História 2003

2003 / 10. szám - MAGYAR ÖRÖKSÉG - VESZPRÉMY LÁSZLÓ: Német királylányból magyar szent

Német királylányból magyar szent Gizella-emlékek Metztől Passauig S­zent István mellett felesége, Gi­zella is a magyarországi állam­­alapítás és egyházszervezés szim­bolikus jelentőségű alakja. Gizella bajor II. (Civakodó) Henrik és burgun­­diai Gizella leányaként 984 táján szüle­tett. A források szerint mindenben megfelelt a középkorban elvárható „ki­rálynéi” szerepkörnek; mint István le­gendája írta: „az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mily buzgónak s jó­tevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel ké­szített vagy szőtt oltári ékességei”. Gizella „befeketítése” Mégis, a személyével közvetlenül kap­csolatba hozható s ráadásul a fennma­radt tárgyak köre igen szűk, s a történeti hagyomány is meglehetősen ellentmon­dásos. A német történetírók tendenció­zusan képviselték a nézetet, hogy a ma­gyarok térítője nem a magyarok első királya, hanem annak német felesége, sőt maga Gizella testvére, II. (Szent) Henrik volt, aki 1002-24 között német­római császár volt. A császár testvért a 12. század közepére egyenesen a „ma­gyarok apostolaként” emlegették. Ugyanakkor a középkori magyar krónikairodalom Gizella térítő szerepéről sem vett tudomást. Sőt tudatosan elszürkítette Gi­zella képét, válság tört ki, s a király megvakíttatta Vazult. A Vazul-ági királyok történeti emlékezete a kegyetlen tettet István Az elpusztult metzi kazuláról készített 18. századi rajz Létesüljön „Magyar örökség”­­program a világörökség min­tájára - ez volt a javaslatunk az állami és nemzeti jelképe­ket, kulturális örökségünket áttekintő bizottság ülésén az idén tavasszal. A program célja: számba venni, megis­mertetni, megőrizni a mai magyar állam területének tárgyi-képi-táji, történelmi hagyományait és a világ kü­lönböző részein fennmaradt emlékeket, amelyek a magyar­sághoz, a magyar történelem­hez kötődnek. A program ala­kulását folyóiratunk nyomon követi. (A szerk.) helyett Gizellára hárítja át. Bonfini latin, illetve nyomában Heltai Gáspár magyar nyelvű krónikájában már egyenesen két különböző Gizelláról tesz említést: a „jó” Gizella még Ist­ván életében meghal, aki utána fele­ségül veszi a „gonoszát”. Gizella tel­jes vagy részleges negatív beállítása mindvégig megfigyelhető. István és Gizella házassága Kétségbevonhatatlan, hogy István és Gizella házassága a középkori magyar történelem szempontjából létfontossá­gú békés évtizedeket biztosított Ma­gyarország számára, miközben az él­vezte a német, különösen a bajor régió kulturális, egyházi, politikai és katonai támogatását. István gazdag hűtbért biz­tosított feleségének, amit halála után István unokaöccse, Orseolo Péter ki­rály (1038-41, 1044-46) visszatartott. Sőt Péter őrizet alatt tartotta Gizellát. Péter és Gizella viszonya elmérgese­dett. Az özvegy legkésőbb 1045-ben III. Henrik (1039-56) császárral elhagyta az országot. Feltehető, hogy Gizellával tar­tott közvetlen német kísérete is, noha később magyaror­szági nemesek - pl. a Vas megyei Hermányok, Sopron megyeiek - származásuk, illetve előkelőségük bizo­nyítására arra hi-Alakjának befeketítésé-­­ hez kitűnő alkalmat kí­nált az a körülmény, hogy Imre herceg ha­lálával (1031) -még István életé­ben - trónutódlási Gizella királyné alakja a koronázási paláston, 11.század

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék