Melléklet 1999
1999 / 1. szám
TARTAIM! A vízgazdálkodás fogalma magában rejti azt a feltevést, hogy amivel foglalkozunk, az véges, elfogyasztható, ezért nem mindegy az, hogy belőle mennyit és hogyan használunk fel. A gazdálkodás mai értelmezésében az ésszerű felhasználás momentuma is meghatározó és az áru, érték, ár befolyása uralkodó lehet. Az egyik legsürgősebb feladat az árvízvédelmi és folyamszabályozási rendszerünket felülvizsgálni, pontosabban az új igények, az új lehetőségek, rendkívül gyors változások függvényében elméletileg újraértékelni. A vízgazdálkodás, a vízügyi beruházások egyik lényeges korlátozó tényezője, hogy lassú megvalósíthatóságuk mellett évszázados hatásúak, kicserélésük lassú, költséges, nehézkes. Évi 100 km árvízvédelmi töltés újakra való kicserélése esetén a teljes töltés átépítése több mint 40 évig tartana. (A töltések hossza 4220 km.) Az előbbi megjegyzés természetesen nemcsak az árvízvédelmi és belvízvédelmi rendszerekre érvényes, hanem minden infrastrukturális fejlesztésre, az árvízvédelem hatása azonban az ország területének 25%-át is elérheti, ahol a településfejlesztés, a közlekedés, az ipari és mezőgazdasági berendezkedés az árvizektől védett, biztonságos körülmények között fejlődött. Lásd Alföldi László: A vízgazdálkodás jelenének, jövőjének kérdőjelei c. cikkünket a 38. oldalon! Az előreszámítások alapján várható népesedési folyamatok csökkenő számú, valószínűleg tovább öregedő, de iskolai végzettségben a jelenleginél jóval tanultabb népesség képét rajzolják elénk. Ez azt is jelenti, hogy a magyarság száma összességében a Kárpát-medencében csökkenni fog, mert az elmondottak alapján jelenleg irreális lenne azt feltételeznünk, hogy a határon kívüli magyarság száma növekszik majd. A több évtizedes trendeket figyelembe véve az is optimista feltételezés lenne, ha e népességcsoportok számának stagnálásával számolnánk. Mindenképpen meg kell fontolnia a társadalomnak, illetőleg a politikának, hogy ha az előreszámításokkor feltételezett vagy egyéb kedvezőbb folyamatok bekövetkeztét elő kívánná segíteni, alapvető változásoknak kellene bekövetkeznie a család- és népességpolitikában. A népesség inherens tartalékai már az 1980-as évek közepére kimerültek ezért immár csak a külső környezet érezhető megváltozása javíthat a népesedési folyamatokon. Lásd Vukovich György: A magyar népesség 2000 után c. cikkünket a 9-13. oldalon! EZREDFORDULÓ Stratégiai kutatások a magyar Tudományos Akadémián (Megjelenik évente hat alkalommal, a História, a Köznevelés, a Technika és a Természet Világa mellékleteként.) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1051 Budapest, Roosevelt tér 9. Tel./fax: 302-5638 Kiadó: MTA Történettudományi Intézete 1014 Bp. Úri u. 53. Tel: 3561-539 Olvasószerkesztő: Burucs Kornélia Kiadói munkatársak: Kovács Éva (szöveg), Párizs Ágnes (illusztráció), Csányi Attila (tördelés), Horváth Imre (borító) Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. Felelős vezető: Szilágyi Tamás 2 TflRTflLOm • TflnuLmflnvoK • ALFÖLDI LÁSZLÓ: A vízgazdálkodás jelenének, jövőjének kérdőjelei 3 I. A vízgazdálkodás öröksége II. Meghatározottságunk Földrajzi helyzet • Hidrometeorológiai változások III. Jövőkép Elméleti újraértékelés • A nagytérségek közötti vízátvezetés lehetősége • A vezetékes vízellátás VUKOVICH GYÖRGY: A magyar népesség 2000 után 9 I. A hagyományos életformák bomlása Termékenység • Halandóság II. Várható folyamatok Várható 2000-ben • Várható 2010-ben • Várható 2050-ben III. Megfontolások, hipotézisek FERENCZ ANTAL: Egészségügyi ellátásunk problémái az orvosetika szemszögéből 14 Az egészségügyi dolgozók alulfizetettségéből adódó etikai problémák • Az emberképből adódó nehézségek • A betegségfelfogásból és a betegképből adódó nehézségek • Az emberi létet érintő etikai kérdések • Az egészség mint társadalmi mutató • Orvostudományi kutatások • FIGYELŐ • CSIKÓS-NAGY BÉLA: Válságtünetek a világgazdaságban 18 A klasszikus válságelmélet • A policentrikus világgazdaság újszerű vonásai • A válságtünetek sokrétűsége • A globális pénzügyi rendszer problémái • A tudomány lehetőségei KOVÁCS FERENC-BANCZEROWSKI JANUSZNÉ: Tápláléklánc és agrárminőség 21 A természetes toxinok (mikotoxinok) jelentősége • Növénytermesztés • Állattenyésztés • Élelmezés-egészségügy • Feladatok • DISPUTA • KESZETHELYI LAJOS: Ötven év fizika 25 Nukleáris technika • Informatika • Hova tovább fizika? PÓCSIK GYÖRGY: Részecskefizika és társadalom 27 Gyorsítóépítés és új technológiák • A sugárzások gyógyászati és ipari felhasználása • Informatika és hálózatok GLATZ FERENC: Történetszemléleti tematikai kihívások az ezredfordulón 29 A térben való gondolkodás • Az állam szerepéről • Ember és természeti környezet • Ember és épített (technikai) környezet viszonya • Az időbeli dimenzióról • MŰHELY • KNOLL IMRE: A logisztika szerepe a 21. században 33 A 21. század „alkalmazkodó logisztikája" • Logisztika a gazdasági ágazatokban • Logisztikai közreműködés a településfejlesztésben • A logisztika társadalmi hatásai • Sajátos logisztikai feladatok EZREDFORDULÓ • 1999 1