História 2002
2002 / 3. szám - TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! - CSORBA LÁSZLÓ: Konstancia koronája
Konstancia koronája A palermói dóm kincseskamrájában aranyborítású, drágakövekkel ékes kamelaukion (uralkodói fejfedő) pihen. Egy különleges sorsú asszony márványkoporsójából emelték ki jó kétszázhúsz esztendeje a templom amennyire tudós, annyira kíváncsi papjai. Az uralkodói ékszer alapos és dokumentált vizsgálata azért is különösen fontos feladat lehetett, mert hozzájárult a szicíliai történelem máig legjelentősebb alakjának jobb megismeréséhez. E férfi a német Hohenstaufen-házból származó Frigyes (1220-50) volt, családjának a normann dinasztia kihalása után Szicíliát és Dél-Itáliát megöröklő ágából. A rokoni kapcsolatok véletlenje a tehetséges ifjút világtörténelmi szerephez juttatta, mert mediterrán királyságával párhuzamosan megszerezte a német-római császári trónt is. A nagy álom azonban a pápa és a császár küzdelmének lezárása, a harapófogóba szorított egyházi állam fejének másodlagos szerepre kényszerítése mégsem sikerült, és 1250-ben - II. Frigyes halálával - Északon s Délen egyaránt egy egész korszak ért véget. Németországban a „nagy interregnumot” a Habsburgok felemelkedése követte (1273), míg Itália történetében megjelentek az Anjouk (1266). Fiatal kamaszfiú volt még Frigyes, amikor a nagy hatalmú III. Ince pápa (1198-1216) úgy döntött, az aragóniai házból jöjjön a Nyugat- Mediterráneum urának asszonya. A spanyol dinasztia azonban ekkoriban csupán egyetlen királyi arával rendelkezett: egy fiatal özveggyel, Konstanciával, aki azonban tíz évvel volt idősebb a férjjelöltnél. Konstancia ott volt Frigyes oldalán, amikor megszerezte a németrómai császári trónt, és végül maga is császárnéként hunyta le örökre a szemét. Sírjából kiemelt koronája magyar ember számára meglepő látvány: pántszerű díszítése első pillantásra érdekes hasonlóságot mutat Szent István koronájával. Még a kristálygemma is épp abban a szögben dől a tetején, mint a kereszt a magyar királyi ékszeren... Időről időre a magyar múlt jó szándékú kincskeresői fel is vetik az ötletet: a palermói dómkápolna ékessége valójában a magyar szent korona női változata! Hiszen tudjuk, hogy Konstancia első férje Imre király (1196-1204) volt, III. Bélának (1173-1196), a magyar középkor egyik legjelentősebb uralkodójának idősebbik fia. És ha igaz a feltételezés, hogy a bizánci eredetű alsó koronaabroncsot és a Szent István fejereklyetartójából származó keresztpántokat éppen Béla idején forrasztották egybe, alighanem Imre lehetett az első magyar király, akinek a homlokát az uralkodóvá avatás szertartása során a ma ismert korona érintette. A szent klenódium (itt: uralkodói ékszerek együttese) fetisisztikus ereje - gördíthető tovább a gondolatmenet - minden bizonnyal hatott aragóniai órájára is, akinek a koronázáskor a jobb vállát kellett hogy megérintse vele a veszprémi püspök.* Talán volt neki egy „női Szent István-koronája” is, amelyet * Vö. Zsoldos Attila: A Szent Korona árnyékában c. cikkével a História 2001/9-10. számában! Konstancia régi római szarkofágból átalakított koporsója a palermói dómban Konstancia koronája 28