História 2000
2000 / 5-6. sz - AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORA - CSUKOVITS ENIKŐ - BALOGH MARGIT: Maqyar szentek és boldogok
Magyar szentek és boldogok Válogatott életrajzok I. Szentek SZENT ISTVÁN Géza fejedelem és Sarolt fia, pogány neve Vajk volt. Apja halála után, 997-ben fejedelem lett, 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén királlyá koronáztatta magát, s mint az ország első keresztény királya jelentős állam- és egyházszervező tevékenységet fejtett ki. Gizella bajor hercegnővel kötött házasságából az 1031-ben elhunyt (Szent) Imre mellett legalább még egy fia született. Az általa alapított székesfehérvári bazilikában temették el, ahol hamarosan megkezdődött a kultusza. 1083-ban I. (Szent) László avattatta szentté, épségben megmaradt kézfejéhez, az úgynevezett „Szent Jobb”-hoz külön liturgikus tisztelet kapcsolódott. Ünnepét 1686-ban XI. Ince pápa az egész egyházra kiterjesztette. Ünnepnapját ma Magyarországon augusztus 20-án, másutt augusztus 16-án ünnepült. A Magyarok Nagyasszonya Szent István, Szent Imre és Szent László körében, 18. századi ábrázolás SZENT IMRE I. (Szent) István király és Gizella bajor hercegnő fia. Nevelője a később szintén szentté avatott Gellért püspök volt, nevelését szolgálta az egyetlen magyarországi királytükör, az Intelmek, amelyet apja kívánságára állítottak össze. Imre herceg a rosszok hercege (dux Ruizorum) címet viselve a királyi testőrség élén állt, amikor 1031-ben egy vadászbalesetben fiatalon életét vesztette. 1083-ban I. (Szent) László avattatta szentté. A 12. század elején keletkezett legendája a nős, de gyermektelen Imrét a szűzi tisztaság megtestesüléseként állította példaképül. Ünnepnapjai: szeptember 2. és november 5. SZENT LÁSZLÓ Béla herceg (a későbbi I. Béla) fiaként 1040 körül Lengyelországban született. Unokafivére, Salamon uralkodása alatt Géza bátyjával, majd Géza uralkodása idején egyedül a dukátus ura volt. 1077-től 1095-ben bekövetkezett haláláig az ország királya. Második feleségétől, Adelhaidtól született leánya, Piroska Ioannés Komnénos feleségeként Eiréné néven bizánci császárné lett, akit az ortodox egyház szentként tisztel. Lászlót előbb az általa alapított somogyvári apátságban, majd Váradon temették el. 1192-ben III. Béla király kezdeményezésére avatták szentté. A váradi székesegyházban lévő sírja országos jelentőségű kegyhellyé vált, amelyet a magyar királyok is rendszeresen felkerestek. Ünnepnapja: június 27. SZENT GELLÉRT Velencei patrícius családból származott, gyermekként került a velencei San Giorgo Maggiore - monostorba. Szentföldi zarándokútra indulva került Magyarországra, ahol I. (Szent) István király feltartóztatta, s fia, (Szent) Imre herceg nevelőjévé tette. A Bakonyban remeteéletet élt, majd 1030-ban püspökként az ekkor alapított Csanádi egyházmegye élére került. Híres egyházi szónok, teológiai író volt, művei közül azonban csupán egy maradt fenn. (Deliberatio supra hymnum...) István halála után mind Péterrel, mind Aba Sámuellel szembefordult, a Vazul-fiak trónra lépését támogatta. 1046-ban az I. András köszöntésére induló Gellértet és társait az ekkor kitört pogánylázadásban részt vevő felkelők megtámadták, Gellértet a Kelen-hegyről (ma Gellért-hegy) kocsijával letaszították, majd megölték. Pesten, majd 1053-ban Csanádon temették el. 1083-ban I. (Szent) László avattatta szentté. Ünnepnapja: szeptember 24. Szent Gellért prédikál. Miniatúra a Magyar Anjou Legendáriumból Szent László. Miniatúra a Thuróczy-krónikából 35