História 2000

2000 / 5-6. sz - AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORA - CSUKOVITS ENIKŐ - BALOGH MARGIT: Maqyar szentek és boldogok

Magyar szentek és boldogok Válogatott életrajzok I. Szentek S­ZENT ISTVÁN Géza fejedelem és Sa­rolt fia, pogány neve Vajk volt. Apja halála után, 997-ben fejedelem lett, 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén királlyá koronáztatta magát, s mint az ország első keresztény királya je­lentős állam- és egyházszervező tevé­kenységet fejtett ki. Gizella bajor herceg­nővel kötött házasságából az 1031-ben elhunyt (Szent) Imre mellett legalább még egy fia született. Az általa alapított székesfehérvári bazilikában temették el, ahol hamarosan megkezdődött a kultu­sza. 1083-ban I. (Szent) László avattatta szentté, épségben megmaradt kézfe­jéhez, az úgynevezett „Szent Jobb”-hoz külön liturgikus tisztelet kapcsolódott. Ünnepét 1686-ban XI. Ince pápa az egész egyházra kiterjesztette. Ünnep­napját ma Magyarországon augusztus 20-án, másutt augusztus 16-án ünnepült. A Magyarok Nagyasszonya Szent István, Szent Imre és Szent László körében, 18. századi ábrázolás S­ZENT IMRE I. (Szent) István király és Gizella bajor hercegnő fia. Nevelője a később szintén szentté avatott Gellért püspök volt, nevelését szolgálta az egyet­len magyarországi királytükör, az Intel­mek, amelyet apja kívánságára állítot­tak össze. Imre herceg a rosszok herce­ge (dux Ruizorum) címet viselve a kirá­lyi testőrség élén állt, amikor 1031-ben egy vadászbalesetben fiatalon életét vesztette. 1083-ban I. (Szent) László avattatta szentté. A 12. század elején ke­letkezett legendája a nős, de gyermekte­len Imrét a szűzi tisztaság megtestesülé­seként állította példaképül. Ünnepnap­jai: szeptember 2. és november 5. S­ZENT LÁSZLÓ Béla herceg (a későb­bi I. Béla) fiaként 1040 körül Len­gyelországban született. Unokafivére, Salamon uralkodása alatt Géza bátyjá­val, majd Géza uralkodása idején egye­dül a dukátus ura volt. 1077-től 1095-ben bekövetkezett haláláig az or­szág királya. Második feleségétől, Adelhaidtól született leánya, Piroska Ioannés Komnénos feleségeként Eiréné néven bizánci császárné lett, akit az orto­dox egyház szentként tisztel. Lászlót előbb az általa alapított somogyvári apátságban, majd Váradon temették el. 1192-ben III. Béla király kezdeményezé­sére avatták szentté. A váradi székesegy­házban lévő sírja országos jelentőségű kegyhellyé vált, amelyet a magyar kirá­lyok is rendszeresen felkerestek. Ünnep­napja: június 27. S­ZENT GELLÉRT Velencei patrícius családból származott, gyermekként került a velencei San Giorgo Maggiore - monostorba. Szentföldi zarándokútra in­dulva került Magyarországra, ahol I. (Szent) István király feltartóztatta, s fia, (Szent) Imre herceg nevelőjévé tette. A Bakonyban remeteéletet élt, majd 1030-ban püspökként az ekkor alapított Csanádi egyházmegye élére került. Hí­res egyházi szónok, teológiai író volt, művei közül azonban csupán egy ma­radt fenn. (Deliberatio supra hymnum...) István halála után mind Pé­terrel, mind Aba Sámuellel szembefor­dult, a Vazul-fiak trónra lépését támo­gatta. 1046-ban az I. András köszöntésé­re induló Gellértet és társait az ekkor ki­tört pogánylázadásban részt vevő felke­lők megtámadták, Gellértet a Ke­­len-hegyről (ma Gellért-hegy) kocsijá­val letaszították, majd megölték. Pes­ten, majd 1053-ban Csanádon temették el. 1083-ban I. (Szent) László avattatta szentté. Ünnepnapja: szeptember 24. Szent Gellért prédikál. Miniatúra a Magyar An­jou Legendáriumból Szent László. Miniatúra a Thuróczy-krónikából 35

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék