História 1997
1997 / 5-6. szám - Gyermek a szovjet rendszerben, 1945-1971
Gyermek a szovjet rendszerben, 1945-1971 Adattár, 1045-1971 1945. február 11. ,A dolgozók gyermekeiért — a dolgozók erejével” jelmondat jegyében Gyermekbarátok Országos Egyesülete (GYOE) néven újjáalakul a munkás gyermekbarát mozgalom, mely az első években gyermekek nyaraltatását, napközik létesítését, csomagosztást, felruházást, tankönyvek, taneszközök szétosztását szervezi. (Az egyesület 1947-ben megszűnt.) 1946. június A „magyar Makarenkó”-ként emlegetett Ádám Zsigmond irányításával Hajdúhadházán megnyílik az első hazai gyermekváros.» — A GYOE gyermekmozgalmi tagozataként indul útjára az úttörőmozgalom.» — Indul a Pajtás újság. december 19. Kihirdetik a házasságon kívül született gyermekek jogállását 1947. június 1-jei hatállyal szabályozó 1946:XXIX. törvényt.» 1947. Magyarul is olvasható Makarenkopedagógiai hőskölteménye”, Az új ember kovácsa, melyről 1948 januárjában a Zeneakadémia nagytermében nyilvános vitát is rendeznek. — Bemutatják a Valahol Európában című filmet. (Rendező: Radványi Géza.) — Megalakul az Úttörő Szövetség. 1948. július 31. Átadják az úttörővasút első 3 km-es szakaszát. — Átadják a Csillebérci Úttörő Nagytábort. Házasságon kívül 1946. december 19. A jelentős társadalmi vita közepette és a házasság szentségét féltő egyházi vezetők éles támadásaitól kísért törvényben a jogalkotók arra hivatkoztak: a demokráciával összeegyeztethetetlen családi jogállásnak mai egyenlőtlensége, az embereknek születésükhöz igazodó értékelése”. A törvény kimondja: a gyermekek családi jogállásukat tekintve teljesen egyenjogúak, teljes jogú tagjai mindkét szülőjük családjának, tekintet nélkül arra, hogy házasságban avagy azon kívül születtek. A vér szerinti rokonokat az apa és anya oldalán egyforma erkölcsi és anyagi kötelességek terhelik a gyermek nevelése, gondozása, tartása tekintetében. E jogszabálytól kezdve nem jegyzik be az anyakönyvbe a „születése törvénytelen” megkülönböztetést; a magyar jogba e törvény vezeti be a bejegyzett, „képzelt atya” intézményét. (Adatok szerint ekkor a házasságon kívüli születések aránya évi 8-9%, s kb. 500 ezer ,,törvénytelen” személy élt az országban.) Gyermekotthonok, gyermekvárosok 1946. június. A gyermekvárosok a gyermekotthonok fejlettebb formájaként szerveződtek 1945 után, melyek méretükben és pedagógiai célkitűzéseikben, módszereikben Makarenko munkatelepeihez voltak hasonlatosak. A gyermekváros lényegében 300 férőhelynél nagyobb nevelőotthon, amelyekben a gyermekek 3-18 éves korukig, koedukáltan nevelkedtek. Ez tette lehetővé azt is, hogy az árva vagy más okból állami gondozásba került testvérek egy otthonba kerüljenek. Az első gyermekváros Hajdúhadházán létesült, egy tölgyeserdő közepén. (A háború alatt épített katonai kiképzőtábor pavilonjait vette birtokba, mely 1946 elejéig szovjet katonai lőkórházként funkcionált.) A bentlakásos munkaiskola 4 részből állt: fiúk és lányok részére külön-külön, életkor szerint kialakított otthonból, 300 kat.h. szántógazdaságból (a szükséges felnőtt munkaerővel és eszközzel), 8 osztályos általános iskolából és szakképzést nyújtó műhelyekből. 1957 novemberében a volt Károlyi-kastélyban nyílt meg a fóti gyermekváros, melynek költségeihez az országos gyűjtés több mint 5 millió forinttal járult hozzá. 1958. szeptemberben a soponyanagylángi, 1959-ben pedig a berettyóújfalui gyermekvárost adták át.Az 1950-es években azonban alig építettek gyermekotthonokat, sőt a meglevők is lepusztult épületekben vegetáltak. Az 1950-es évek végétől kezdtek korszerűbb gyermekotthoni hálózatot kialakítani, s ekkor különült el a gyámügyi munka és a nevelőotthoni hálózat egymástól.) Elhagyott gyermek, Angyalföld, 1945 Csavargó gyerekek a 6-os villamoson, 1945 A fóti gyermekváros, 1957 52