Melléklet 2001
2001 / 1. szám - Glatz Ferenc: Ezredforduló – sorsforduló
EZREDFORDULÓ • ZOOM Az ünnepségeken túlvagyunk. A keresztény időszámítás szerinti 2000. évet a világ minden részén, különleges formákban ünnepelték, látványos tűzijátékokkal, jövőbe vetett optimizmust sugárzó revüműsorokkal. Néhány órára mi is önfeledten néztük a televízió képernyőjén az Amerikából, Dél-Amerikából, Afrikából, Ausztráliából, sőt a nem keresztény kultúrákból, Japánból, Indiából, az arab országokból érkező tudósításokat. És jóleső érzéssel figyeltük a magyar ünneplést, hiszen nekünk a 2000. év az államalapítás és a kereszténység felvételének millenniuma is. Az ünnepségeken túlvagyunk, de az „Ezredforduló"-n nem. A világ minden részén múltról és jövőről gondolkodó értelmiségiek, politikusok, vállalkozók, de még mesteremberek is érezték és érzik: korszakváltásban élünk. Függetlenül attól, hogy a zsidó, a mohamedán vagy a keresztény időszámítás szerint éljük is meg ezen éveket. Politikai korszakváltásról beszélünk, hiszen a világ politikai kettéosztottsága után egypólusú világrendszer tényét kell tudomásul venni. Sőt, azon kell elgondolkoznunk, vajon nem egy ezeréves politizálási hagyomány megszűntéről kell beszélnünk? A világpolitikában a több hatalmi központ hagyományát most felváltani látszik az egyközpontúság. Új ipari-technikai forradalomról beszélünk: az 1970-es években kezdődött informatikai forradalom kibontakozásáról, ami napjainkban már információs forradalommá növi ki magát. Már nemcsak a termelést, a kereskedelmet, az igazgatást, hanem az egész köznapi érintkezéskultúrát gyúrja át az új technika. Ipari-technikai forradalomból most bontakozik ki a kulturális és társadalmi forradalom, új viszonyt teremtve egyén és közösség, egyén és egyén között. Történészeknek kell majd kutatni: az új érintkezéskultúra elterjedése hogyan bomlasztott fel politikai rendszert (pl. a Szovjetuniót, a harmadik világ kis diktatúráit), hogyan emeli a magasba világrészeket (Észak-Amerika, Japán, Délkelet- Ázsia) és hogyan indít el napjainkban a világ élvonalába kultúrákat (pl. Kína)kontinentális és nemzeti stratégiákról kezdünk beszélni. Az új világhatalmi átrendeződés techtonikus erői önálló tényezőként emelik fel Európát, illetve az Európa területén formálódó új igazgatási egységet, az Európai Uniót. Mi lesz az Európai Unió jövője a formálódó új világgazdasági rendben, mi lesz az unió politikai jövője és mi lesz az „unió humánjövője"? (Hiszen, ahogy azt mondogatjuk sok év óta uniós fórumokon: az unióban nemcsak mérnökök, technikusok, gazdászok, igazgatási szakemberek, de hús-vér, érző, művelődni vágyó emberek is élni fognak. Milyen jövőképet tudunk eléjük tárni? Először ismét az amerikaiak - mint a 20. században annyiszor - érzékelték a korszakváltást, s azt, hogy hosszú távon ható gazdasági, társadalmi, technikai, kulturális tényezők mozgása indult meg, s erre fel kell készülni. 1983-ban Reagan elnök készíttette el „A világ 2000- ben" című tanulmánysorozatot. Közgazdászok, jogászok, mérnökök, társadalomtudósok, ökológusok foglalták össze, mi vár Amerikára és a világra 2000-ben. Most, a 2000. év végén esti olvasmányaink a The Economist, a Spiegel, a National Geographic, a New Scientist már tudatosan nemcsak naptári ezredfordulóról, hanem korszakváltó „Ezredforduló"-ról beszélnek. A 21. századról úgy beszélnek, mint a világűr felé nyitás századáról, a demográfiai robbanások századáról, mint a tudomány századáról, amely egyszerűen nem fog tudomást venni a 20. század, sőt az egész emberi történelem eddigi gondolkodásmódjáról. Az újévi ünnepségeknek vége, de az ezredfordulós gondolkodás világméretekben csak most kezdődik. nemzeti Stratégiai Kutatási Program indítását javasoltuk 1996 júniusában. Mi vár Magyarországra és a magyar nemzetre az új ipari-technikai forradalom korában? Mi lesz a nyolc államban és nagy diaszpórában élő magyarság sorsa, a magyar nyelvű kultúra jövője a globalizálódó világban? Hogyan segíthetjük a magyar állam területén élő magyar és nem magyar munkavállalók, polgártársaink munkaerejét a versenyképességhez az informatika korában? Amikor minden kis falu, minden tanterem, minden íróasztal és munkapad vagy paraszti gazdaság a világverseny részévé válik. Hogyan szabályoztassék a szovjet rendszer összeomlása után a magyarországi munkaszervezet, mi lesz a magyarországi társadalom szociális és egészségi állapotával? Egyáltalán mi lesz az állam lehetséges szerepe a piacgazdaságra és a nyitott társadalomra való átmenet korában? Hogyan találjuk meg helyünket az Európai Unióban, amelynek kiterjesztéséről annyit tanácskozunk, és amelyhez csatlakozni olyannyira óhajtunk? Tudomásul vesszük-e: az uniós csatlakozás nem valamiféle Marshall-segélyt hoz magával, hanem kegyetlen versenyt, ahol iparosaink, parasztjaink, értelmiségieink nemcsak győzhetnek, de veszthetnek is és akkor szociálisan, kulturálisan jobban leszakadhatunk, mint a szovjet elzárkózás korában. Mit kell tennünk kultúr- és szociálpolitikában, hogy versenyképesek legyünk? Mi lesz szállásterületünk jövője? Figyelnünk kell: ide folyik össze, a Kárpát-medence aljára a környék összes folyója, hozva magával a szennyezést, az árvízhullámokat. Hogy áll a magyar vízgazdálkodás az ezredfordulón? Mi lesz a talajjal, amelyen : EZREDFORDULÓ - SORSFORDULÓ