História 2000
2000 / 2. szám - NŐK A TÖRTÉNELEMBEN - SIPOS PÉTER: A kormányzó hitvese
ifjabb Miklós pedig lovasbaleset következtében beszédhibássá vált. A Horthy család életútja a vidékies Póla után két birodalmi fővárosban folytatódott. 1908-1909-ben Horthy a konstantinápolyi kikötőben horgonyzó osztrák-magyar ún. állomáshajó, a Taurus cirkáló parancsnoka lett. A Boszporus partján béreltek villát, és élénk, fogadásokkal, táncestélyekkel, kerti ünnepségekkel, sportversenyekkel tarkított, eseménydús társadalmi életet éltek. A fess, szórakoztatóan anekdotázó, kifogástalan modorú, kitűnően lovagló és teniszező tengerésztisztet, dekoratív, mosolygós és remekül táncoló feleségével népszerű és minden eseményre meghívandó házaspárként tartották számon a nemzetközi diplomáciai közösségben. Majd öt esztendőre Bécs következett. Horthy 1909 novemberétől 1914 júniusáig Ferenc József egyik szárnysegédjeként az udvarban teljesített szolgálatot. Horthyék a császárvárosban szoktak rá a rendszeres színház-, opera- és hangverseny-látogatásra, gyakorta megfordultak a múzeumokban is. Az itt töltött éveket az is emlékezetessé tette, miszerint „tengerésztiszt számára egészen kivételes az olyan állapot, hogy ilyen huzamosan és ennyire kellemes körülmények között élvezhesse családi életét. Négy gyermekünk mellett nevelőnőt tartottunk, s a magyar tanterv szerint az Augusztíneum kiváló papjai tanították őket” - emlékezett vissza Horthy a bécsi fél évtizedre. Ezt élete „legszebb, leggondatlanabb időszakáénak nevezte, s minden bizonnyal ugyanígy vélekedett felesége is. A háború A háborús éveket Horthyné a gyermekeivel ismét Pólában élte át. Férjét, akit mind fontosabb hadi beosztásokba vezényeltek, csak ritkán láthatta. Különösen azután, hogy Horthy Miklós sorhajókapitányt, a Novara cirkáló parancsnokát hajójával a Cattarói-öbölbe rendelték, hogy az ottani bázisról fusson ki harci vállalkozásokra a Dél-Adrián. 1917. május közepén Horthyné végre Cattaróba utazhatott látogatóba. Ide éppen egy nappal azelőtt érkezett, hogy Horthy egy cirkálóraj élén veszélyes akcióra indult az Otrantói-szorost elrekesztő antantzár ellen. A Novara parancsnoka a győzelmes ütközetben súlyosan megsebesült. Aggódó felesége már a kórházhajón várt rá. „A viszontlátás örömében fájdalmaim csekélyebbnek tűntek, és boldog voltam, hogy mindjárt a legjobb, legügyesebb és legszeretetteljesebb ápolónő kezébe kerültem” - örökítette meg Horthy a nehéz órák legmaradandóbb élményét. A gyógykezelés és lábadozás hosszú hónapjait Horthyné és gondozottja Badenben, Bécsben és Kenderesen töltötte. A gyógyulás után Horthy visszatért Pólába, neje a gyermekeivel otthon maradt, hiszen 1917-1918 fordulóján már érzékelhető volt, bizony igencsak felbolydult, zűrzavaros idők következnek. Horthyné csak a férje híradásaiból, visszatérő ismerősök elbeszéléseiből, esetleg a sajtóból értesült a távoli Adrián zajló fejleményekről, így Horthy Miklós flotta-főparancsnoki és ellentengernagyi kinevezéséről 1918 tavaszán. Majd bekövetkezett az összeomlás, amivel együtt járt a hajóhad átadása a délszláv Nemzeti Tanács képviselőinek 1918. október 31-én. Horthy még a kihajózás előtt, ugyanezen a napon megkapta IV. Károlytól az altengernagyi rendfokozatot. November elsején végleg elhagyta Pólát. A feleségével Bécsben találkozott, innen együtt utaztak Budapestre, s tovább Kenderesre. Obsitos admirális Horthy, miként minden magasabb rendfokozatú tiszt, nyugállományba került. Úgy tűnt, hogy élettere a családi gazdaság lesz. Feltehető, hogy feleségének ez nem is lett volna ellenére. Amennyiben sorsuk így alakul, s Horthy Miklós mint nyugalmazott altengernagy és földbirtokos éli tovább az életét nejével az oldalán az alföldi községben, akkor megismerkedésük és házasságuk históriája semmiféle történeti jelentőséggel nem bír, teljességgel érdektelen az utókor számára. Hiszen megannyi hasonló fátum akadt a Monarchia romjai alatt. Az eddig elmondottakat azonban éppen az teszi érdekessé és megörökítendővé, ami ezután történt Horthy Miklóssal, és az ő további pályafutásától elválaszthatatlanul, Horthy Miklósnéval. Horthy Miklóst 1919. június elején Szegedre hívta gróf Károlyi Gyula, az ellenforradalmi kormány miniszterelnöke a hadügyminiszteri tisztség betöltésére. A Purgly családba benősült, immár obsitos admirális az üzenetre, némi habozás után elindult, és üggyel-bajjal eljutott Szegedre. Útja innen Siófokra vezetett 1919 augusztusában, novemberben pedig Budapestre. Mígnem 1920. március 1-jén a nemzetgyűlés ideiglenes államfőként megválasztotta az ország kormányzójának. Neki a „Főméltóságú Úr”, feleségének a „Főméltóságú Asszony” cím dukált. Sipőcz Jenő főpolgármester, Horthyné, Sipőczné Farkas Edit a Szociális Misszió-társulat elnöknője, a missziótársulat gyűjtőnapján az Apponyi téri sátornál, 1935. június