História 2001
2001 / 1. szám
„1990-ben, a horvát függetlenség előestéjért helyére állították a szobrot, ezúttal viszont úgy, hogy a kard - a jelképekre adók és az aktuálpolitikát ismerők szerint nem véletlenül - most fenyegetően dél, a szerb krajinák felé mutat. 1989 év nyarán ugyanis ezeken a területeken a Belgrádból is tüzelt - horvátországi szerbek körében a rigómezei csata 600. évfordulóján megmozdulásokra került sor, majd pedig világossá vált, hogy a krajinai szerbek a független Horvátországot nem fogják elismerni államuknak. ” ,„Amikor hétszáz éve, 1301. január 14-én III. András király (1290- 1301) meghalt, az Árpádok éppen háromszáz éve ültek a magyar trónon. Bár ezen időszak alatt a dinasztia tagjainak a koronáért vívott harcai éppen nem mentek ritkaságszámba, azt soha, senki nem kérdőjelezte meg, hogy a királynak a honfoglaló Árpádtól leszármazó uralkodócsalád férfitagjai közül kell kikerülnie. Érthető tehát a »zavar« és »megrendülés«, ami az utolsó Árpád, III. András halálát követte. De vajon valóban III. András volt-e az Árpád-ház utolsó férfitagja, s valóban„ kihalt-e a dinasztia?” ,A gízai piramisokat az antik szerzők világuk hét csodája közé sorolták. A piramisok betájolásáról régóta tudták, hogy jó megközelítéssel követi az égtájakat, ami az ókori egyiptomiak alapos csillagászati ismereteire utalt. (A négyzet alapú piramisok keleti és nyugati oldalélé észak-dél irányba mutat.) A következetesen északon elhelyezett bejárat kifejezte az ősi csillagvallás tételét: a léleknek az égbolt északi pólusának övezetébe kell eljutnia, a »pusztulást nem ismerő« (cirkumpoláris) csillagok közé. Ez a megoldás a fáraó örökkévalóságát jelképezte. ” A 137 méter magas Kheopsz-piramis. Lásd cikkünket a 31. oldalon! III. András magyar király. Thuróczy-krónika, 1480-as évek. Lásd cikkünket a 9. oldalon! A nevét és emlékművét visszakapott tér. Zágráb, Jelacic tér, 1990-es évek. Lásd cikkünket a 28. oldalon!