História 1998

1998 / 7. szám - ÉLETUTAK - NIEDERHAUSER EMIL: Erzsébet királyné élete és halála

z ellene harcolók gyermekei igen! Nyil­ván ebben is szerepet játszott Erzsébet. A gödöllői Grassalkovich-kastélyt Ferenc József már korábban, 1875-ben megszerezte, amikor az egykori császár, I. (V.) Ferdinánd magánvagyonát örö­költe, lovasiskolát is épített itt. Ha Erzsébet Magyarországra jött, mindig felkereste a kastélyt. Csakhogy már egyre ritkábban jött. Egyre többet járt külföldön, sokáig lova­golni szeretett, atyai örökségként. Aztán, ahogy öregedett, már csak sétálni tudott, de olyan tempóban, hogy az udvarhölgyek sorra kidőltek mellőle. 1876-ban még eljött Budapestre, hogy elmenjen Deák Ferenc ravatalá­hoz. A Magyar Tudományos Akadémia előterében dombormű ábrázolja a jele­netet mindmáig, csak a pártállami idők­ben kellett eltüntetni. Legközelebb az ezeréves ünnepség alkalmából járt itt, amikor az uralkodói pár a Várban fogad­ta a magyar országgyűlés küldöttségét. De Bécsben is ritkán tartózkodott. 1879- ben a házasság 25. évfordulóján még végignézte a Hans Makart által rendezett ünnepi felvonulást. Ez III. Ferdinánd császár prágai bevonulását idézte fel, az ő feleségét is Erzsébetnek hívták. Az órákig tartó felvonulás azonban már fárasztotta. Ferenc József Bécs egyik külvárosában építtetett számára klasszi­kus ókori stílusban villát, Hermesről, a görög istenről nevezték el. Ha nagyrit­kán Bécsbe jött, valóban, többnyire itt is szállt meg. Korfu szigetén pedig meg­építtette az Achilleiont, egy kis kastélyt, megint csak antik stílusban. Akhillészről nevezte el, a homéroszi görög hősről, aki mindig a maga útját járta. Visszavonulva kapcsolata férjével egyre lazább lett. A kiegyezés előkészületei idején az érzel­mek újra feltámadtak, 1868-ban szüle­tett utolsó leányuk, Mária Valéria, akit Erzsébet már nem engedett át anyósá­nak, magyar lányt akart belőle nevelni, és boldog házasságot szerezni neki. Ez utóbbi sikerült, az előbbi nem, Mária Valéria volt a legöntudatosabban német a gyerekek közül, 1918 után az An­­schlussnak is híve volt. Férje, Ferenc Szalvátor főherceg ezt még meg is érte. Amikor éppen háború volt, akkor Erzsébet látogatta a sebesülteket, de 1866 után már nem volt háború, az ural­kodói reprezentáció már nem tűnt szá­mára olyan fontosnak. Ezt sokan, akkor és azóta is, rossz néven vették tőle. Hiszen éppen azt nem tette, ami az ural­kodók létjogosultságát jelentette. Ezért is szokták mondani, hogy az egyik első modern nő volt, aki a saját feje szerint élt. Férjéről még abban a formában is gondoskodott, hogy szinte megszerezte neki egy Burgtheater-beli színésznő, Schratt Katalin barátságát. Ferenc József csakugyan szerelmes volt a viszonylag termetes hölgybe, aki szépségben nem volt összehasonlítható Erzsébettel. Mert erre kényes volt Erzsébet, tisztában volt szépségével, elég sok időt és gondosko­dást is fordított ápolására. Idősebb korá­ban már nem engedte magát lefényké­pezni. A lovaglás és az újgörög nyelvtanu­lás mellett még egy hobbija volt: verse­ket írt Heinrich Heine modorában, aki a kedvenc költője volt. Egy ízben éppen ezért szakértőnek is felkérték két vers hitelességének a kérdésében. Erzsébet szerint csakugyan Heine írta, a kutatás később igazolta is ezt az álláspontot. A versek utánaérzések voltak persze, de ezen belül nem is rosszak. Élete utolsó másfél évtizedében egy­más után érték a családi tragédiák. 1886- ban öngyilkos lett II. Lajos bajor király, akinek el kellett volna vennie legkisebb húgát, Sophie-t. Őrült volt, mint öccse, Ottó egykori görög király. Erzsébet úgy érezte, ez családi örökség, ő is átörökí­tette ezt gyermekeire. Ezért is rázta meg annyira fia, Rudolf 1889. január 30-án bekövetkezett öngyilkossága. Szemre­hányásokat tett magának, hogy nem fog­lalkozott vele, nem igyekezett kapcso­latba kerülni vele. Atyja egy évvel korábban bekövetkezett halála nem ren­dítette meg, ahogy Ludovika 1892. évi elhunyta sem. A családtól már messze került. Sokkal inkább hatott rá 1897-ben Sophie tragikus halála. A bajor királlyal nem sikerült frigy után egy francia her­ceg felesége lett, és Párizsban egy jóté­konysági bazár látogatása során halt meg tragikusan, a bazárban kiütött tűz pusztította el. Egyre magányosabb volt, egyre nyugtalanabb. Az 1896-os budapesti fogadáson még érzékelhette a magyarok rokonszenvét, a szűnni nem akaró tapsot, amikor az ünnepi beszédben neve előke­rült. De ez is csak pillanatokig tartott. Az egykori rokonszenvet valahogy az ország is viszonozta. Erzsébet neve az egyik legkedveltebb női név lett Magyarországon. A néhány évvel halála után felavatott budapesti hidat róla nevezték el, s ezt a nevet még a Rákosi­­korszakban sem merték elvenni, legfel­jebb nem utaltak a név eredetére. Száz évvel halála után egy pillanatra megem­lékezhetünk róla. NIEDERHAUSER EMIL Sztáray Irma elmondja a királynak Erzsébet királyné utolsó perceit, 1898 Emléklap Erzsébet királyné halálára, 1898

Next