História 1997

1997 / 5-6. szám - Gyermek, gyermekmunka, nevelés az ipari forradalom korában

28 Gyermek, gyermekmunka, nevelés az ipari forradalom korában Adattár, 1815-1889 1815. Sándor István halálával ha­tályba lép 1793-ban kelt végrendelete, amelyben 5-5 ezer forintot hagyott a fővárosra az itt felállítandó szül- és le­lencház felépítésére. 1824. Párizsban elkészítik az első beszélő és alvó babát. 1828. június 1. A spitalfieldi intézet mintájára Brunszvik Teréz Budán, krisztinavárosi házukban, előkelő ven­dégek jelenlétében, nagy ünnepség ke­retében Angyalkert néven megnyitja az első hazai (és Habsburg-birodalmi) kis­dedóvót.­­» 1836. március 5. A fővárosi Ma­gyar Nemzeti Casino kistermében gr. Festetich Leó elnökletével megalakul a Kisdedóvó Intézeteket Magyarország­ban Terjesztő Egyesület, melynek óvó­­képezdéje Festetich alapítványa támo­gatásával előbb Tolnán (1837), majd Pesten (1843) nyílt meg. 1839. augusztus Maria Dorothea főhercegnő és Ürményi Ferenc támoga­tásával, közadakozásból Schoepf-Merei Ágost 12 betegággyal megalapítja a Pes­ti Szegénygyermek Kórházat, mely Pá­rizs, Szentpétervár és Bécs mellett ekkor Európa negyedik gyermekkórháza. 1840. A gyárak jogviszonyairól szó­ló 1840:XVII. törvénycikk kimondja: a 12. életévüket el nem ért gyermeket csak olyan gyári munkára lehet alkal­mazni, amely egészségükre nem ártal­mas, testi fejlődésüket nem akadályoz­za. 16 év alatti gyermekek naponta legfeljebb 9 órát dolgozhatnak, egyórás pihenőidővel. 1843. Megjelenik Kunoss Endre: Dajkakönyv című könyve.­­» nmu tvc/uj' vv. —" 1847. A bécsi I. sz. szülészeti klini­kán tanársegédként dolgozó Semmel­weis Ignác felismeri és közli a gyermek­ágyi láz kórokát. (Antiszeptikus mód­szerei elismertetéséért azonban évtize­dekig kellett küzdenie.) 1850. A fővárosban elrendelik, hogy az utcán és a trágyadombokon talált gyermekeket gyűjtsék össze, s szegény családoknál fizetés mellett helyezzék el őket. A kisdedóvók elterjedése 1828. június 1. Az első óvodák német nyelvűek voltak, az első magyar nyelvű kisded­óvó a pesti Lipótvárosban nyitotta meg kapuit 1829. március 19-én, az első állami óvoda pedig Liptószentmártonban 1876-ban. A színvonalasabb óvodákban a 2-6 éves gyer­mekekkel 3 csoportban é­s ennek megfelelően 3 teremben, eltérő színű: zöld, fehér, vörös bútorok között — foglalkoztak. A kisdedóvókban hangsúlyt fektettek a gyerme­kek testi-lelki nevelésére. Rendszeresen mérték a gyermek növekedését, különböző gyakorlatokkal fejlesztették a szem, a kar, a tüdő működését, a szaglást, ízlelést, tapin­tást és a hallást, papírhajtogatással, rajzoltatással Egyesítették” a látást, a kezet. A gyermekek értelmi neveléséhez különböző alakzatú idomokat, valamint Rapos József ,elmefejtő gépét” használták, az utóbbi számolásra, a természeti tárgyak, képek össze­hasonlítására, olvastatásra, rajzoltatásra egyaránt alkalmas volt. A Russ-féle számgép­pel már boltost játszhattak a nagyobbacska gyerekek, az időgéppel pedig az óramutató járását tudták megfejteni. (1836-ban 14, 1867-ben 164, 1895-ben pedig már 983 kisded­­óvó működött országszerte. 1895-ben közel 100 ezer gyermek látogatta az intézményt.) Brunszvik Teréz Semmelweis Ignác :Elhagyott gyermekek ápolása” Tanyasi iskola, 1855

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék