História 1997
1997 / 5-6. szám - Gyermek a szovjet rendszerben, 1945-1971
1948. ősze A budapesti Szent László Kórházban beállítják az első „vastüdőt”, mely a gyermekparalízisben (gyermekhűdés, -bénulás) légzésbénult gyermekeken segített. november Mátraszele, Zabár és Homokterenye községekben típusóvodát avatnak. 1949. augusztus 20. Kihirdetik az 1949:XX. törvényt, az ország Alkotmányát. 51. §: ,A Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét.” 52. §:,A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság nevelésére, következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit.” az év folyamán A szovjet Komszomol Színház mintájára magalakul az Ifjúsági Színház, az Állami Bábszínház, ősszel pedig Fábri Zoltán igazgatása mellett Budapesten megnyitja kapuit az Úttörő Színház, mely 1952-ig működött ezen a néven. 1950. május 18. A helyi tanácsokról szóló 1950:1. törvény megszünteti az árvaszékeket. Gyermekvédelmi feladatkörük a tanácsok végrehajtó bizottsága mellett működő gyámhatóságokhoz került, míg jogvitás ügyekben hatáskörüket a bíróságok vették át. az év folyamán Szovjet mintára zászlót bont az Ifjú Turista Mozgalom. A tanulók 8 napos túrákon tanulmányozzák az ország történelmi, földrajzi, geológiai, növénytani kincseit, gyűjtéseikkel gazdagítva az iskolai szertárakat. — Megalakul az Ifjúsági (1952-től: Móra Ferenc) Könyvkiadó, mely a gyermekkönyvek döntő többségét jelenteti meg. —» 1950 k. Több szovjet ifjúsági filmet mutatnak be a mozik (Timur és csapata, Vörös nyakkendő, Ifjú gárda, Távol Moszkvától). 1951. március 8. Kihirdetik a sokgyermekes anyák jutalmazására alapított, az Anyasági Érdemrend és Érdemérem adományozása tárgyában született 1951:9. számú törvényerejű rendeletet. A kitüntetéseket a 6 vagy több gyermeket nevelő anyák kaphatják, akik ,ezzel hozzájárultak népességünk gyarapodásához és államunk megerősítéséhez”. május 19. A Minisztertanács 1011/1951. számú határozata a növekvő munkaerő-szükséglet fedezésére a nők fokozott ütemű munkába vonásáról dönt. —» Az úttörtsmozgalom 1946. június. Az úttörőmozgalom két szervezeti formában fogta össze a 6-14 éves korú gyermekeket: a 6-10 évesek a pajtás család tagjai (24 tag), míg a 10-14 évesek az úttörőőrsben tömörülnek (10 fő). Az úttörők ideológiai és nevelési eszményét tükröző 12 pontjából: „1. Az úttörő szabad hazában, szabad emberek között, szabad emberként akar élni! 2. Az úttörő szereti hazáját, népét, küzd és dolgozik érte!... 5. Az úttörő ismeri és lelkiismeretesen teljesíti kötelességeit! 6. Az úttörő mindig kész segíteni másokon. 7. Az úttörő bátor és fegyelmezett!... 9. Az úttörő önként aláveti magát a közérdeknek! 10. Az úttörő őrzi egészségét és fejleszti tudását.” 1947 őszén az úttörőmozgalom és a cserkészet egyesülésével létrejön az egységes általános iskolai gyermekmozgalom. Az 1950-es években az úttörőmozgalmi munka központjában a tanulás segítése („Tanulj jobban”-mozgalom), valamint a népgazdasági feladatokba való bekapcsolódás állt. 1957. február 18-19-én, országos értekezletén újjáalakul az úttörőmozgalom, s felveszi a Magyar Úttörők Szövetsége nevet. A munka súlypontja változik: homlokterébe az öntevékenységre, közéletiségre, a szabad idő hasznos eltöltésére nevelés kerül. 1963-tól indulnak az úttörőolimpiák és a Pajtás Kupa-versenyek; az 1960-as években kezdik meg működésüket az úttörő önkormányzatok,tanácsok. Dolgozó nő és a gyermek 1951. május 19. A nők 1945 utáni közéleti és munkaerőpiaci előretörését a politika ösztönözte. Előfeltétele volt azonban a bölcsődei, óvodai és napközi hálózat szélesítése is. A szoptatós anyák munkalehetőségének biztosítása érdekében az 1951. évi rendelet kimondja: minden olyan üzemben, hivatalban, ahol műszakonként legalább 250 nő dolgozik, a 9 hónaposnál fiatalabb gyermekek részére kisbölcsődét kell létesíteni; az állandó bölcsődei férőhelyek számát 9000-re kell emelni; a gyermekintézmények nyitvatartásának igazodnia kell a dolgozók műszakbeosztásához.Komoly problémát okozott azonban, hogy az üzemi és a területi gyermekintézmények fejlesztését nem hangolták össze. Állandó problémát jelentett a gyermekintézmények zsúfoltsága is, amelyek sokszor a legelemibb egészségügyi feltételeket is nélkülözték. A falvakban az idénybölcsődék, -óvodák, -napközik felállításától vártak eredményt. Ám ha meg is kezdték működésüket a mindössze 2-3 hónapig üzemelő gyermekintézmények, a felszerelési, nevelési hiányosságok, az egyhangú élelmezés stb. miatt a gyermekes anyák alig vették igénybe.) Csecsemőotthon, Sztálinváros, 1953 A Csillebérci Úttörő Nagytábor ünnepélyes megnyitása, 1948 53