Melléklet 2001

2001 / 1. szám

TflRTflLOm ermészetes - és nem a 2000. év miatt van ez így -, hogy az európai kontinensen élők is újrafogalmazzák a világmin­denséghez, az emberi közösség egészéhez, a községhez, a nemzeti közösségükhöz és a kontinentális közösséghez (Euró­pához) fűződő azonosságérzésüket, identitásukat. Évezredes értékrendek bomlásának, keveredésének, új életelvek kialaku­lásának korát éljük. Legyünk őszinték, nem tudjuk megmonda­ni, vagy csak jósolni tudjuk, milyen emberi-kulturális életren­dek lesznek száz év múlva a döntők, amelyek meghatározzák a kontinensen élők életcéljait. Lásd Glatz Ferenc: Újévi etűdök c. cikkünket az 5. oldalon, n­éhány évtizede még mindenki - a média, politikusok, dön­téshozók, de a tudományos közösség képviselői is - fenn­tartható fejlődésről beszélt. Sokan még ma is használják a kifejezést, holott jelenleg a világ nem így, nem fenntartható módon működik. Másképpen fogalmazva: ahogyan most élünk, termelünk és fogyasztunk, hosszú távon nem folytatható. Nem tartható fenn a népességnövekedés, illetve az erőforrások elhasználásának üteme, a gazdasági egyenlőtlenségek növeke­dése és a környezet romlása. A fenntarthatóság egyik legfontosabb eleme a tágabb értelem­ben vett környezetvédelem, a természet rendszereinek és erő­forrásainak megőrzése. Lásd Meskó Attila: Átmenet a fenntarthatósághoz c. cik­künket a 13. oldalon. A piaci koordináció sok évszázada jelen van az emberiség történelmében - nem új jelenségről van tehát szó. Érdemes azonban figyelmet fordítanunk arra, hogy mi az oka a kiter­jedésének, annak, hogy az elmúlt évtizedekben az országhatá­rokon átnyúlva globálissá válik. Természetesen bonyolult­­és sok oldalról megközelíthető) összefüggéslánc vezethetett ide, amiből én két, az üzleti világ szempontjából nagyon fontosnak tartott tényezőt emelek ki (ugyanakkor ezek jelentősége túl is mutat az üzleti világon). A fogyasztói szükségletek robbanás­­szerű bővülése (általános növekedése és választéki szélesedé­se) a termelés és a fogyasztás egyre kiterjedtebb nemzetközie­­sedésének a szükségességét teremtette meg, míg a technikai fejlődés (ezen belül is mindenekelőtt az informatika és a logisz­tika fejlődése) a lehetőségét adta a globális gazdaságnak. Lásd Chikán Attila: A globalizáció és a gazdasági tevékeny­ségek koordinációja c. cikkünket a 24. oldalon. ) EZREDFORDULÓ Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián (Megjelenik évente négy alkalommal, a História, a Köznevelés, a Technika és a Természet Világa mellékleteként.) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1051 Budapest, Roosevelt tér 9. Tel./fax: 302-5638 Kiadó: MTA Történettudományi Intézete 1014 Bp. Úri u. 53. Tel.: 3561-539 Kiadói munkatársak: Kovács Éva, Csányi Attila, Frisnyák Zsuzsa, Horváth Imre Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. Bp., Vak Bottyán u. 30-32. Felelős vezető: Losonczy György ISSN 1417-8826 2 ____________TARTAIM____________ GLATZ FERENC: Ezredforduló - sorsforduló 3 GLATZ FERENC: Újévi etűdök 5 Az európai integráció történelmi körülményeiről, az új ipari-technikai forradalomról • Az európai identitásról • Európa nyugati és keleti felének egymásrautaltságá­ról • Az Európai Unió és Oroszország viszonyáról • De mi is az EU és mi a célja? • Európa emancipálódása GYULAI JÓZSEF: Miben más a 21. század indulása, mint volt a 20. századé? 10 • FIGYELD • MESKÓ ATTILA: Átmenet a fenntarthatósághoz 13 A fenntarthatóság fogalma • A népességrobbanás kihívásai • A környezet és a természeti erőforrások megőrzése • Az élelemtermelés korlátai • Vízfel­használás • Az energia biztosítása • Az egészség­­ügyi ellátás gondjai • A kutatás és oktatás szerepe • Globális információs hálózat kiépítése VIDA GÁBOR: Az ökológiai válságtól a technokultúráig 18 Gaia-elmélet • A természetátalakítás ellentmondá­sos hatása • A fenntartható fejlődés feltételei • Hosszú távú előrelátás LÁNYI ANDRÁS: Az etikától a politikáig 19 • Id­flGYARORSZÁG ÉS f­ ÜRGYÖSSÉG • CHIKÁN ATTILA: A globalizáció és a gazdasági tevé­kenységek koordinációja 24 A globalizáció fogalma • Koordinációs mechaniz­musok • A globális koordináció kettőssége • A glo­balizáció intézményrendszere • Globális globalizá­ció • A globalizáció hatásai • Magyarország és a glo­balizáció • •­mÍrHELY • NYÁRY ISTVÁN-PÁSZTOR EMIL: Az egészségügyi ellátás reformja 29 A szocialista „félmúlt" • Felemás állapot­­ a rend­szerváltás után • Az átalakítás várható irányai • HÍREK • Az információs társadalom és a jog 33 Új akadémiai stratégiai kutatási program Vízgazdálkodás '21 35 Konferencia a hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései­ről, 2000. szeptember 27. Mit tehetünk a magyar nyelv korszerűsítéséért? 35 Nyelvművelő konferencia, 2000. december 4. A címlapon: az ezredfordulót köszöntő folyóiratcímlapok EZREDFORDULÓ • 2001^1.

Next