História 1997
1997 / 5-6. szám - Társadalom, nevelés, mozgalom, 1919-1945
46 1923. június 16. ,A Gyermekért” Országos Gyermekegészségügyi Társaság rendezésében a budapesti Műcsarnokban megnyílik az I. Országos Gyermekügyi Kiállítás. —» az év folyamán Az Országos Stefánia Szövetség megindítja az ingyentej akciót, melynek során kétezer terhes és szoptatós anya, valamint kétezer csecsemő és három éven aluli kisgyermek napi 1 (később fél) liter pasztőrözött tejet, az egy éven aluli csecsemők pedig tejkészítményt kaptak. 1924. május 31. A 4300/1924. ME. számú rendelet értelmében 18 éven aluli fiatalkorúak részére nem lehet olyan mozgókép-előadást tartani,amelyeknek tárgya, vagy cselekménye, vagy ezeknek egyes részei a serdülő fiatalság lelkületét, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsan befolyásolhatná, vagy képzeletük szertelen felcsigázására alkalmas”. az év folyamán A népjóléti és munkaügyi miniszter 151 317/1924. számú rendelete szellemében a helyi hatóságok kötelesek a Stefánia Fiókszövetségek megalakulását szorgalmazni, a védőintézet felállításához helyiséget biztosítani, vállalni azok fűtését, takarítását, telefonköltségeit, továbbá részben vagy egészben előteremteni a védőnői illetményeket. — A gyermekek megsegítésére létrehozott nemzetközi unió kezdeményezésére a Népszövetség elfogadja a gyermek jogaira vonatkozó, öt elvet tartalmazó genfi nyilatkozatot. ,1. elv: A gyermeket abba a helyzetbe kell hozni, hogy testileg, lelkileg szabályszerűen fejlődhessen... III. elv: Válságos időkben a gyermek legyen az első, akin segítünk... IV. elv: A gyermeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy megkeresse a kenyerét, és védeni kell minden kizsákmányolással szemben.” 1925. március Budapesten az iskolai egészségvédelmi feladatok ellátására kísérletképpen 7 körzetben életbe lép az iskolaorvosi szolgálat, 1926-ban pedig valamennyi körzetben bevezetik. — június 1. A szentendrei kincstári telepen megnyílik az első nagyobb szabású hazai gyermeküdülő-telep, ahol 3 hetes turnusokban 3 ezer gyermek pihenhetett. július 1. A népjóléti miniszternek az állami gyermekmenhelyekbe való felvétel, a gondozási költségek viselése tárgyában kiadott 2000/1925. évi. számú rendelete a 15 éven aluliak tekintetében az anyagi mellett az erkölcsi elhagyottság fogalmát is bevezeti. 1926. március 24. Kihirdetik a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló (tanyasi) népiskolák létesítéséről szóló 1926:VII. törvénycikket.» az év folyamán Az Országos Gyermekvédő Liga Horányban megnyitja az Izabella-üdülőtelepet, 1929- ben pedig Farkasgyepün a Frigyes főherceg telepet. Ez évben a 68 gyermeknevelő intézetben mindössze 2958 gyermek nevelkedett, a többi 38 ezer gyermek nevelőszülőkhöz volt kihelyezve. Gyermekügyi kiállítás 1923. június 16. A Műcsarnokban 3 hónapig nyitva tartó kiállításon — melyet az Országos Gyermekegészségügyi Társaság rendezett — az érdeklődők a gyermek testi fejlődésével, betegségeivel, nevelésével-oktatásával, anyagi-erkölcsi védelmét szolgáló intézményekkel és intézkedésekkel kapcsolatos anyagokat, továbbá a hazai ipar és kereskedelem gyermekek céljaira szolgáló termékeit (taneszközök, tápszerek, bútorok, gyermekápoló szerek stb.) tekinthették meg, valamint ugyanilyen témákban előadásokat hallgathattak. „Tejtáplálék csecsemőknek”. A Nestlé cég a századforduló óta hirdeti Magyarországon a gyógyszertárakban és a drogériákban kapható tápszerét. Vasárnapi Újság, 1909 alpesi tejet tartalmaz Iskolaorvos a fővárosban 1925. március. Az iskolaorvosi és egészségtanári intézményt már 1885-ben bevezették, a rendelkezés azonban papíron maradt, a hálózatot — évtizedekkel később — csak a fővárosban szervezték meg. Itt az iskolaorvos hatásköre 1927- ben, a tanonciskolák kivételével, az összes községi tanintézetre, 1933-tól pedig a tanonciskolákra is kiterjedt. Feladata: az iskolás gyermek egészségügyi és szociális gondozása, a tanulók egészségvédelmi ismeretekre való oktatása volt. Rendszeresen ellenőriznie kellett a tanulók egészségi állapotát, ruházkodását. Különös gondot viselt a fertőző betegségek terjedésének megelőzésére. Figyelemmel kísérte az iskolai helyiségek tisztaságát, fűtését, világítását, az iskola felszerelését. A 212/1939. közgyűlési szabályrendelet értelmében az iskolaorvosi hálózat a megelőzést szolgálja, s Orvosi vizsgálat a Gyermekbarátok Egyesecsak az igazoltan szegény tanulók léténél, 1930-as évek gyógykezelését végzi. A szolgálat keretében iskolaorvosok, iskolai szakorvosok (szem-, fül-, orr-, gége-, bel-, ideg-, sport- és fogorvosok, bőr- és szívgyógyászok) és gondozónők működtek. Az iskolaorvosok munkáját az iskolanővérek segítették. Iskola a tanyavilágban 1926. március 24. A központilag szervezett és államilag támogatott népiskolaépítési program az 1926. évi törvényre épül, jóllehet az akció már 1925-ben megindult. A program 5 év alatt ötezer tanyasi iskola felépítését tűzte le célul. Az építkezéseket az Országos Népiskolai Építési Alap szervezte. Jelentősebb építkezések: kecskeméti, szegedi, debreceni tanyavilág; Nagykálló és Balkány körüli tanyavilág (Szabolcs m.); egri járás, letenyei járás (Zala m.). A VKM jelentése szerint 1928. március 1-jéig 2315 tanterem és 1130 tanítói lakás épült. Az ötezredik objektum szimbolikus átadására a szeged-rókusi elemi iskolában került sor 1930-ban.