História 2004

2004 / 4. szám - OLVASÓINK ÍRJÁK - MÁRIÁN DORINA - MÁRIÁN ZOLTÁN: Magyar grófnő volt a Nílus királynője

nem vált vagy nem válhatott el, s talán férje haláláig kellett várnia ahhoz, hogy hivatalos házasságot köthessen. Erre még egy évtizedet kellett várniuk, s vé­gül 1910. február 28-án lettek hivatalo­san is egymáséi a Boszporusznál fekvő Chibuklu villában, Törökországban. „Djavidan hanum” hercegnő A magyar grófnő még évekkel koráb­ban felvette a Zubeida nevet, majd hi­vatalos házasságkötésük után az udvari körökben jobban hangzó Djavidan Djanan nevet választotta, melyet halá­láig megtartott. Ettől kezdve Török grófnő úgy szerepel a gothai nemesi al­manachban is, mint Djavidan hanum hercegnő, az egyiptomi khedive felesé­ge. (A hanum titulust a pasa feleségei és leányai viselték.) Ezzel együtt áttért a muzulmán hitre a főmufti jelenlétében. Számára ez valószínűleg nem sok ne­hézséggel járt, hiszen ere­detileg nem volt megke­resztelve. Azonban a muszlim vallási vezetők nem vállalhatták egy ellen­kező nemű tanítását, így a híres svájci iszlám tudós, Hess von Wyss ismertette meg vele a Koránt. Djavidan gyakran elkí­sérte hitvesét az Oszmán Birodalomban és Európá­ban tett látogatásaira. A ki­rályi hitves nagyfokú köz­vetlensége ez idáig ismeret­lennek számított az egyip­tomi udvarban, s ezért nem meglepő, hogy a magyar grófnő férjére is nagy hatást gyakorolt. A volt osztálytárs, a magyar Árvay Kelemen egy 1928-ban a Nationalzeitungban megjelent újság­cikkben így ír Török von Szendrői Marianne-ról: „...egy kivételes szépség és egy melegszívű hölgy, aki sokszor csillapította a gyakran önfejű Khedivet. (...) pompában élt a Mostorod palotá­ban Matabieh mellett [északkeletre Ka­irótól]. A fantasztikus palotának hatal­mas kertje és kiterjedt birtokai voltak, melyek jövedelme őt illette. Ő volt az európaiak jótevője a Khedive udvará­ban.” II. Abbas Hilmi udvartartásában ugyanis bőven akadtak osztrák-magyar monarchiabeliek, úgymint az orvosa, gyógyszerésze, a fogorvosa, a főépíté­sze, sőt még az udvari pék is. Djavidan emlékirataiban leírja, ho­gyan élt az Abdin és a Koubbeh palo­tákban Kairóban. Apósa, Muhammed Tewfik pasa idején a Koubbeh palota az Ezeregyéjszaka Ünnepe és a királyi esküvők színhelyéül szolgált. II. Abbas Hilmi alatt szerepköre kibővült, és a csodálatos kertekkel körülvett királyi rezidencián tartották a hivatalos foga­dások egy részét is. Djanan Djavidan az alexandriai Ras al-Tin palotában is élt, nyaralni pedig a törökországi Villa Chibukluba járt. A hercegnő aktívan részt vett a Chibuklu Szeráj kialakítá­sában, meghatározta és jóváhagyta a palota kertjeinek kialakítását, a ka­nyargó ösvényeket, a fák és a rózsabok­rok helyeit, s nem utolsósorban a „sze­relmesek sikátorát”, mely a nyári lakot kötötte össze a szerájjal, s mely annyi meghitt órát adott a királyi párnak. Az álruhás hercegnő A hercegnő lelkesen vetette bele magát a közügyekbe. A Vörös Kereszt tagjaként vi­gasztalást nyújtott az Oszmán Birodalom és Bulgária között dúló 1912-es első Balkán-há­ború áldozatainak. A khedive parancsára a sebesülteket a Ras al-Tin palotába szállítot­ták, melynek termeiben és hosszú folyosóin ideiglenes kórházat rendeztek be. Djavidan hanum hivatalos kairói rezidenciáján, a Mosta­rodban, ahol a khedive egy magánállatkertet tartott­­ a A párizs Grand Hotelben találkoztak újra a szerelmesek Djavidan egyik lakhelye, a kairói Koubbeh palota, 1900-as évek II. Abbas Hilmi uralkodó és felesége, Marianna grófnő, aki Djavidan hanum néven lett muzulmán egyiptomi királyné, 1910-es évek 27

Next