História 2000
2000 / 5-6. sz - AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORA - CSUKOVITS ENIKŐ - BALOGH MARGIT: Maqyar szentek és boldogok
SZENT ZOERARD-ANDRÁS és BENEDEK A Nyitra melletti Zobor-hegy bencés szerzeteseként a közeli erdőségben remeteéletet éltek. Zoerard-András erejét a szigorú aszkézis őrölte fel, halála után tanítványa, Benedek még további három évet töltött remeteként, őt 1010 körül rablók ölték meg. Mindkettőjüket Nyitrán, a Szent Emmerám-templomban temették el. Legendájukat Boldog Mór pécsi püspök írta meg, szentté avatásukra 1083-ban került sor. Ünnepnapjuk: július 17. SZENT ERZSÉBET II. András király és Merániai Gertrúd lánya. Négyéves korában került menyasszonyként Wartburgba, ahol 1221-ben, 14 évesen lett IV. Lajos türingiai tartománygróf felesége. 1227-ben férje részt akart venni az ötödik keresztes hadjáratban, az út során azonban járványban elhunyt. Erzsébet Eisenachba, majd Marburgba költözött, ahol özvegyi járandóságából kórházat alapított. Gyóntatója, Marburgi Konrád szigorú felügyelete alatt életét a betegápolásnak szentelte. 1231-ben, 24 évesen bekövetkező halálakor már szentnek tartották, kanonizálására hamarosan, 1235-ben került sor. Európában a legismertebb magyar szent. Ünnepe: november 19. SZENT MARGIT IV. Béla király és Laszkarisz Mária leánya, akit a tatárjárás idején menekülő szülei megszületése előtt apácának ajánlottak fel. Négyévesen a domonkos apácák veszprémi Szent Katalin-kolostorába került, innen 1252-ben vitték az apja által alapított Nyulak-szigeti (ma Margit-sziget) kolostorba. 1270-ben bekövetkező haláláig itt élt szigorú aszkézist gyakorolva. Tisztelete halála után azonnal megkezdődött, szentté avatását testvére, V. István király kezdeményezte. Az 1276-os eljárás azonban nem vezetett eredményre, többszöri próbálkozás után végül csak 1943-ban iktatták a szentek sorába. Ünnepnapja: január 18. SZENT KINGA IV. Béla király és Laszkarisz Mária legidősebb lánya, Lengyelország és Litvánia patrónája. 1239- ben lett Szemérmes Boleszláv krakkói fejedelem felesége, akivel legendája szerint szűzházasságban élt. Férje 1279-es halála után húgával, Boldog Jolánnal 36 együtt az ószandeci klarissza kolostorba lépett, s ott is halt meg mint főnöknő. 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá avatta. 1715-ben XI. Kelemen Lengyelország és Litvánia patrónájává tette meg. 1999. június 16-án II. János Pál szentté avatta. Ünnepnapja: július 24. SZENT HEDVIG I. (Nagy) Lajos király és Boszniai Erzsébet harmadik leánya. 1384-ben, tízévesen lengyel uralkodóvá koronázták. 1386-ban férjhez adták Jagelló litván nagyfejedelemhez - a házassággal létrejött a két ország uniója, a pogány litvánok pedig felvették a kereszténységet. Hedvig férje mellett háttérbe szorult, elsősorban egyházpártoló tevékenysége volt jelentős, de támogatta a krakkói egyetemet is. 1399-ben első gyermeke születésébe halt bele. Már közvetlenül halála után szentként tisztelték, szentté avatására azonban csupán 1997-ben került sor, ekkor II. János Pál pápa Krakkóban avatta szentté. Ünnepnapja: július 18. KAPISZTRÁNÓI SZENT JÁNOS 1386- ban a Nápolyi Királyságban fekvő Capestranóban született, apja német zsoldoskapitány volt. 1415-ben Perugia kormányzójaként egy lázadás során fogságba esett, s egy látomás hatására kiszabadulva a ferences rendbe lépett. Híres hitszónok volt, pápai legátusként elsősorban Kelet-Európában tevékenykedett. 1456-ban a keresztes hadak élén részt vett Nándorfehérvár védelmében, október 23-án a közeli Újlakon halt meg. Az újlaki ferences templomban temették el, sírja a középkori Magyarország egyik legjelentősebb kegyhelyévé vált. Szentté avatási eljárása halála után rögtön megindult, eredményre azonban csak 1724-ben vezetett. Ünnepnapja: (1969-től) október 23. SZENT MÁRK, ISTVÁN ÉS MENYHÉRT KASSAI VÉRTANÚK három nemzethez - a horváthoz (Körösi Márk Iván), a magyarhoz (Pongrácz István) és a lengyelhez (Grodzieczki Menyhért) - tartoztak, ám hitükért együtt adták életüket 1619. szeptember 7-én, a reformáció és a katolikus megújulás korában Kassán. A harmincéves háború második évében, 1619. augusztus 24-én indultak meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadai a katolikus Habsburg-hatalom ellen, az egységes magyar királyság megteremtése érdekében. 1619 őszén Rákóczi György és csapata érkezett Kassa falai alá. Dóczi András császári főkapitány kilátástalannak ítélte a harcot, tekintettel arra, hogy a város vezetése protestáns vallású volt. S bár a létrejött megállapodás garantálta a katolikus hívek és papok sértetlenségét, a városba bevonuló hajdúk mégis fogságba vetették a három papot. Kétnapi éheztetés után megpróbálták hittagadásra bírni őket. A sikerre Szent Erzsébet legendája. Oltárkép a 16. század elejéről Szent Margit, 15. századi ábrázolás