História 2000

2000 / 5-6. sz - AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORA - CSUKOVITS ENIKŐ - BALOGH MARGIT: Maqyar szentek és boldogok

S­ZENT ZOERARD-ANDRÁS és BENEDEK A Nyitra melletti Zobor-hegy ben­cés szerzeteseként a közeli erdőségben remeteéletet éltek. Zoerard-András ere­jét a szigorú aszkézis őrölte fel, halála után tanítványa, Benedek még további három évet töltött remeteként, őt 1010 körül rablók ölték meg. Mindkettőjüket Nyitrán, a Szent Emmerám-templom­­ban temették el. Legendájukat Boldog Mór pécsi püspök írta meg, szentté ava­tásukra 1083-ban került sor. Ünnepnap­juk: július 17. S­ZENT ERZSÉBET II. András király és Merániai Gertrúd lánya. Négyéves korában került menyasszonyként Wart­burgba, ahol 1221-ben, 14 évesen lett IV. Lajos türingiai tartománygróf felesé­ge. 1227-ben férje részt akart venni az ötödik keresztes hadjáratban, az út so­rán azonban járványban elhunyt. Erzsé­bet Eisenachba, majd Marburgba költö­zött, ahol özvegyi járandóságából kórhá­zat alapított. Gyóntatója, Marburgi Kon­­rád szigorú felügyelete alatt életét a be­tegápolásnak szentelte. 1231-ben, 24 évesen bekövetkező halálakor már szentnek tartották, kanonizálására ha­marosan, 1235-ben került sor. Európá­ban a legismertebb magyar szent. Ünne­pe: november 19. S­ZENT MARGIT IV. Béla király és Laszkarisz Mária leánya, akit a tatár­járás idején menekülő szülei megszületé­se előtt apácának ajánlottak fel. Négy­évesen a domonkos apácák veszprémi Szent Katalin-kolostorába került, innen 1252-ben vitték az apja által alapított Nyulak-szigeti (ma Margit-sziget) kolos­torba. 1270-ben bekövetkező haláláig itt élt szigorú aszkézist gyakorolva. Tiszte­lete halála után azonnal megkezdődött, szentté avatását testvére, V. István ki­rály kezdeményezte. Az 1276-os eljárás azonban nem vezetett eredményre, több­szöri próbálkozás után végül csak 1943-ban iktatták a szentek sorába. Ün­nepnapja: január 18. S­ZENT KINGA IV. Béla király és Lasz­karisz Mária legidősebb lánya, Len­gyelország és Litvánia patrónája. 1239- ben lett Szemérmes Boleszláv krakkói fejedelem felesége, akivel legendája sze­rint szűzházasságban élt. Férje 1279-es halála után húgával, Boldog Jolánnal 36 együtt az ószandeci klarissza kolostorba lépett, s ott is halt meg mint főnöknő. 1690-ben VIII. Sándor pápa boldoggá avatta. 1715-ben XI. Kelemen Lengyel­­ország és Litvánia patrónájává tette meg. 1999. június 16-án II. János Pál szentté avatta. Ünnepnapja: július 24. S­ZENT HEDVIG I. (Nagy) Lajos király és Boszniai Erzsébet harmadik leá­nya. 1384-ben, tízévesen lengyel uralko­dóvá koronázták. 1386-ban férjhez ad­ták Jagelló litván nagyfejedelemhez - a házassággal létrejött a két ország uniója, a pogány litvánok pedig felvették a ke­reszténységet. Hedvig férje mellett hát­térbe szorult, elsősorban egyházpártoló tevékenysége volt jelentős, de támogat­ta a krakkói egyetemet is. 1399-ben első gyermeke születésébe halt bele. Már közvetlenül halála után szentként tisztel­ték, szentté avatására azonban csupán 1997-ben került sor, ekkor II. János Pál pápa Krakkóban avatta szentté. Ünnep­napja: július 18. K­APISZTRÁNÓI SZENT JÁNOS 1386- ban a Nápolyi Királyságban fekvő Capestranóban született, apja német zsoldoskapitány volt. 1415-ben Perugia kormányzójaként egy lázadás során fog­ságba esett, s egy látomás hatására kisza­badulva a ferences rendbe lépett. Híres hitszónok volt, pápai legátusként első­sorban Kelet-Európában tevékenyke­dett. 1456-ban a keresztes hadak élén részt vett Nándorfehérvár védelmében, október 23-án a közeli Újlakon halt meg. Az újlaki ferences templomban te­mették el, sírja a középkori Magyaror­szág egyik legjelentősebb kegyhelyévé vált. Szentté avatási eljárása halála után rögtön megindult, eredményre azonban csak 1724-ben vezetett. Ünnepnapja: (1969-től) október 23. S­ZENT MÁRK, ISTVÁN ÉS MENYHÉRT KASSAI VÉRTANÚK három nemzet­hez - a horváthoz (Körösi Márk Iván), a magyarhoz (Pongrácz István) és a len­gyelhez (Grodzieczki Menyhért) - tar­toztak, ám hitükért együtt adták életü­ket 1619. szeptember 7-én, a reformáció és a katolikus megújulás korában Kas­sán. A harmincéves háború második évé­ben, 1619. augusztus 24-én indultak meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadai a katolikus Habsburg-hatalom el­len, az egységes magyar királyság megte­remtése érdekében. 1619 őszén Rákóczi György és csapata érkezett Kassa falai alá. Dóczi András császári főkapitány ki­látástalannak ítélte a harcot, tekintettel arra, hogy a város vezetése protestáns vallású volt. S bár a létrejött megállapo­dás garantálta a katolikus hívek és pa­pok sértetlenségét, a városba bevonuló hajdúk mégis fogságba vetették a három papot. Kétnapi éheztetés után megpró­bálták hittagadásra bírni őket. A sikerre­ Szent Erzsébet legendája. Oltárkép a 16. század elejéről Szent Margit, 15. századi ábrázolás

Next