História 2007
2007 / 8. szám - GYARAPODÓ KÖZGYŰJTEMÉNYEK - URBÁN ALADÁR: Batthyányné Zichy Antónia grófnő áldozatos szerelme : Az első magyar miniszterelnök feleségének sorsa
jából kiderül, hogy július végén egy héten két estélyt is adott. Augusztus 13-án a grófnő a pesti lovas nemzetőrség zászlószentelésén vett részt, s 18-án férje oldalán megszemlélte a honvéd tüzérek rákoskeresztúri lőgyakorlatát. Batthyányné a válságos szeptember eleji napokat is Pesten töltötte, amikor férje augusztus 27-szeptember 10. között Bécsben volt. A grófnő szeptember 19-én ismét zászlóanya lett igen sajátos körülmények között. A Galíciából hazatért 34. gyalogezred 2. zászlóaljának ellenséges érzelmű őrnagya lefűrészeltette nyeléről a zászlóalj lobogóját, s elszökött vele. Batthyány ekkor a császári lobogó helyett magyar zászlót adatott a zászlóaljnak és arra eskettette fel a katonákat. A sajtó tudósításából tudjuk, hogy Batthyányné és Károlyiné - számos ismert hölgy kíséretében - szeptember 23-án részt vett a Budán megkezdődött sáncolásban is. Jellacic közeledtével két nap múlva gyermekeivel Győr irányába gőzhajón hagyta el a fővárost. A lemondástól a letartóztatásig Az uralkodó szeptember 25-én az országban állomásozó valamennyi fegyveres erő főparancsnokának nevezte ki Lamberg altábornagyot. Batthyány azt remélte tőle, hogy a királyi biztos megállítja az előnyomuló horvát sereget, ezért elment a martonvásári táborba. Lamberg azonban segédtisztje kíséretében a fővárosba érkezett, a hajóhídon felismerték, s a felháborodott nép kegyetlenül végzett vele. A gyilkosság hírére Batthyány Bécsbe indult. Útba ejtette Ikervárt és megbeszélte feleségével, hogy visszatérése után Sopronban találkoznak és Svájcba mennek. Batthyány október 2-án beadta lemondását, másnap a király felmentette. Megszerezve az útleveleket, kérte feleségét, hogy jöjjön Bécsbe. Mivel az asszony 5-éig nem érkezett meg, október 5-éről 6-ára virradó éjjel a gróf Sopronba utazott, majd Ikervárra indulva, útközben találkozott feleségével. Visszatérve Sopronba, értesültek a bécsi októberi forradalomról, s ekkor lemondtak az utazásról. Ikervárra menve Batthyányi megtudta, hogy a Bécs felé vonuló Jellachc Vas megyén keresztül indította haza népfelkelőit. A gróf ekkor csatlakozott a Vas megyei védsereghez. Amikor azonban az ellenségre indultak, lova megbokrosodott és levetette lovasát, akinek jobb karja kificamodott, így hadműveletben nem vett részt. Batthyány lemondott képviselőségéről is, de amikor Vas megye sárvári kerülete újraválasztotta, visszatért a király által október elején már feloszlatni rendelt országgyűlésre. Mandátumának igazolását késleltették, így csak december 31-én jelent meg mint igazolt képviselő az országgyűlésen. Kossuth itt jelentette be, hogy a katonai helyzet miatt a kormánynak és az országgyűlésnek Debrecenbe kell költöznie. Batthyány békeküldöttséget javasolt a közeledő Windisch-Grätzhez, amit jóváhagytak. Ebbe őt is beválasztották, bár volt, aki figyelmeztette, hogy a küldetés számára veszélyes lehet. Windisch-Grätz január 3-án Bicskén fogadta a küldötteket, kivéve Batthyányt. A herceg feltétel nélküli megadást követelt, és a küldötteket visszatartotta, amíg az osztrákok a fővárost meg nem szállták. Január 8-án kísérték őket vissza Budára. Ezt követően Batthyány átkelt a Dunán, s a Károlyipalotába ment. Néhány óra múlva sógornője szalonjában letartóztatták. Fogságban Batthyányné férje sorsáról Karolina húgának január 20-án érkezett leveléből értesült, amely szerint a grófot Budán tartják fogságban. Az asszony már másnap elindult legnagyobb lányával, s a kegyetlen télben, vonuló és időnként akadékoskodó osztrák csapatok között postakocsival érkezett meg Budára. Pár nap múlva egy őrnagy ki- A pesti otthonként szolgáló Cziráky-palota. Metszet Vasquez térképének keretéről, 1837 Batthyányék a hazai árukat pártoló védegyleti mozgalomban is tevékeny részt vállaltak. Védegyleti bál. Színezett acélmetszet, 19. század első fele 32