História 2003
2003 / 7. szám - TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! - DISPUTA - FARKAS ILDIKÓ: Nofretete
Nofretete eltűnik a forrásokból. Vannak, akik szerint 37 évesen halt meg, túlélte a kb. harminc évesen elhunyt Ehnatont, aki akkorra már évek óta egy ifjút, a nőies vonású - és Nofretetére emlékeztető - Szemenkárét szerette - ezért tűnt el mellőle Nofretete. (1907-ben a Királyok Völgyében felnyitottak egy Nofretetére utaló felirata szerint „Akit Ehnaton szeret” - szarkofágot, amelyben egy fiatalember múmiáját találták.) Egyesek szerint Szemenkarét és Ehnatont is Nofretete mérgeztette meg, megpróbált uralkodni, de végül őt is megölték. Mások szerint ezt a nézetet képviseli Fletcher is - azonban nem így történt. Amikor Nofretete eltűnt a forrásokból, egy feminin fáraó jelent meg az ábrázolásokon, aki nem más, mint maga Nofretete, aki Ehnaton mellett teljes hatalmat gyakorolt. Természetes, hogy a régi vallás hívei - elsősorban a mellőzött papság - gyűlölte a fáraót és feleségét. Ehnaton halála után, Tutanhamon uralma alatt minden ehnatoni reformot eltöröltek, és igyekeztek eltüntetni még a nevét is minden feliratról. múmiát, amelyet most Nofreteteként azonosítottak, két másikkal együtt még 1898-ban találták meg II. Amenhotep sírjának egyik oldalsó kamrájában, amelyet aztán 1907-ben visszafalaztak. Egy francia régész számolt be akkor a leletről, és arról, hogy a három múmia közül az egyik, a borotvált fejű profilja nagyon emlékeztet Nofretete ábrázolására. Leírta, hogy a múmia mellett egy parókát is talált. Ez, a parókáról szóló leírás vezette Joanne Fletchert a múmia nyomába. Fletcher ugyanis tárgyi emlékekre szakosodott egyiptológus, aki sokat foglalkozott az egyiptomi parókákkal. A leírás szerint a paróka núbiai stílusú volt, amilyent az Amarna-korban, Ehnaton fáraó idején hordtak az uralkodói család nőtagjai. Fletcher 1994-ben a kairói múzeumban rátalált az említett parókára, és arra, hogy honnan származik, így jutott el idén nyáron az említett sírkamrába, benne a három földön fekvő, minden borításától - és így minden azonosítási lehetőségtől - megfosztott múmiához. Az egyiket idősebb nőnek, a másikat fiatal fiúnak, a harmadikat pedig, a borotvált fejűt, fiatalabb nőnek tartják. Ez a harmadik múmia mutatta a megdöbbentő hasonlóságot Nofretete szobrával. A külső jegyeken - a hattyúnyakon és a finom vonásokon - kívül Fletcher szerint a borotvált fej és a kétszer lyukasztott fülcimpa (melyek mind jól láthatók Nofretete szobrán) is azt mutatja, hogy a múmia Nofretete valamikori teste. A királyi eredet mellett szól az is, hogy a múmia karja fáraói stílusban volt hajlítva, bár azt a testről leszakítva találták meg. A testet (feltehetően halála után) súlyosan megrongálták, sírrablók vagy szándékos rongálók, akik a halott túlvilági életét is lehetetlenné akarták tenni tetemének roncsolásával. Fletcher emlékeztet arra, hogy nem tudjuk, mi történt Nofretetével, hogyan halt meg és mikor, ellensége viszont szép számmal akadt. A fiatalabb nőként azonosított tetemet röntgennel is vizsgálták. Angol szakemberek a múmia koponyája alapján számítógéppel rekonstruálták a múmia valamikori arcát, amelyet Nofretete arcának tartanak. Az egyiptomi régészek nem fogadják el az angol egyiptológus véleményét, és vitatják, hogy a múmia valóban Nofretete lenne FARKAS ILDIKÓ . A múmia felsőteste a jól látható sérülésekkel, a jellegzetes nyakívvel, a borotvált fejjel, a kétszer lyukasztott fülcimpával Nofretete mellszobra a berlini egyiptomi múzeumban, Kr. e. 1350 körül Nofretete arca szobortöredéken, Kr. e. 14. század A múmia koponyája alapján készített fejrekonstrukció, 2003 25