História 2007

2007 / 8. szám - GYARAPODÓ KÖZGYŰJTEMÉNYEK - URBÁN ALADÁR: Batthyányné Zichy Antónia grófnő áldozatos szerelme : Az első magyar miniszterelnök feleségének sorsa

séretében meglátogathatta férjét, aki­hez addig senkit sem engedtek be. Két hét múlva a grófnő visszatért Ikervárra a két kisebb gyerekért, de csak március elejére sikerült elérnie, hogy a lefoglalt Cziráky-palotában néhány szobát fel­szabadítsanak számára. Közben febru­ár 12-március 26. között zajlott Bat­thyány előzetes kihallgatása. Batthyá­nyné Emlékezéseiben erről az időszak­ról írja: hetente többször látogathatta őt, egy idő után tanúk nélkül beszél­gethettek, gyermekeit is vihette magá­val, sőt több ízben ott is ebédelhettek. Amint a magyar seregek közeledtek a fővároshoz, szemmel látható volt az osztrákok ideges készülődése, hogy ki­ürítsék Pestet, s hogy a foglyokat Bu­dáról elszállítsák. A fejetlenséget látva április 22-én Batthyányné azt ajánlot­ta férjének, hogy felhasználva a zűrza­vart, inasa ruhájában hagyja el a várat. Pesten már gondoskodott rejtekhely­ről, ahol megvárhatja a magyar csapa­tok érkezését. Batthyány azonban kijelentette, hogy ezt nem vállalja. „Jó lovon, karddal a kézben szívesen - mondotta -, de így, asszony mögé bújva, ah­hoz nem tudom magamat elhatározni.” Április 23- án reggel a Budán őrzött 31 magyar politikai fog­lyot szekereken megindí­tották a krajnai Laibach várába. Batthyányné Pes­ten várta be a magyar csapatok bevonulását, s egy darabig ott tartóz­kodott. Induláskor nem közöl­ték a fogolyszállítmány célállomását. Batthyány­­nak Bécsújhelyről sikerült levelet írnia feleségének, majd a közel kéthetes út után tudósított laibachi megérkezésükről. Az asz­­szony, aki a gyerekekkel visszatért Ikervárra, azon­nal megkísérelte, hogy út­levelet kapjon, de ezt meg­tagadták tőle. Batthyány kihallgatása Laibachban nem folytatódott. Július végén Haynaunak, Ma­gyarország teljhatalmú urának követelésére a ma­gyar foglyokat Pozsonyba szállították. Batthyánynak erről a tervről sikerült feleségét értesítenie, aki nagyobb lányával megindult Pozsonyba. Itt három nap után engedélyt kapott férje meglátogatására, s döbbenten fedezte fel, hogy az lefogyott és meg­őszült. A szomorú viszontlátáskor megálla­podtak abban, hogy Batthyányné más­nap elmegy a két kisebb gyerekért, mert férje azokat is látni akarta. Iker­­várott a kisebb leánykát betegen, kole­­rás tünettel találta, s ez késleltette a visszatérést. Mire Ilona állapota lehe­tővé tette az utazást, Batthyányt már nem találták Pozsonyban. A komáromi helyőrség sikeres kitörési akciói ugyan­is aggasztották a pozsonyi térparancs­nokot, hogy esetleg egy huszárkülönít­mény kiszabadíthatja a foglyokat. Ezért augusztus 1­1-éről 12-ére virradó éjjel azokat nagy sietve vonaton Ol­­mü­tzbe szállították. Ezt megtudva, Batthyányné azonnal útlevelet szerzett, Bécsbe utazott, de onnan nem enged­ték tovább. A per és az ítélet Olmützben augusztus 16-22. között zajlott Batthyány perének főtárgyalása. Augusztus 29-én a hadbíró részletesen ismertette a vádakat, amelyek vagy rosszhiszeműséggel vádolták Batthyány miniszterelnöki tevékenységét, vagy hamis tanúk vallomására alapoztak, vagy egyszerűen konstruált vádak vol­tak. Az augusztus 30-án kihirdetett - de Batthyányval nem közölt - ítélet felségárulásban marasztalta el a grófot, kötél általi halálra és teljes vagyonel­kobzásra ítélte. Az egyhangúlag elfoga­dott ítélet után a hadbíróság ugyancsak egységesen jóváhagyta a hadbíró jól megokolt kegyelmi kérvényét. Már a korábbi kutatás is feltételezte, hogy a hadbírót úgy tájékoztatták: a kegyetlen ítéletet majd a császári kegy enyhíteni fogja. Batthyányné a hadbíróságnak cí­mezve levelet írhatott férjének. Ugyan­ezen az úton szeptember 8-án levelet kapott, amelyben a gróf arról értesítet­te, hogy Pestre fogják szállítani. Az asszony joggal feltéte­lezte, hogy férjét Pozso­­nyig vonaton, onnan ha­jón viszik tovább. A gyerekekkel azonnal Pozsonyba ment, s más­nap már azt a hírt kap­ta, hogy az olmützi fog­lyok megérkeztek, az in­­dóházba őrzik őket, s már fűtik számukra a hajót. A foglyok az állo­másról kocsival érkez­tek a hajóállomáshoz, s az Emlékezés leírja, hogy a katonai sorfalon nem sikerült áthatolnia, hogy férje kocsijához jusson. Háziorvosa azon­ban kieszközölte a szál­lítmányt vezető had­bírótól, hogy az asszony a három gyerekkel a ha­jóra mehessen, ahol a férjének külön kabinja volt. A rövid találkozón Batthyányné megígérte, hogy ő is azonnal Pestre indul. A foglyokat hajón Győrig szállították.

Next