História 2007
2007 / 5-6. szám - FIGYELŐ - FARKAS ILDIKÓ: Árpád-házi Szent Erzsébet : Királylány és legendája
Aszályok Európában Az aszály időszakosan előfordul a legtöbb európai országban, leggyakrabban a déli, valamint a közép- és kelet-európai országokban. Szerb kutatók a Balkán térségében is gyakran előforduló aszályokat vizsgálták. 1865-ig 83 különösen száraz év volt, és csak 9 igen kedvező év fordult elő. A régi dokumentumok csupán egyedi eseteket említenek, amelyek nem szolgáltatnak kellő információt az aszály előfordulásáról. Példákat sorolnak föl 1147-ből, amikor a papok élelmet osztogattak a népnek az éhínség enyhítésére, továbbá 1271-ből, amikor az emberek tömegei pusztultak el az éhségtől. 1773- 74-ben szintén erős aszály volt, ekkor a folyók vízszintje annyira lecsökkent, hogy a Dunán gyalogosan át lehetett kelni. A legutóbbi évtizedekben az aszályjelenségek gyakorisága, időtartama és erőssége növekedett, és a legutóbbi aszályok nagy károkat okoztak azokban a nyugat- és észak-európai országokban is, amelyekben aszályt korábban nem, vagy csak minimális mértékben tapasztaltak, és ahol - a legújabb tapasztalatok szerint - 10 évből 1-2 erősen aszályos év fordul elő. Az aszályok - nemcsak mezőgazdasági, hanem környezeti és szocioökonómiai szempontból is - káros hatásainak csökkentése, kivédése érdekében kezdett több intézmény és nemzetközi szervezet, közöttük is különösen a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) kiemelten foglalkozni a szárazság kérdésével. VERMES LÁSZLÓPÁLFAI IMRE Irodalom Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok. Közlekedési Dokumentációs Kft, Bp., 2004. Vermes László (szerk.): Hogyan dolgozzuk ki az aszálycsökkentési stratégiát? ICID útmutató - ICID MNB és az Európai Regionális Aszály Munkacsoport kiadványa, Bp., 2000. Vermes László-Láng István: Új tudományos együttműködések a Kárpát-medence élővilágának védelme és a vízhiányos térségek felmérése érdekében. Előadás, 2003. Kézirat gyanánt. Árpád-házi Szent Erzsébet Királylány és legendája Erzsébet 1207-ben született II. András király és Merániai Gertrúd harmadik gyermekeként. Nővére, Mária (1203-37), II. Iván bolgár uralkodó felesége lett, Béla fivére (1206-1270), a későbbi IV. Béla, magyar király. A királyi szülőknek még két fia, Kálmán (1208-41), Halics fejedelme és András (1212-34) nevű gyermeke született. „Dinasztikus portéka” Erzsébet alig múlt négyéves, amikor szülei eljegyezték a türingiai birodalmi gróf, I. Hermann azonos nevű legidősebb fiával és örökösével (A lánykérés Hermann gróf „örököse” számára kért jövendő feleséget). A dinasztikus házasságok mindig politikai célokat szolgáltak, szövetség, segítség, avagy egy terület feletti uralom reményében házasították össze az uralkodók gyermekeiket. Türingia, mint a szomszédos szláv területekkel határos vidék, már igen korán jelentős szerepet vitt a német birodalom történetében. A lánykérésre befolyással lehetett a türingiai őrgróf unokafivére, Ottokár cseh király, aki második felesége, Konstancia révén Erzsébet nagybátyja, Imre magyar király sógora lett. Rokonsági kapcsolatából adódóan több ízben kapott tőle katonai segítséget. Miután Hermann a környező jelentősebb grófi és hercegi házakkal rokoni kapcsolatban állt, bizonyára kedvezőnek tartott egy távolabbi szövetségest is. A magyar király részéről az eljegyzést II. András erősen németbarát külpolitikája indokolta. Ismertek kedvezései, amelyeket elsősorban felesége, Gertrúd rokonságának nyújtott. A korszak kutatói Gertrúd királyné szerepét hangsúlyozzák Erzsébet és Hermann ifjú gróf eljegyzésének létrejöttében. Gyermekként idegen udvarban Az eljegyzett lánygyermekeket, a szokásoknak megfelelően, jövendő férjük otthonába vitték. Ez részben a megkötött szerződés biztosítékát is jelentette, részben azt a célt szolgálta, hogy a jövendő feleség és úrnő minél teljesebben átvegye az új család szokásait, váljon a nemzetség tagjává. A gyermek menyasszony, Erzsébet rangjához méltó hozománynyal és kísérettel érkezett Wartburgba. Erzsébet nevelését jövendő anyósa, Wittelsbach Zsófia irányította, aki igen vallásos asszony volt. Anyja, Gertrúd királyné halálának (1213) híve az akkor hatéves gyermeket, aki már két éve élt távol a szülőktől, bizonyára kevésbé viselte meg, mint otthon lévő testSzent Erzsébet szülei: Merániai Gertrúd és II. András magyar király. Alsó-szászországi zsoltároskönyv illusztrációja, 1211-13 körül 55