História 2003

2003 / 10. szám - HISTÓRIA-TÉRKÉPEK - VI.: MAGYAR TÖRTÉNELMI ATLASZ FOLYTATÁSOKBAN - Az egypólusú világ kialakulása, 1990-2003

szemben, melyhez a nyugat-európai szövetségesek is csatlakoztak, igaz, fenntartásokkal. Hamarosan megmutatkozott azon­ban a sztálini gazdasági modell átvéte­lének ellentmondásossága: rövid távon biztosította ugyan a szovjet befolyást, de a szovjet nyersanyagbázisra alapo­zott torz fejlődés hosszabb távon elke­rülhetetlenné tette a gazdasági nyitást, majd a függőség kialakulását a Nyugat irányában. Gerő Ernő már 1952-ben kénytelen volt kimondani, hogy a köl­csönösen előnyös kereskedelmi kap­csolatokat fejleszteni kell a kapitalista államokkal. Már ekkor elkezdődött a nyugati eladósodás folyamata, amely miatt egyre inkább úgy tűnhetett Moszkva számára, hogy Magyarország nem bástya, hanem rés a béketábor fa­lán. Nem mellékes, hogy az ötve­nes évek gazdaságpolitikájának eredményeként az ország arany­­tartaléka 35 tonnáról 5 tonnára zuhant, nagyrészt az új kurzus idején. Mérleg Mennyibe került Magyarország­nak a szovjet jelenlét? A választ két részre kell bontani, a meg­számlálható és a számokban ki nem fejezhető költségre. Ami a megszámlálhatatlan részt il­leti, csak becslésekre hagyatkozhatunk. Ide kell vennünk a szovjet megszálló hadsereg költségeit, amelyet a magyar állam fedezett. 1945-ben 1,5 millió szovjet katonát kellett eltartani, ez a szám az évek során jelentősen csök­kent. Günter Bischof osztrák történész szerint Ausztriának 275 millió dollárba került a tízéves szovjet megszállás, va­lószínűsíthető, hogy nagyságrendileg Magyarország is ennyit fizethetett. Ha­dizsákmány gyanánt a Szovjetunió mű­kincseket, gyárakat, terményt, élőálla­tot, élelmiszert foglalt le és szállított el. Még megbecsülni sem igen lehet, hogy mekkora értékben. Csak megbecsülni lehet, hogy mennyibe került a jóvátétel. Ezt erede­tileg 200 millió dollárban állapították meg a Szovjetunió javára, de a valós összeg ennél jóval magasabb volt annak ellenére, hogy 1948-ban a Szovjetunió elengedett 65 millió dollárt. Elfogadha­tó becslésnek látszik, hogy a fennmara­dó 135 millió dollár háromszorosába, kb. 405 millió dollárba került a jóváté­tel. Meg kellett téríteni a szovjet tulaj­donba került német vállalatokban esett háborús kárt is. Hivatalos adat szerint ilyen jogcímen 150-180 millió dollárt fizetett az ország. A magyar kincstár állta a volt német cégek kintlevőségeit is. A szovjetek eredetileg 200 millió dol­lárt kértek ezen a jogcímen. Nyárádi Miklós pénzügyminiszternek sikerült 45 millióra lealkudnia az összeget. Ezen felül 1949-ben részvénycsere címén Magyarország 14 millió dollárt tartozott megfizetni. Ehhez számolan­dó az a 990 millió forint (kb. 165 millió dollár), amelyet a szovjet vállalatokért kellett kifizetni 1952-től. Emellett a magyar államkassza fedezte a szovjet és vegyes cégek veszteségeit, valamint a vegyesvállalatok fiktív nyereségeit, amelyet osztalék formájában kellett át­utalni. (1947-ben ezt az összeget 33,3 millió forintban állapították meg.) Fi­zetni kellett továbbá a szovjet szakér­tők bérét és a konzultációs díjakat is. Ha a számszerűsített tételeket összead­juk, 900 millió dollár (mai árfolyamon kb. 9 milliárd) jön ki. De ha figyelembe vesszük a nem számszerűsíthető tétele­ket is, akkor a magyar fizetési terhek 1945 és 1955 között nem lehettek sokkal kisebbek, mint az Ausztria által fizetett mintegy 1,325 milliárd dollár. (Ez per­sze messze elmaradt a keletnémet gaz­daságból becslések szerint kivont mint­egy 10-17 milliárd dollártól.) A közvetett károk rubrikájába tar­tozik, hogy Magyarország elesett a Marshall-segélytől és egyéb ameri­kai támogatástól. (Ausztria példá­ul különféle jogcímeken 1425 mil­lió dollár amerikai segélyt kapott.) Ennél sokkal súlyosabban esik lat­ba, hogy az amerikaiak által 1948-ban bevezetett gazdasági embargó miatt nem juthattak el Kelet-Európába magas technoló­giájú berendezések, ami hozzájá­rult ezeknek a gazdaságoknak a további lemaradásához. SZORHI LÁSZLÓ A szovjet érdekszféra valamennyi országa „le­mondott” a Marshall-segélyről. Keletnémet plakát, 1948 Fontosabb cikkek behozatala Magyarországra Cikk Mennyiségi egység 1938 1949 1962 1963­­ Szén 1000 tonna 196,7 167,6 1 712,3 2 690,0 Kőolaj 1000 tonna 173,7-1 540,0 1 827,9 Fűtőolaj 1000 tonna 27,2 1,1 66,8 135,4 Vasérc 1000 tonna 418,7 599,0 2 242,9 2 351,3 Személygépkocsi darab­ 1 690 17 752 15 278­ Traktor darab­_ 5 646 8 893 Nyersgyapot 1000 tonna 25,1 40,0 65,1 63,6 Fenyőfűrészáru 1000 m3 401,8 411,5 675,3 732,1 Bányafa 1000 m3 229,3 346,1 589,0 550,4 Tűzifa 1000 tonna 297,6 305,1 181,7 313,9 Forrás: Magyar Statisztikai Zsebkönyv, 1964 A szovjet jelenlét az osztrák gazdaságot is gúzsba kötötte. Plakát, 1950 körül 21

Next