História 2003
2003 / 8-9. szám - ÉVFORDULÓ - GOMBÓCZ MÁRTA: A magyar futball kezdetei
ki a meccs színterét. Az első években még a később nagy jövőt befutó egyesületek is ilyen pályákon, grundokon kezdtek. A BTC az első nyilvános mérkőzést (1897. május 9.) és az első nemzetközi mérkőzést (1897. október 31.) egyén testi-lelki egészségének megóvása, munkaképességének megőrzése végett a községek, városok kötelességévé tette játszóterek létesítését, testnevelési célra szükséges területek átengedését. Kötelezte a legalább 1000 főt foglaló Millenáris pályán rendezte meg. Az ezredévi ünnepségekre - tehát nem labdarúgás céljára - épült pályát a mérkőzés előtt alakították át: 2000 néző befogadására alkalmas, fedett tribünt és lejtős földállóhelyeket építettek ki. A nagyobb egyesületek önálló - edzésekre és nyilvános mérkőzésekre mindig alkalmas - pálya megteremtésével kívántak rendezett feltételeket teremteni csapataiknak. Az FTC Soroksári úti pályáját, egy 2387 négyszögöles területet, a székesfővárosi közgyűlés ingyen engedett át az egyesületnek. Az UTE szintén díjmentesen kapta meg Újpest városától a Megyeri úti pálya területét. A Soroksári úti pálya még magán viselte annak jeleit, hogy a labdarúgás hőskorában épült. A 90 x 45 méteres pálya egyik oldalának kerítését a vasúti töltés tette ki, a másikat - az első szponzorok egyike - az egyesületet támogató ácsmester készítette. A további két oldal „kerítését” a szomszédos elemi iskola, illetve egy kétemeletes ház tűzfala alkotta. A mintegy 1500 A foci vidéken is hódító útjára indult nézőközönség befogadására alkalmas tribünöket a vasúti töltés oldalába illesztették, öltözőül egy kimustrált lóvasúti kocsi szolgált, a mosdó pedig az öntözőcsapnál volt. Ezeket az első, immár kizárólag futballozásra készült pályákat a játékosok és szurkolóik együtt építették, közösen végezve a talaj egyengetését, a favágást. A nemzetközi előírásoknak is megfelelő pályák építése az 1910-es évektől indult meg. Elsőként, 1911-ben, az FTC új sportpályája épült meg az Üllői úton, ugyancsak a város által átengedett területen. Ezt követte az MTK Hungária úti pályája 1912-ben, majd 1922-ben adták át az UTE Megyeri úti pályáját. A pályák, sportlétesítmények száma az első világháború után indult gyarapodásnak. Szervezettség, állami segítség, szponzorok Az állam, szerepkörét újabb területekre kiterjesztve, feladatokat vállalt a közegészségügy területén is. A testnevelésről szóló 1921. évi Lil. tevatkoztató kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági és hatósági üzemeket, hogy munkásaik és alkalmazottaik testnevelési szükségleteinek kielégítéséről sportterek, fürdőhelyek, gyakorlóterek létesítésével gondoskodjanak. E törvény már tervbe vette a Nemzeti Stadion megépítését is. (Erre csak a második világháború után került sor, avatását 1953. augusztus 20-án tartották.) A testnevelési törvénynek és a sportolás iránti növekvő igénynek tudható be, hogy 1935-ben az országban már 315 sporttelep volt, s ezek kivétel nélkül rendelkeztek labdarúgópályával is. A 315-ből 43 pálya volt Budapesten, a törvényhatósági jogú városokban 31, a megyei városokban 74, a nagy- és kisközségekben pedig 167. A labdarúgás egyre népszerűbb, mind szélesebb közönséget vonzó sporttá vált. 1939-ben az országban 21 sportszövetség működött, s ezek között (a lövészegyesületeket leszámítva) az MLSZ rendelkezett a legtöbb tagegyesülettel (487). (A második helyen álló Magyar Országos Lawn Tenisz Szövetséghez 147 tagegyesület tartozott.) A labdarúgó-egyesületek és a játékosok száma folyamatosan és gyorsan emel- A foci hőskorában üres telkek, rétek szolgáltak a meccsek színteréül. Mérkőzés a Kolozsvár melleti Bivalyréten, 1895. május 1. A nagyobb egyesületek az 1910-es évektől állandó pályával rendelkeztek. Mérkőzés a Fradi Üllői úti pályáján, 1912 14