História 2000
2000 / 5-6. sz - AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORA - CSUKOVITS ENIKŐ - BALOGH MARGIT: Maqyar szentek és boldogok
len kísérlet után szeptember 7-én válogatott kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, s a halottnak vélt Istvánnal együtt testüket egy emésztőgödörbe dobták és faltörmeléket hánytak rájuk. István húszórás agonizálás után halt meg... Körösi teste később az esztergomi káptalanhoz, a két jezsuita földi maradványai a rend nagyszombati templomába kerültek. 1905. január 5-én X. Pius boldoggá, 1995. július 2-án II. János Pál pápa pedig szentté avatta mindhármukat. Ünnepük: szeptember 7. II. Boldogok OLDOG JOLÁN IV. Béla király és Laszkarisz Mária lánya, Szent Margit és Szent Kinga testvére. 1256-ban lett Jámbor Boleszláv kaliszi és gnieznói herceg felesége. Férje halála után nővérével, Kingával együtt belépett az ószandeci klarissza kolostorba. Kinga halála után visszatért Gnieznóba, s a férje által alapított klarissza kolostorban lett főnökasszony. Halála után a sírjánál történt csodás gyógyulások hatására hamarosan boldoggá avatták. Ünnepnapja: június 15. Boldog Gizella II. (Civakodó) Henrik bajor herceg és Burgundi Izabella gyermekeként 985 körül született, testvére volt a későbbi II. Henrik német-római császárnak. Géza magyar fejedelem fiával, Istvánnal 996-997 körül kötött házasságot. Frigyükből több gyermek is született, köztük a később szentté avatott Imre herceg, a fiatalon elhunyt trónörökös. Jelentős egyházpártoló tevékenységet fejtett ki, a német források egyenesen neki tulajdonítják a magyarok megtérését. István halála után az ország elhagyására kényszerült, az 1040-es években szülőföldjére hazatérve a passaui Niedernburg kolostorába vonult vissza, ahol apátnőként halt meg az 1060-as évek első felében. Sírja máig látogatott zarándokhely. Szentté avatására a 18. században tettek sikertelen kísérletet, 1975-ben lett hivatalosan boldog. Ünnepnapja május 7. (halála napja), valamint február 1.oldog már Egyike volt az első magyar származású főpapoknak. A pannonhalmi bencés apátságban tanult, szerzetes, majd apát lett, végül 1036-ban elnyerte a pécsi püspöki méltóságot. Szerzetesi erényeit az Imre-legenda is megemlíti. Ő volt a szerzője a két zobori remete, Szent Zoerard és Benedek legendájának. 1848-ban avatták boldoggá, ünnepnapja: október 25. BOLDOG APOR VILMOS 1892. február 29-én született Segesváron főnemesi családban. Apja, báró Apor Gábor, Nagyküküllő vármegye főispánja, akinek korai halála után Vilmos gyermekkorát édesanyja, Pálffy Fidélia mosoni birtokán töltötte. Iskoláztatása a jezsuiták kalksburgi gimnáziumában kezdődött és a kalocsaiban folytatódott. 1910 nyarán gr. Széchenyi Miklós győri (majd nagyváradi) püspök felvette kispapjai közé, és Innsbruckba küldte teológiai tanulmányai végzésére. 1915. augusztus 24-én szentelték pappá Nagyváradon, s szeptemberben már Gyulán kezdte szolgálatát, ahol rövidesen (1918-ban) káplánból az ország legfiatalabb város-plébánosa lett. Lelkipásztori munkájának elismeréséül XII. Pius pápa 1941. január 21-én győri megyéspüspökké nevezte ki. Tisztéből eredően a magyar püspöki kar és az Országgyűlés felsőházának tagja lett. Nemcsak a katolikus szociális mozgalmak aktív pártolója, hanem a 2. zsidótörvény által érintett katolikusok erkölcsi és anyagi védelmére alakult Magyar Szent Kereszt Egyesület elnöke is 1942-től. A legerélyesebb hangon emelte fel tiltakozó szavát a jogfosztások, a gettók, a deportálások ellen. Életveszélyt vállalva a püspökvárban mintegy 300 üldözöttet rejtegetett. 1945. március 30-án délután ittas szovjet katonák halálosan megsebesítették a püspököt, aki húsvéthétfőn, április 2-án belehalt sérüléseibe. 1997. november 9-én a Szent Péter-bazilika előtti téren II. János Pál pápa boldoggá avatta. Ünnepnapja: május 23. III.Többszentes boldog közös ünnepe Magyar szentek és boldogok, akiknek egy napon, november 13-án van az ünnepnapja. A kanonizált szentek és boldogok mellett számos olyan személyt tart számon a magyar katolikus egyház, akiket pápai jóváhagyás nélkül is szentként vagy boldogként tisztelnek. Közéjük tartozik például Veszprémi Boldog Ilona, aki a 15. század elején felbukkant legendája szerint Szent Margit nevelője volt a veszprémi Szent Katalin domonkos apácakolostorban. Hahót nembeli Búzád (akit általában hibásan Bánfi Búzádként említenek) domonkos szerzetest 1241-ben a tatárok a pesti domonkos templomban gyilkolták meg. Erzsébet hercegnő, III. András király lánya, az Árpád-ház utolsó sarja felbontott eljegyzése után lett apáca. 1338-ban a tössi apácakolostorban halt meg, a domonkos rend boldogként tiszteli. Az 1336-ban elhunyt Csák Móric domonkos szerzetes példamutató életével érdemelte ki, hogy a boldogok sorába kerüljön. Báthori László, akit a pálos rend tisztel boldogként, Hunyadi János hadjárataiban harcolt, majd a pálos rendbe lépve a budaszentlőrinci pálos kolostorban élt, utóbb a Nagy-Hárshegy egyik barlangjában remetéskedett. CSUKOVITS ENIKŐ - BALOGH MARGIT B B Boldog Mór püspök, 18. századi ábrázolás Apor Vilmos, 1941