História 2003
2003 / 10. szám - MAGYAR ÖRÖKSÉG - VESZPRÉMY LÁSZLÓ: Német királylányból magyar szent
vatkoznak, hogy Gizellával érkeztek az országba. Az ezredforduló Magyarországára a bajor házasság, Gizella és kíséretének megjelenése egy frissen térített országban minden bizonnyal pozitív hatást fejtett ki a kereszténység terjedésére, a magyar királyi család politikai súlyával pedig végleg eldöntötte a hatalmi küzdelmeket az Árpádokon belül Géza és fia javára. A 990-es évek közepére tehető, politikailag motivált frigy előkészítésében Szent Adalbert prágai püspök szerepe nem zárható ki. Adalberttel kapcsolatban a házasságkötésről tudósító délnémet scheyerni bencés apátsági hagyomány csak a 15. század közepéről ad hírt arról, hogy István itt házasodott, s itt találkozott Gizellával és Szent Ulrich (!) püspökkel. (Az eseményt ábrázoló itteni festmények pedig 17. századiak.) A veszprémi Gizella-hagyomány pökség alapításától gyakorolt jogként említsék ismét. A veszprémi székesegyházban ma is álló, legkorábbi részleteiben 13. századi ún. Gizella-kápolna is e folyamatos tisztelet jele. Későbbi magyarországi hagyomány - s a veszprémi lokálpatrióták mindmáig úgy tudják, hogy Gizella az általa alapított veszprémi katedrálisban, s nem a passaui Niedernburgban halt meg május 7-én, és temették el legkésőbb 1065-ben. Ez az állítás azonban félreértésből is fakadhat. Gizella emlékére ugyanis Veszprémben 1503 körül felállítottak egy máig fennmaradt emlékkövet. A makranci emlékkő azonban bizonyítja, hogy az első király feleségeként - a krónikások vádaskodásai ellenére - a székesegyház alapítójaként tisztelték, amiről először 1232-ben tesz oklevél említést. A királyné magyarországi temetésének tényéről a 13. század első feléből írnak először Albericus krónikájában, ill. az adataiban megbízhatatlan Magyar-lengyel krónikában, igaz, niedernburgi eltemettetésére is a legkorábbi tájf nnnk az ott 1517-ben megffordult híres német humanista, Aventinus. Bonyolítja a helyzetet, hogy mivel a 14. században Szent Imre ereklyéit is elhelyezték Passauban, az ottani „Gizella-sírt” könnyen azonosíthatták Szent Imre anyjának - magyar királyné - a sírjával a Kölnbe és Aachenbe tartó magyar zarándokok. Gizella nevét és egykorú ábrázolását megőrizte a fehérvári egyháznak adományozott miseruha (1031), a későbbi magyar koronázási palást. Hasonlóképpen látható alakja az 1006-ban Regensburgban apácaként elhunyt - szintén Gizella nevű - anyja emlékére általa már magyar királynőként elkészíttetett ún. Gizella-kereszten (ma München, Residenz). A pápának adományozott, de a francia forradalom alatt elpusztult, Metzben őrzött miseruhán azonban már csak a neve szerepelt. A magyarországi bencés monostorok 1508-ból származó leltára egy bakonybéli evangéliumos könyvről véli tudni, hogy az Gizella adománya volt, sőt Gizella adománylevelének egy 15. századi töredéke is ismeretes, amely a bakonybéli monostornak juttat birtokokat. A magyarországi Gizella-hagyomány letéteményese kétségkívül a veszprémi püspökség lett. A székesegyháznak kegyura a királyné, így királynéi kápolnaként is működött. Itt áll a királynék trónszéke, s itt őrizték 1217-ig Gizella drágakövekkel díszített, 12 márka súlyú színarany koronáját, amíg azt II. András király (1205-35) pénzzé nem tette. A királyné koronázásának joga, valamint a királynéi kancellári tiszt a veszprémi püspököt illette, de a kancellári tisztet rendszeresen csak a 13. század végétől tölti be. Az esztergomi érsekkel szemben első ízben a pápa biztosítja 1216-ban a királyné koronázásának jogát, hogy azután 1276-ban a püsp Gizella-tisztelet európai központja, legalábbis a 14-15. század óta, a passaui Niedernburg apácakolostor. Az itt fennmaradt sírja nem esik messze az István első vértanúnak (tehát nem a mi István királyunk) szentelt püspöki székesegyház monumentális épületegyüttesétől. A Duna és Inn folyók által körtte. Zsoldos Attila: A Szent Korona árnyékában. História, 2001/9-10. szám (A szerk.) A kereszt lábánál térdelő alakok: Gizella és anyja. Gizella Passauban Gizella magyar királyné ereklyetartója, 1. század Gizella-kereszt, 11.század. A keresztet Gizella királyné készíttette anyja emlékére.