História 2007

2007 / 5-6. szám - FIGYELŐ - FARKAS ILDIKÓ: Árpád-házi Szent Erzsébet : Királylány és legendája

Aszályok Európában Az aszály időszakosan előfordul a leg­több európai országban, leggyakrabban a déli, valamint a közép- és kelet-euró­pai országokban. Szerb kutatók a Bal­kán térségében is gyakran előforduló aszályokat vizsgálták. 1865-ig 83 külö­nösen száraz év volt, és csak 9 igen kedvező év fordult elő. A régi doku­mentumok csupán egyedi eseteket em­lítenek, amelyek nem szolgáltatnak kellő információt az aszály előfordulá­sáról. Példákat sorolnak föl 1147-ből, amikor a papok élelmet osztogattak a népnek az éhínség enyhítésére, továb­bá 1271-ből, amikor az emberek töme­gei pusztultak el az éhségtől. 1773- 74-ben szintén erős aszály volt, ekkor a folyók vízszintje annyira lecsökkent, hogy a Dunán gyalogosan át lehetett kelni. A legutóbbi évtizedekben az aszály­jelenségek gyakorisága, időtartama és erőssége növekedett, és a legutóbbi aszályok nagy károkat okoztak azok­ban a nyugat- és észak-európai orszá­gokban is, amelyekben aszályt koráb­ban nem, vagy csak minimális mérték­ben tapasztaltak, és ahol - a legújabb tapasztalatok szerint - 10 évből 1-2 erősen aszályos év fordul elő. Az aszályok - nemcsak mezőgaz­dasági, hanem környezeti és szocio­­ökonómiai szempontból is - káros hatásainak csökkentése, kivédése érde­kében kezdett több intézmény és nemzetközi szervezet, közöttük is külö­nösen a Nemzetközi Öntözési és Víz­­rendezési Szövetség (ICID) kiemelten foglalkozni a szárazság kérdésével. VERMES LÁSZLÓ­­PÁLFAI IMRE Irodalom Pálfai Imre: Belvizek és aszályok Magyar­­országon. Hidrológiai tanulmányok. Közle­kedési Dokumentációs Kft, Bp., 2004. Vermes László (szerk.): Hogyan dolgoz­zuk ki az aszály­csökkentési stratégiát? ICID útmutató - ICID MNB és az Európai Regionális Aszály Munkacsoport kiadvá­nya, Bp., 2000. Vermes László-Láng István: Új tudomá­nyos együttműködések a Kárpát-medence élővilágának védelme és a vízhiányos térsé­gek felmérése érdekében. Előadás, 2003. Kézirat gyanánt. Árpád-házi Szent Erzsébet Királylány és legendája E­rzsébet 1207-ben született II. András király és Merániai Gertrúd harmadik gyermeke­ként. Nővére, Mária (1203-37), II. Iván bolgár uralkodó felesége lett, Béla fivére (1206-1270), a későbbi IV. Béla, magyar király. A királyi szülők­nek még két fia, Kálmán (1208-41), Halics fejedelme és András (1212-34) nevű gyermeke született. „Dinasztikus portéka” Erzsébet alig múlt négyéves, amikor szülei eljegyezték a türingiai birodalmi gróf, I. Hermann azonos nevű legidő­sebb fiával és örökösével (A lánykérés Hermann gróf „örököse” számára kért jövendő feleséget). A dinasztikus há­zasságok mindig politikai célokat szol­gáltak, szövetség, segítség, avagy egy terület feletti uralom reményében házasították össze az ural­kodók gyermekeiket. Türingia, mint a szomszédos szláv területekkel hatá­ros vidék, már igen korán jelen­tős szerepet vitt a német birodalom történetében. A lánykérésre befo­lyással lehetett a türingiai őrgróf unokafivére, Otto­kár cseh király, aki második fele­sége, Konstancia révén Erzsébet nagybátyja, Imre magyar király só­gora lett. Rokon­sági kapcsolatá­ból adódóan több ízben kapott tőle katonai segítséget. Miután Hermann a környező jelentősebb grófi és hercegi házakkal rokoni kapcsolatban állt, bizonyára kedvezőnek tartott egy távo­labbi szövetségest is. A magyar király részéről az eljegyzést II. András erősen németbarát külpolitikája indokolta. Ismertek kedvezései, amelyeket első­sorban felesége, Gertrúd rokonsá­gának nyújtott. A korszak kutatói Gertrúd királyné szerepét hangsúlyoz­zák Erzsébet és Hermann ifjú gróf eljegyzésének létrejöttében. Gyermekként idegen udvarban Az eljegyzett lánygyermekeket, a szo­kásoknak megfelelően, jövendő férjük otthonába vitték. Ez részben a meg­kötött szerződés biztosítékát is jelen­tette, részben azt a célt szolgálta, hogy a jövendő feleség és úrnő minél telje­sebben átvegye az új csa­lád szokásait, váljon a nemzetség tagjává. A gyermek menyasszony, Er­zsébet rangjához méltó hozomány­nyal és kísérettel érkezett Wartburg­ba. Erzsébet neve­lését jövendő anyó­sa, Wittelsbach Zsófia irányította, aki igen vallásos asszony volt. Anyja, Gertrúd királyné halálának (1213) híve az akkor hat­éves gyermeket, aki már két éve élt távol a szülőktől, bizonyára kevésbé viselte meg, mint otthon lévő test­Szent Erzsébet szülei: Merániai Gertrúd és II. András magyar király. Alsó-szászországi zsoltároskönyv illusztrációja, 1211-13 körül 55

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék