön­hette Szálkát is, hogy a mátészalkai ipa­ros fiából iskolamester, kincstartói tit­kár, váci püspök, végül esztergomi érsek lett. Halálos csínytevések Az iskolák diákjai — akár egyházi, akár világi pályára készültek — korántsem voltak angyalok. Szentgyörgyi Gál Be­nedek nevű fia, aki a bácsi egyházmegye valamelyik iskolájában folytatta tanul­mányait, miközben a seregélyeket akarta elűzni a szőlőből, parittyájával úgy ütöt­te fejbe egyik társát, hogy az belehalt. Az ugyancsak bácsi Iváncsi János játék közben Lukács nevű társát szúrta meg késével, aki emiatt három hónap múlva meghalt. Mindketten egyházi pályára kí­vántak lépni, ezért 1493-ban a pápához folyamodtak, hogy mentse fel őket az emberölés bűne alól. Az iskoláskori „já­ték” kárvallottja volt az a zágrábi káp­lán, akinek még gyermekkorában egyik játszótársa nyíllal a bal szemét lőtte ki, de akinek a pápa végül fogyatékossága ellenére engedélyezte a papi hivatást. A módosabb családok által felfogadott há­zitanító nemcsak tanította növendékét, hanem arra is ügyelt, hogy diákja ne ke­veredjen a fentiekhez hasonló csetepa­tékba. 1469-ben az ifjabb Kállai Lökös János házitanítója levelet írt az apának, aki — mint a nevelő tudomást szerzett róla — el akarja őt bocsátani. A tanító levelében részletesen felsorolja, mit tett hat év alatt a fiúval. Az ifjabb Kállai középfokú tanulmányait Budán végezte, innen az apa kívánságára a pozsonyi egyetemre került. „Soha nem volt sza­badjára engedve — számolt be a nevelő —, a hazugságtól, részegeskedéstől s más hasonló, őt nem ékesítő cselekede­tektől minden erőmmel visszatartot­tam.” A leányok Az eddigiekben alig esett szó a leányok­ról, és ez nem véletlen. Róluk szinte alig tudunk valamit, legtöbben — miként az Árpád-korban is — csupán házasságkö­tésük után bukkannak fel a forrásokban. A lányok általában esküvőjük napjáig a szülői ház falai közt éltek — iskolába nem jártak, olvasni a 15-16. század for­dulójáig csak az apácának adott leányok tanultak, hogy a szertartások, zsolozs­mák szövegét követni tudják. Mivel 1440-1526 között csupán alig több mint két évtizednyi ideig volt koronás király­né Budán, kialakult az a szokás, hogy a bárók feleségei, leányai a családi birto­kon maradtak — az udvar férfias szóra­kozásai nem gyakoroltak igazi vonzerőt. Azt, hogy ki számít jó partinak, több száz kilométer távolságból is pontosan tudták a befolyásos rokonságra, gazdag feleségre vágyó ifjak. A házasságot megelőző jegyességet a házasságkötés­sel azonos erősségű szerződésnek tekin­tették, az eljegyzett leány pedig jöven­dőbelije családjához költözött. Ez a szo­kás a nemesi családokban annyira ter­mészetes, hogy a kiskorban, alig egy-két évesen eljegyzett gyerekekre is érvényes volt. A kislányt ezekben az esetekben nem az anyja, hanem jövendő anyósa nevelte — így tervezték a Szapolyai György és Mátyás király unokája, Kor­vin Erzsébet közötti házassági szerző­désben is. Erzsébet 1505-ben, a szerző­dés megfogalmazásakor kilencéves volt — éppen annyi idős, mint Cilléi Borbála 1401-ben, amikor az ország koronás ki­rálya, Zsigmond eljegyezte. CSUKOVITS ENIKŐ A lány fonni, a fiú olvasni tanul. Család, 15. század Zenélő angyalok. Gyerek ábrázolás a 15. századból 18

Next