História 1998
1998 / 7. szám - ÉLETUTAK - NIEDERHAUSER EMIL: Erzsébet királyné élete és halála
Erzsébet királyné élete és halála 1837-1898 Pontosan száz éve, 1898. szeptember 10-én, délután fél kettő után Genfben a kikötő felé igyekvő Erzsébet királynét egy vele szemberohanó fiatalember fellökte, aztán továbbfutott. Erzsébet udvarhölgyével együtt még elérte a 13 óra 40-kor induló hajót, de az indulás után rosszul lett, vissza kellett vinni a szállodába, és jóformán perceken belül meghalt. A fiatalember nem csak fellökte , egy vésővel átszúrta a szívét. A támadót Luigi Lucheninak hívták, olasz szabadkőműves és anarchista volt, aki tanai értelmében meg akart gyilkolni valamilyen koronás főt. A korszakban már gyakoriak voltak a merényletek, ha nem is annyira, mint manapság. Erzsébet már fiatalabb korában szembenézett a támadás lehetőségével, amikor úgy kellett férje oldalán a hintóban ülnie, hogy a merénylő fegyvere először őt érte. Akkor nem történt ilyesmi. Most, 61 évesen belehalt a királyné az értelmetlen merényletbe. A felháborodás Európa-szerte óriási volt, a gyász is. A magyarok körében különösen népszerű királynét ebben az országban talán még jobban gyászolták, mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyéb országaiban. Volt rá okuk a magyaroknak? Minden bizonnyal volt. A bajor hercegkisasszony az 1860-as években nem jelentéktelen módon avatkozott be Magyarország sorsába, előrelendítve az országot. De nézzük sorra az eseményeket. Családi háttér A tragikusan elhunyt királynénak születésekor sok boldogságot és szerencsét jósoltak a hozzáértők. Hiszen karácsony ünnepén, december 25-én született, amely 1837-ben éppen vasárnap is volt. A bajor dinasztia, a Wittelsbachok mellékágából származott az atya, Miksa királyi herceg. Nem volt igazán királyi vér, úgy tűnt, szeretett lovagolni, azt is mondogatta, hogy műlovarként is megkeresné a kenyerét. A bajor népdalokat is szerette, citeraszó mellett, meg a nőket. Házassága ezért nem is lehetett nagyon boldog, bár nyolc gyermek született belőle. Erzsébet a nagyobbak közé tartozott. Anyja, Ludovika sem rajongott különösebben az udvari szokásokért, nem is szeretett odajárni. Ezért nem a müncheni palotában, hanem az egyik bajor tó partján fekvő Possenhofen kastélyában töltötték inkább az időt, szinte polgári körülmények között. Erzsébet életét ez a környezet is meghatározta. 1853. augusztus 16-án Ludovika két leányával, Helennel és Erzsébettel a tiroli Ischl-be indult, hogy találkozzék nővérével, Zsófiával, és annak fiával, aki Ferenc József néven ekkor már öt éve ült a Habsburg Birodalom trónján. Nem egyszerű rokoni látogatásról volt szó. A császár már betöltötte 23. évét, ideje császárné után nézni. A „választék” nem volt nagy, hiszen egy Habsburg csak uralkodó dinasztia tagját vehette el, aki persze hozzá még katolikus is. Helent éppen azért vitték Ischlbe, hogy Ferenc József benne láthassa meg eljövendő nejét. Hogy a kiszemeltek elsőfokú unokatestvérek voltak, az ilyen magas körökben nem számított. Csakhogy közbeszólt a véletlen. A császárnak nem Helen, hanem a nem egészen 16 éves Erzsébet tetszett meg, olyannyira, hogy augusztus 19-én már meg is történt az eljegyzés. Erzsébetnek is tetszett az akkor valóban daliás vőlegény, bár egyre azt emlegette, hogy mennyivel könnyebb lenne, ha csak egyszerű szabólegény volna. Az eljegyzett pár időnként kikocsizott a környékre, szigorú felügyelet alatt. Aztán hamarosan ennek is vége szakadt: Ferenc Józsefet az államügyek Bécsbe szólították, Erzsébetet a mama visszavitte Possenhofenbe. Meg kellett kezdeni a felkészülést az országanyai szerepre. Nem volt könnyű. Rendbe kellett hozni a fogait, ápolatlanok voltak (Bécsben az udvarban is sokat emlegetik majd ezt). Anyanyelvén kívül csak angolul tudott, ami éppen Miksa herceg extravaganciáját mutatja, mert ekkoriban az angol még nem volt különösebben előkelő nyelv, üzletemberek érdeklődtek iránta, nem arisztokraták. Meg kellett tanulnia franciául, hiszen ebben a korban ez a diplomácia nyelve, meg olaszul, hiszen a császárnak Észak-Itáliában igen sok olasz alattvalója volt. Meg meg kellett ismerkednie a birodalom történetével is. A magyar fejlődéssel Mailáth János gróf ismertette meg, aki valójában a republikánus erényekről tartott neki előadásokat. (Erzsébet még évtizedek múlva is emlegeti, hogy lélekben voltaképpen köztársaságpárti.) Királyné — 17 évesen Az esküvőre 1854. április 24-én került sor. Az út nagy részét Bécsbe hajón tette meg, a vőlegény Linzig ölébe ment. Az egyházi szertartást a bécsi hercegérsek tartotta, aki hírhedt volt bőbeszédűségéről. Azután ebéd, udvari bál, reprezentáció. A kissé vadóc császárné az elsőpil- Emléklap a császári pár magyarországi látogatására, 1857