História 2000
2000 / 1. szám - AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORA - KRISTÓ GYULA: Az első magyar királynék
Házassági politika All. századi magyar királynék már az új, keresztény életeszmény hordozói és megvalósítói voltak. A dolog természetéből adódóan minden magyar király felesége idegen országból jött. Ezt az elvet már többnyire a pogány magyar fejedelmek is érvényesítették. Taksony felesége „kun” (mindenképpen keleti, kazár, volgai bolgár vagy besenyő) nő volt. Géza is egy tőle ténylegesen független (tehát ilyen értelemben idegen) fejedelem, a Kárpát-medence keleti felében hatalmat gyakorló Gyula leányát, Saroltot vette nőül. Ennek az elvnek az volt az alapja, hogy a fejedelem, illetve a király nem keveredhetett alattvalóival, csak magához illő párt választhatott, ilyent pedig kizárólag külországban találhatott. Ennek révén az uralkodó házassága egyszersmind a mindenkori aktuális politika része lett. Taksony keleti orientációját nyomatékosította keletről hozott felesége. Géza törekvését, hogy a formálissá vált nagyfejedelmi hatalmat a Kárpát-medence mind nagyobb részén érvényesítse, juttatta kifejezésre Sarolttal kötött frigye. Még hangsúlyosabb ez a királyság korában. Az uralmában erőteljesen a németekre támaszkodó Péternek bajor hercegnő volt a felesége. András és Béla száműzetésük színhelyéről, Orosz-, illetve Lengyelországból hozták nejüket. Salamon jutott a 11. századi magyar királyok közül a legrangosabb feleséghez, a német-római császár leányát kapta nőül, ami összefügg az 1050-es években folyt német-magyar háborúk lezárásával. I. Géza második felesége onnan való, ahonnan koronáját kapta, Bizáncból, s a két mozzanat, a bizánci koronaküldés és a bizánci házasság ugyanazt a célt szolgálta. A bizánci-magyar kapcsolatok szorosra fonásának záloga volt mindkettő, amelyből kikandikált a Magyarországot bizánci hűbéressé tenni akaró diszkrét szándék. Ugyancsak politikai szövetség motiválta László második házasságát, aki a német-római császárral szemben állva a német ellenkirály leányát vette feleségül. A dinasztia fennmaradásának szolgálatában A királynék all. századi Magyarországon - István feleségét, Gizellát és Salamon feleségét, Juditot leszámítva - nem játszottak számottevő politikai szerepet. Ez is tükröződhet abban, hogy többüknek sem a nevét, sem a származását nem ismerjük. Nincs semmi hiteles információnk Péter és László első feleségéről, továbbá a nevén kívül semmit nem tudunk I. Géza állítólagos első nejéről. A királynék az udvari élet intim szférájába szorultak vissza, fő feladatuk kétségtelenül a dinasztia fennmaradásának biztosítása, gyermekek (főleg fiúk) szülése és felnevelése volt. A nagyobbik István-legenda kendőzetlen őszinteséggel írta meg: István azért vett feleséget, hogy „megossza az uralkodást, és főleg ne maradjon utód nélkül”. A királynék többsége feladatának maradéktalanul eleget tett. Gizella legalább két fiút (Ottó és Imre nevűeket), továbbá számos leányt hozott a világra. Aba Sámuelnek (aki még jóval trónra lépte előtt István király húgát vette feleségül, szintén politikai célzatú házasság eredményeképpen) ugyancsak több, név szerint ismeretlen fia volt. Andrást két fiúval (Salamonnal és Dáviddal), valamint egy leánnyal ajándékozta meg orosz felesége. Bélától lengyel nejének hét gyermeke, három fiú (Géza, László, Lampert) és négy leány született. Géza és első felesége házasságát szintén bőséges gyermekáldás kísérte, a legalább hat gyermek között volt Kálmán és Álmos. Ugyanakkor László, bár két felesége volt, csak egy-egy leányt nemzett. Gyermektelen maradt viszont Péter két és Salamon egy házassága. A gyermektelenséget a középkori felfogás Isten büntetésének tekintette. A magyar krónika szerint Salamonnak és testvérének, Dávidnak isteni rendelés miatt nem születtek gyermekei, mert apjuk, András hatalomvágyból megengedte, hogy a pogányok megöljék Gellért püspököt és sok keresztényt. A dinasztia életében a fiúk fontosságát a két, utóbb szentté avatott király, István és László trónutódlása mutatja. Bár Istvánnak két fia is volt, de azok még életében meghaltak, így István a keresztény alkalmassági elv alapján arra kényszerült, hogy nőági örökösödést vezessen be. Nem ez idézte elő a halála utáni válságos évtizedeket, de bizonyos mértékig ebben e körülménynek is szerepe volt. László sem hagyott hátra maga után fiú utódokat, s ez hozzájárult az I. Géza fiai, Kálmán és Álmos közti testvérharcokhoz. A gyermekáldás szűkössége, a korai elhalálozások idézték elő, hogy az I. István utáni magyar királyok nem István, hanem az általa megvakt Gizella királyné arcképe a koronázási palástról István és Gizella eljegyzése, 17. századi festmény 11