História 2002

2002 / 3. szám - TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! - CSORBA LÁSZLÓ: Konstancia koronája

Konstancia koronája A palermói dóm kincseskamrájá­ban aranyborítású, drágakövek­kel ékes kamelaukion (uralkodói fejfedő) pihen. Egy különleges sorsú asszony márványkoporsójából emelték ki jó kétszázhúsz esztendeje a templom amennyire tudós, annyira kíváncsi pap­jai. Az uralkodói ékszer alapos és doku­mentált vizsgálata azért is különösen fontos feladat lehetett, mert hozzájárult a szicíliai történelem máig legjelentő­sebb alakjának jobb megismeréséhez. E férfi a német Hohenstaufen-házból származó Frigyes (1220-50) volt, csa­ládjának a normann dinasztia kihalása után Szicíliát és Dél-Itáliát megöröklő ágából. A rokoni kapcsolatok véletlenje a tehetséges ifjút világtörténelmi sze­rephez juttatta, mert mediterrán király­ságával párhuzamosan megszerezte a német-római császári trónt is. A nagy álom azonban­­ a pápa és a császár küzdelmének lezárása, a harapófogóba szorított egyházi állam fejének másod­lagos szerepre kényszerítése­­ mégsem sikerült, és 1250-ben - II. Frigyes halálá­val - Északon s Délen egyaránt egy egész korszak ért véget. Németország­ban a „nagy interregnumot” a Habsbur­gok felemelkedése követte (1273), míg Itália történetében megjelentek az An­jouk (1266). F­iatal kamaszfiú volt még Frigyes, amikor a nagy hatalmú III. Ince pápa (1198-1216) úgy döntött, az aragóniai házból jöjjön a Nyugat- Mediterráneum urának asszonya. A spanyol dinasztia azonban ekkoriban csupán egyetlen királyi arával rendelke­zett: egy fiatal özveggyel, Konstanciával, aki azonban tíz évvel volt idősebb a férj­jelöltnél. Konstancia ott volt Frigyes oldalán, amikor megszerezte a német­római császári trónt, és végül maga is császárnéként hunyta le örökre a sze­mét. Sírjából kiemelt koronája magyar ember számára meglepő látvány: pánt­szerű díszítése első pillantásra érdekes hasonlóságot mutat Szent István koro­nájával. Még a kristálygemma is épp ab­ban a szögben dől a tetején, mint a ke­reszt a magyar királyi ékszeren... I­dőről időre a magyar múlt jó szán­dékú kincskeresői fel is vetik az öt­letet: a palermói dómkápolna ékes­sége valójában a magyar szent korona női változata! Hiszen tudjuk, hogy Kons­tancia első férje Imre király (1196-1204) volt, III. Bélának (1173-1196), a magyar középkor egyik legjelentősebb uralko­dójának idősebbik fia. És ha igaz a felté­telezés, hogy a bizánci eredetű alsó ko­ronaabroncsot és a Szent István fejerek­lyetartójából származó keresztpántokat éppen Béla idején forrasztották egybe, alighanem Imre lehetett az első magyar király, akinek a homlokát az uralkodóvá avatás szertartása során a ma ismert ko­rona érintette. A szent klenódium (itt: uralkodói ékszerek együttese) fetisisztikus ereje - gördíthető tovább a gondolatmenet - minden bizonnyal hatott aragóniai órá­jára is, akinek a koronázáskor a jobb vállát kellett hogy megérintse vele a veszprémi püspök.* Talán volt neki egy „női Szent István-koronája” is, amelyet * Vö. Zsoldos Attila: A Szent Korona árnyékában c. cikkével a História 2001/9-10. számában! Konstancia régi római szarkofágból átalakított koporsója a palermói dómban Konstancia koronája 28

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék