História 2003
2003 / 10. szám - MAGYAR ÖRÖKSÉG - VESZPRÉMY LÁSZLÓ: Német királylányból magyar szent
betont kimagasló félszigeten álló ősi apácakolostor éppen II. Henrik (1002-24) császár révén jutott birodalmi kiváltságokhoz, s Henriket feleségével együtt joggal tisztelték második alapítójukként. Érthető, ha testvére, Gizella, a magyar királyné, ide vonult vissza özvegységében, s vált a kolostor 11. századi történetének leghíresebb, a sorban harmadik apátnőjévé. A sírjaként azonosított helyen mindenesetre fennmaradtak csontmaradványok, amit egy 70 év körüli, igen magas, úgy 170 cm-es női csontvázként már a 20. század elején azonosítottak. Még ennél is jelentősebb, hogy ránk maradt 11. századi sírjának fehér mészkő fedőlapja (154 x 54 x 30 cm), amelyen egy csavart szárú hordozható kereszt, felül két egymásra néző sassal látható. A feliratból annyi derül ki, hogy itt a május 7-én elhunyt Gizella apátnő (Gisyla abbatissa) nyugszik. Az évszám lejegyzésének elmulasztása érthető, hiszen az elhunytakról úgyis megemlékeztek minden évben haláluk napján. 1420 körül már biztosak voltak abban, hogy az apátnő azonos a magyar királynéval, hiszen ekkor készítették a ma látható gótikus sírépítményt, egy újabb fedőlappal, ami egyértelműen István feleségeként (uxor Stephani) nevezi meg, noha a halála éveként megadott 1095-ös év nyilvánvalóan elírás eredménye. (Talán egy a sírban eredetileg elhelyezett ólomtábla kapott szövege alapján.) Nyilván Gizella tiszteletének híre miatt látogatta meg kíséretével sírját a mohácsi csata (1526) után menekülő Mária, özvegy magyar királyné is. Magyarországi tisztelete a 18. századtól új lendületet vett: kísérletek történtek hamvai Magyarországra szállítására is (1760-70-es, 1930-as évek). Ferenc József mauzóleumot készült sírjához felállítani. Mégis, a passaui sír mindmáig különösen kedvelt a németországi magyarok és a hazai zarándokok körében, amiről az emlékkönyvek, emléktáblák és koszorúk feliratai tanúskodnak. Magától értetődő, hogy a szentté avatott testvérrel (Henrik), férjjel (István) és gyermekkel (Imre) rendelkező, a német uralkodókkal vér szerinti rokonságban álló, apátnőként elhalt Gizellát szentnek kijáró tiszteletben részesítsék Passauban. Igaz, Koller Ignác veszprémi püspök kezdeményezései után csak két évszázaddal nyilvánították boldoggá (1975), s kapott hivatalosan is saját miseimádságokat. Végül is Gizella éppen Passauban vált német királylányból magyar szentté. VESZPRÉMY LÁSZLÓ Gizella királyné eredeti sírköve. Passau, 11. sz. körül Gizella királyné gótikus sírköve. Passau, 1420 körül A scheyerni bencés kolostor Passauban Gizella királyné sírja. Passau, Niedernburg apácakolostor 35