Melléklet 2006
2006 / 1. szám
TIÍRTALDm a váltásra van szükség a magyar politikai gondolkodásban. 300 év nyugat-európai kötődéseit megőrizve, új délkelet-, általános kelet-európai érdeklődést kell életre segítenünk. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy az unió keleti kiterjesztése és az új délkelet-európai integrációs folyamatok megváltoztatják nemcsak a magyar állam politikai, de az ország lakosságának napi életkörnyezetét is. A következő évtizedben Magyarországon át vezet majd az európai politika egyik „főútvonala Új kihívások - verseny és lehetőség - nyílik mind a térségben elhelyezkedő, mind a térséggel határos államok polgárai számára (németek, osztrákok, oroszok, ukránok, görögök, olaszok stb.). Fel kell tehát tárni, milyen versenyhelyzetet, kölcsönös befektetéseket tesz lehetővé a következő évtized. Lásd Glatz Ferenc: A Balkán-kutatás reneszánsza, 2005 című cikkét a 3. oldalon. Az új helyzetben új lehetőségként kínálkozik, hogy szomszédkapcsolatainkban a közös fejlesztésekre, a gazdasági-kereskedelmi együttműködésre, a befektetések ösztönzésére, az életkörülmények javítására irányuló erőfeszítéseinkkel javítsuk viszonyunkat valamennyi szomszédos országgal. Az ilyen együttműködési formák pedig nemcsak a magyarok szempontjából hozhatnak pozitív változásokat, de közvetlenül nyerhetnek azokból a térségben élő más nemzetiségűek is, így ezek a lépéseink aligha támadhatóak. A Balkán országainak euroatlanti törekvései, illetve azok magyar támogatása megteremthetik annak a lehetőségét, hogy a folyamat sikerének, az érintett országok integrálódásának eredményeként „a magyar nemzet újraegyesítése" európai dimenzióban valósuljon meg. Lásd Somogyi Ferenc: Az Európai Unió keleti kiterjesztése és Magyarország című cikkét a 8. oldalon. Átértékelődött mind a délkelet-európai térség, mind Magyarország ún. geostratégiai jelentősége. Tudjuk, hogy amióta a török megjelent a Balkánon, Délkelet-Európa is, Magyarország is fejlettségi szintben leszakadt az európai fejlődés fő áramvonaláról. [...] az európai növekedés fő hordozóerői eltolódtak a nyugati, az atlanti-óceáni partvidék felé. Most ez a geostratégiai helyzet változik, mert az Európai Unió döntött, hogy délkeleti irányban bővül, megkezdi hosszú menetelését Kis-Ázsia és a Közel-Kelet felé. Ezen az útvonalon az unió jelenlegi „előre tolt helyőrsége", Magyarország ugyanolyan közvetítői jutalékokhoz, transzfer-szerephez juthat, mint amelyet hasonlítható mértékben Ausztria töltött be az 1970-1980-as években a kelet-nyugati kereskedelem fénykorában. Lásd Kádár Béla: Az Európai Unió külgazdasága, Délkelet- Európa és Magyarország című cikkét a 11. oldalon. KÁDÁR Béla MICHELBERGER Pál SOMLYÓDY László SOMOGYI Ferenc Szerzdinéi GLATZ Ferenc akadémikus, a Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Program elnöke, igazgató, MTA Történettudományi Intézet akadémikus, az MNB Jegybanktanács tagja akadémikus, egyetemi tanár, prof. emeritus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem külügyminiszter, közgazdász Jelen számunk a Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia megállapodása alapján a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával jelenik meg. 2 EZREDFORDULÓ Stratégiai Tanulmányok a Aagyar Tudományos Akadémián (Megjelenik évente négy alkalommal, a História, a Köznevelés, a Technika és a Természet Világa mellékleteként.) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri utca 53. Tel./fax: 356-0457 Kiadó: MTA Társadalomkutató Központ 1014 Bp. Országház u. 30. Tel.: 224-6700 Kiadói munkatársak: Kovács Éva, Csányi Attila, Nagy Béla, Horváth Imre (borító), Péterfi András Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. Bp., Vak Bottyán u. 30-32. Felelős vezető: Losonczy György ISSN 1417-8826 EZREDFORDULÓ • 20067I Tartalom • FIGYELŐ • AZ EURÓPAI UNIÓ, A BALKÁN RÉGIÓ ÉS MAGYARORSZÁG GLATZ FERENC: A Balkán-kutatás reneszánsza, 2005 3 1. Délkelet-Európa, a Balkán felértékelődése • 1. A mi Balkán-fogalmunkról • 2. Földrajzi, kulturális sokszínűség • 3. A „történelmi ozmózis" fogalma • 4. Az Európai Unió keleti kibővítése: túl a 2000 éves határokon • II. A Délkelet-Európa-kutatás fellendítéséért • 1. Gazdaságikatonai érdek és kutatás • 2. A regionális kutatások emancipálódása • 3. Magyarország érdeke és a magyar kutatók lehetőségei • 4. Váltás a külpolitikai gondolkodásban SOMOGYI FERENC: Az Európai Unió keleti kiterjesztése és Magyarország • A határon túli magyarok ügye • A bővítés kérdése • Feltételek és elvárások • Koszovó státusa KÁDÁR BÉLA: Az Európai Unió külgazdasága, Délkelet-Európa és Magyarország 11 Biztonsági tényező • Magyarország és a Balkán • A Balkán gazdasága MICHELBERGER PÁL: Európai közlekedési rendszerek és a délkelet-európai térség 13 A Balkán földrajzi helyzete • A Balkán közlekedését (és a járműipart) befolyásoló főbb tényezők • Teendők SOMLYÓDY LÁSZLÓ: A Duna, vízgazdálkodás, hajózás 15 A lehetőségek tárháza • Konfliktusok, problémák • Hajózás: múlt, jelen, jövő • ÚJ KIADDARVOK • Magyarország az ezredfordulón, Rendszerváltás Magyarországon c. könyvsorozatok új kötetei 18