História 1998
1998 / 7. szám - ÉLETUTAK - NIEDERHAUSER EMIL: Erzsébet királyné élete és halála
z ellene harcolók gyermekei igen! Nyilván ebben is szerepet játszott Erzsébet. A gödöllői Grassalkovich-kastélyt Ferenc József már korábban, 1875-ben megszerezte, amikor az egykori császár, I. (V.) Ferdinánd magánvagyonát örökölte, lovasiskolát is épített itt. Ha Erzsébet Magyarországra jött, mindig felkereste a kastélyt. Csakhogy már egyre ritkábban jött. Egyre többet járt külföldön, sokáig lovagolni szeretett, atyai örökségként. Aztán, ahogy öregedett, már csak sétálni tudott, de olyan tempóban, hogy az udvarhölgyek sorra kidőltek mellőle. 1876-ban még eljött Budapestre, hogy elmenjen Deák Ferenc ravatalához. A Magyar Tudományos Akadémia előterében dombormű ábrázolja a jelenetet mindmáig, csak a pártállami időkben kellett eltüntetni. Legközelebb az ezeréves ünnepség alkalmából járt itt, amikor az uralkodói pár a Várban fogadta a magyar országgyűlés küldöttségét. De Bécsben is ritkán tartózkodott. 1879- ben a házasság 25. évfordulóján még végignézte a Hans Makart által rendezett ünnepi felvonulást. Ez III. Ferdinánd császár prágai bevonulását idézte fel, az ő feleségét is Erzsébetnek hívták. Az órákig tartó felvonulás azonban már fárasztotta. Ferenc József Bécs egyik külvárosában építtetett számára klasszikus ókori stílusban villát, Hermesről, a görög istenről nevezték el. Ha nagyritkán Bécsbe jött, valóban, többnyire itt is szállt meg. Korfu szigetén pedig megépíttette az Achilleiont, egy kis kastélyt, megint csak antik stílusban. Akhillészről nevezte el, a homéroszi görög hősről, aki mindig a maga útját járta. Visszavonulva kapcsolata férjével egyre lazább lett. A kiegyezés előkészületei idején az érzelmek újra feltámadtak, 1868-ban született utolsó leányuk, Mária Valéria, akit Erzsébet már nem engedett át anyósának, magyar lányt akart belőle nevelni, és boldog házasságot szerezni neki. Ez utóbbi sikerült, az előbbi nem, Mária Valéria volt a legöntudatosabban német a gyerekek közül, 1918 után az Anschlussnak is híve volt. Férje, Ferenc Szalvátor főherceg ezt még meg is érte. Amikor éppen háború volt, akkor Erzsébet látogatta a sebesülteket, de 1866 után már nem volt háború, az uralkodói reprezentáció már nem tűnt számára olyan fontosnak. Ezt sokan, akkor és azóta is, rossz néven vették tőle. Hiszen éppen azt nem tette, ami az uralkodók létjogosultságát jelentette. Ezért is szokták mondani, hogy az egyik első modern nő volt, aki a saját feje szerint élt. Férjéről még abban a formában is gondoskodott, hogy szinte megszerezte neki egy Burgtheater-beli színésznő, Schratt Katalin barátságát. Ferenc József csakugyan szerelmes volt a viszonylag termetes hölgybe, aki szépségben nem volt összehasonlítható Erzsébettel. Mert erre kényes volt Erzsébet, tisztában volt szépségével, elég sok időt és gondoskodást is fordított ápolására. Idősebb korában már nem engedte magát lefényképezni. A lovaglás és az újgörög nyelvtanulás mellett még egy hobbija volt: verseket írt Heinrich Heine modorában, aki a kedvenc költője volt. Egy ízben éppen ezért szakértőnek is felkérték két vers hitelességének a kérdésében. Erzsébet szerint csakugyan Heine írta, a kutatás később igazolta is ezt az álláspontot. A versek utánaérzések voltak persze, de ezen belül nem is rosszak. Élete utolsó másfél évtizedében egymás után érték a családi tragédiák. 1886- ban öngyilkos lett II. Lajos bajor király, akinek el kellett volna vennie legkisebb húgát, Sophie-t. Őrült volt, mint öccse, Ottó egykori görög király. Erzsébet úgy érezte, ez családi örökség, ő is átörökítette ezt gyermekeire. Ezért is rázta meg annyira fia, Rudolf 1889. január 30-án bekövetkezett öngyilkossága. Szemrehányásokat tett magának, hogy nem foglalkozott vele, nem igyekezett kapcsolatba kerülni vele. Atyja egy évvel korábban bekövetkezett halála nem rendítette meg, ahogy Ludovika 1892. évi elhunyta sem. A családtól már messze került. Sokkal inkább hatott rá 1897-ben Sophie tragikus halála. A bajor királlyal nem sikerült frigy után egy francia herceg felesége lett, és Párizsban egy jótékonysági bazár látogatása során halt meg tragikusan, a bazárban kiütött tűz pusztította el. Egyre magányosabb volt, egyre nyugtalanabb. Az 1896-os budapesti fogadáson még érzékelhette a magyarok rokonszenvét, a szűnni nem akaró tapsot, amikor az ünnepi beszédben neve előkerült. De ez is csak pillanatokig tartott. Az egykori rokonszenvet valahogy az ország is viszonozta. Erzsébet neve az egyik legkedveltebb női név lett Magyarországon. A néhány évvel halála után felavatott budapesti hidat róla nevezték el, s ezt a nevet még a Rákosikorszakban sem merték elvenni, legfeljebb nem utaltak a név eredetére. Száz évvel halála után egy pillanatra megemlékezhetünk róla. NIEDERHAUSER EMIL Sztáray Irma elmondja a királynak Erzsébet királyné utolsó perceit, 1898 Emléklap Erzsébet királyné halálára, 1898