História 2000

2000 / 2. szám - NŐK A TÖRTÉNELEMBEN - SIPOS PÉTER: A kormányzó hitvese

A kormányzó hitvese Purgly Magdolna, 1881-1959 A 19-20. század fordulója táján egy vidéki földbirtokos család leányá­nak napjai fölöttébb egyhangúan teltek, aligha bővelkedtek izgalmas ese­ményekben. Neveltetését, viselkedését s különösen a „másik nemhez” való viszo­nyát szigorú szokások szabályozták. A konvencióknak megfelelően töltötte el életének első két évtizedét jószási Purgly Magdolna is. 1881-ben Aradon látta meg a napvilá­got. Családja tehetősnek, de nem dús­gazdagnak számított a közép- és nagybir­tok határvonalán mozgó, közel 1500 hol­das földtulajdonnal. Ahhoz a vagyon mindenesetre elegendőnek bizonyult, hogy a Purgly-leányok, Janka és Magda számára tisztes hozományt és tetszetős kelengyét biztosítson, amely a társadal­mi állásukhoz méltó házasság elenged­hetetlen feltételének számított. Sőt, a Purglyak anyagi helyzete a tisztekkel kö­tendő frigy esetében, a menyasszony szá­mára előírt tetemes összegű kaució leté­telét is lehetővé tette. Készít­és a férjhezmenetelre Purgly Magda szülővárosában a nemesi eredetű famíliák leányai számára létesí­tett patinás nevelőintézetben készült fel az életre, vagyis a férjhezmenetelre. Az ő miliőjében valamilyen kereső foglalko­zásra még csak gondolni is illetlenség lett volna egy nő számára, így iskolázta­tása során mindenből elsajátított vala­mit, amire egy társaságbeli hölgynek szüksége lehet, amikor önálló házat visz. Az általános műveltség alapjain kí­vül tanult németül és franciául, valame­lyest zongorázni, s szert tett háztartási is­meretekre is. Ekkor vált kedvenc időtöl­tésévé a kézimunkázás. A római katolikus vallást, családja hi­tét Purgly Magda mélyen átélte és egész életében lelkiismeretesen gyakorolta. Meggyőződése azonban soha nem fajult szenteskedéssé, soha nem vált vakbuzgó­vá. Finom, vonzó, halk szavú nővé érett. Lelki tulajdonságai, sudár, karcsú alak­ja, bájos arcvonásai, együtt az előkelő családi háttérrel kifejezetten „jó parti­vá” tették őt. A találkozás Az 1868-ban született Horthy, egy né­pes alföldi középbirtokos család ötödik gyermeke, 1886-ban fejezte be tanulmá­nyait a fiumei haditengerészeti akadémi­án. Az ígéretes jövőjű tisztet 1897-ben második, majd 1900-ban első osztályú sorhajóhadnaggyá (századosnak megfe­lelő rendfokozat) léptették elő, és min­den reménye meg lehetett arra, hogy A nő szerepe a történelemben ki­emelten áll a nemzetközi törté­nettudomány érdeklődésében. Különösen az Egyesült Álla­mokban. A magyar történet­­írásban évszázados hagyomány a kiemelkedő hölgyszemélyisé­gek bemutatása. Az 1980-as években nálunk is megindul­tak a modern társadalomtörté­neti kutatások. ,„Asszonysorsok a 20. század­­ban” címmel 1999. november 25-26-án az MTA Történettu­dományi Intézete és a Budapes­ti Műszaki Egyetem Társada­lomtudományi Kara rendezett konferenciát. Az ott elhangzott előadásokból közlünk következő számainkban is részleteket, előbb-utóbb egy hadihajó parancsnoka lesz. Sőt, ahogyan a szárazföldi hadse­regben minden tiszt legfőbb óhaja a pi­ros tábornoki lampassz, ugyanígy egy tengerésztiszt vágyainak netovábbja az admirálisi rendfokozat, hogy kitűzhesse saját tengernagyi zászlaját a Monarchia flottájának piros-fehér-piros hadilobo­gója mellé. Purgly Magdolna és Horthy Miklós találkozása, mint megannyi hasonló sors­fordulat fiatal nők és férfiak életében, a véletlen műve. Persze az már nem volt ez esetben sem véletlen, hogy az alka­lom szülte eseményből életre szóló kap­csolat lett. Horthy 1899-ben a nyári szabadságát oly módon kívánta eltölteni, hogy meglá­togatja Erzsébet húgát és férjét, Perczel László huszártisztet. A sógor Miskolcon szolgált, ezért Horthy ide utazott. Ám hi­ába jött, mert előzetesen nem értesített testvére Budapesten tartózkodik, férje pedig Hejőbábára készül a baráti Melczer család birtokára. László kapaci­tálta Miklóst, tartson vele a közeli köz­ségbe, ha már úgyis itt van. Horthy sza­­bódott, mondván, nem illik vadidegen lé­tére csak úgy beállítani egy úri házba. Végül engedett a rábeszélésnek, mert azt hitte, hogy csupán egy délutáni kiruc­canásról van szó. Nem gondolta volna, hogy háromnapos vendégeskedés lesz a dologból. A vizit megnyújtott időtarta­mában bizonyosan szerepe volt annak, Horthy Miklósné: Székely Aladár felvétele, 1931 20

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék