Melléklet 2006

2006 / 1. szám

TIÍRTALDm­ a váltásra van szükség a magyar politikai gondolkodásban. 300 év nyugat-európai kötődéseit megőrizve, új délkelet-, ál­talános kelet-európai érdeklődést kell életre segítenünk. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy az unió keleti kiterjesz­tése és az új délkelet-európai integrációs folyamatok megváltoz­tatják nemcsak a magyar állam politikai, de az ország lakosságá­nak napi életkörnyezetét is. A következő évtizedben Magyaror­szágon át vezet majd az európai politika egyik „főútvonala Új ki­hívások - verseny és lehetőség - nyílik mind a térségben elhelyezkedő, mind a térséggel határos államok polgárai számára (németek, osztrákok, oroszok, ukránok, görögök, olaszok stb.). Fel kell tehát tárni, milyen versenyhelyzetet, kölcsönös befektetése­ket tesz lehetővé a következő évtized. Lásd Glatz Ferenc: A Balkán-kutatás reneszánsza, 2005 című cikkét a 3. oldalon. A­z új helyzetben új lehetőségként kínálkozik, hogy szomszéd­kapcsolatainkban a közös fejlesztésekre, a gazdasági-kereske­delmi együttműködésre, a befektetések ösztönzésére, az élet­­körülmények javítására irányuló erőfeszítéseinkkel javítsuk vi­szonyunkat valamennyi szomszédos országgal. Az ilyen együtt­működési formák pedig nemcsak a magyarok szempontjából hozhatnak pozitív változásokat, de közvetlenül nyerhetnek azok­ból a térségben élő más nemzetiségűek is, így ezek a lépéseink aligha támadhatóak. A Balkán országainak euroatlanti törekvései, illetve azok magyar támogatása megteremthetik annak a lehetősé­gét, hogy a folyamat sikerének, az érintett országok integrálódá­sának eredményeként „a magyar nemzet újraegyesítése" európai dimenzióban valósuljon meg. Lásd Somogyi Ferenc: Az Európai Unió keleti kiterjesztése és Magyarország című cikkét a 8. oldalon. Á­tértékelődött mind a délkelet-európai térség, mind Magyar­­ország ún. geostratégiai jelentősége. Tudjuk, hogy amióta a tö­rök megjelent a Balkánon, Délkelet-Európa is, Magyarország is fejlettségi szintben leszakadt az európai fejlődés fő áramvonalá­ról. [...] az európai növekedés fő hordozó­erői eltolódtak a nyugati, az atlanti-óceáni partvidék felé. Most ez a geostratégiai helyzet változik, mert az Európai Unió döntött, hogy délkeleti irányban bővül, megkezdi hosszú menetelését Kis-Ázsia és a Közel-Kelet felé. Ezen az útvonalon az unió jelenlegi „előre tolt helyőrsége", Magyarország ugyanolyan közvetítői jutalékokhoz, transzfer-sze­rephez juthat, mint amelyet hasonlítható mértékben Ausztria töl­tött be az 1970-1980-as években a kelet-nyugati kereskedelem fénykorában. Lásd Kádár Béla: Az Európai Unió külgazdasága, Délkelet- Európa és Magyarország című cikkét a 11. oldalon.­­ KÁDÁR Béla MICHELBERGER Pál SOMLYÓDY László SOMOGYI Ferenc Szerzdinéi GLATZ Ferenc akadémikus, a Nemzeti Stratégiai Tanulmá­nyok Program elnöke, igazgató, MTA Törté­nettudományi Intézet akadémikus, az MNB Jegybanktanács tagja akadémikus, egyetemi tanár, prof. emeritus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem akadémikus, tanszékvezető­ egyetemi tanár, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem külügyminiszter, közgazdász Jelen számunk a Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia megállapodása alapján a Miniszterelnöki Hivatal támoga­tásával jelenik meg. 2 EZREDFORDULÓ Stratégiai Tanulmányok a A­agyar Tudományos Akadémián (Megjelenik évente négy alkalommal, a História, a Köznevelés, a Technika és a Természet Világa mellékleteként.) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri utca 53. Tel./fax: 356-0457 Kiadó: MTA Társadalomkutató Központ 1014 Bp. Országház u. 30. Tel.: 224-6700 Kiadói munkatársak: Kovács Éva, Csányi Attila, Nagy Béla, Horváth Imre (borító), Péterfi András Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. Bp., Vak Bottyán u. 30-32. Felelős vezető: Losonczy György ISSN 1417-8826 EZREDFORDULÓ • 20067I Tartalom • FIGYELŐ • AZ EURÓPAI UNIÓ, A BALKÁN RÉGIÓ ÉS MAGYARORSZÁG GLATZ FERENC: A Balkán-kutatás reneszánsza, 2005 3 1. Délkelet-Európa, a Balkán felértékelődése • 1. A mi Bal­kán-fogalmunkról • 2. Földrajzi, kulturális sokszínűség • 3. A „történelmi ozmózis" fogalma • 4. Az Európai Unió keleti kibővítése: túl a 2000 éves határokon • II. A Délkelet-Európa-kutatás fellendítéséért • 1. Gazdasági­katonai érdek és kutatás • 2. A regionális kutatások emancipálódása • 3. Magyarország érdeke és a magyar kutatók lehetőségei • 4. Váltás a külpolitikai gondolko­dásban SOMOGYI FERENC: Az Európai Unió keleti kiterjesztése és Magyarország • A határon túli magyarok ügye • A bővítés kérdése • Felté­telek és elvárások • Koszovó státusa KÁDÁR BÉLA: Az Európai Unió külgazdasága, Délkelet-Európa és Magyarország 11 Biztonsági tényező • Magyarország és a Balkán • A Bal­kán gazdasága MICHELBERGER PÁL: Európai közlekedési rendszerek és a délkelet-európai térség 13 A Balkán földrajzi helyzete • A Balkán közlekedését (és a járműipart) befolyásoló főbb tényezők • Teendők SOMLYÓDY LÁSZLÓ: A Duna, vízgazdálkodás, hajózás 15 A lehetőségek tárháza • Konfliktusok, problémák • Hajó­zás: múlt, jelen, jövő • ÚJ KIADDARVOK • Magyarország az ezredfordulón, Rendszerváltás Magyarországon c. könyvsorozatok új kötetei 18

Next