História 2007
2007 / 8. szám - GYARAPODÓ KÖZGYŰJTEMÉNYEK - URBÁN ALADÁR: Batthyányné Zichy Antónia grófnő áldozatos szerelme : Az első magyar miniszterelnök feleségének sorsa
séretében meglátogathatta férjét, akihez addig senkit sem engedtek be. Két hét múlva a grófnő visszatért Ikervárra a két kisebb gyerekért, de csak március elejére sikerült elérnie, hogy a lefoglalt Cziráky-palotában néhány szobát felszabadítsanak számára. Közben február 12-március 26. között zajlott Batthyány előzetes kihallgatása. Batthyányné Emlékezéseiben erről az időszakról írja: hetente többször látogathatta őt, egy idő után tanúk nélkül beszélgethettek, gyermekeit is vihette magával, sőt több ízben ott is ebédelhettek. Amint a magyar seregek közeledtek a fővároshoz, szemmel látható volt az osztrákok ideges készülődése, hogy kiürítsék Pestet, s hogy a foglyokat Budáról elszállítsák. A fejetlenséget látva április 22-én Batthyányné azt ajánlotta férjének, hogy felhasználva a zűrzavart, inasa ruhájában hagyja el a várat. Pesten már gondoskodott rejtekhelyről, ahol megvárhatja a magyar csapatok érkezését. Batthyány azonban kijelentette, hogy ezt nem vállalja. „Jó lovon, karddal a kézben szívesen - mondotta -, de így, asszony mögé bújva, ahhoz nem tudom magamat elhatározni.” Április 23- án reggel a Budán őrzött 31 magyar politikai foglyot szekereken megindították a krajnai Laibach várába. Batthyányné Pesten várta be a magyar csapatok bevonulását, s egy darabig ott tartózkodott. Induláskor nem közölték a fogolyszállítmány célállomását. Batthyánynak Bécsújhelyről sikerült levelet írnia feleségének, majd a közel kéthetes út után tudósított laibachi megérkezésükről. Az aszszony, aki a gyerekekkel visszatért Ikervárra, azonnal megkísérelte, hogy útlevelet kapjon, de ezt megtagadták tőle. Batthyány kihallgatása Laibachban nem folytatódott. Július végén Haynaunak, Magyarország teljhatalmú urának követelésére a magyar foglyokat Pozsonyba szállították. Batthyánynak erről a tervről sikerült feleségét értesítenie, aki nagyobb lányával megindult Pozsonyba. Itt három nap után engedélyt kapott férje meglátogatására, s döbbenten fedezte fel, hogy az lefogyott és megőszült. A szomorú viszontlátáskor megállapodtak abban, hogy Batthyányné másnap elmegy a két kisebb gyerekért, mert férje azokat is látni akarta. Ikervárott a kisebb leánykát betegen, kolerás tünettel találta, s ez késleltette a visszatérést. Mire Ilona állapota lehetővé tette az utazást, Batthyányt már nem találták Pozsonyban. A komáromi helyőrség sikeres kitörési akciói ugyanis aggasztották a pozsonyi térparancsnokot, hogy esetleg egy huszárkülönítmény kiszabadíthatja a foglyokat. Ezért augusztus 11-éről 12-ére virradó éjjel azokat nagy sietve vonaton Olmützbe szállították. Ezt megtudva, Batthyányné azonnal útlevelet szerzett, Bécsbe utazott, de onnan nem engedték tovább. A per és az ítélet Olmützben augusztus 16-22. között zajlott Batthyány perének főtárgyalása. Augusztus 29-én a hadbíró részletesen ismertette a vádakat, amelyek vagy rosszhiszeműséggel vádolták Batthyány miniszterelnöki tevékenységét, vagy hamis tanúk vallomására alapoztak, vagy egyszerűen konstruált vádak voltak. Az augusztus 30-án kihirdetett - de Batthyányval nem közölt - ítélet felségárulásban marasztalta el a grófot, kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Az egyhangúlag elfogadott ítélet után a hadbíróság ugyancsak egységesen jóváhagyta a hadbíró jól megokolt kegyelmi kérvényét. Már a korábbi kutatás is feltételezte, hogy a hadbírót úgy tájékoztatták: a kegyetlen ítéletet majd a császári kegy enyhíteni fogja. Batthyányné a hadbíróságnak címezve levelet írhatott férjének. Ugyanezen az úton szeptember 8-án levelet kapott, amelyben a gróf arról értesítette, hogy Pestre fogják szállítani. Az asszony joggal feltételezte, hogy férjét Pozsonyig vonaton, onnan hajón viszik tovább. A gyerekekkel azonnal Pozsonyba ment, s másnap már azt a hírt kapta, hogy az olmützi foglyok megérkeztek, az indóházba őrzik őket, s már fűtik számukra a hajót. A foglyok az állomásról kocsival érkeztek a hajóállomáshoz, s az Emlékezés leírja, hogy a katonai sorfalon nem sikerült áthatolnia, hogy férje kocsijához jusson. Háziorvosa azonban kieszközölte a szállítmányt vezető hadbírótól, hogy az asszony a három gyerekkel a hajóra mehessen, ahol a férjének külön kabinja volt. A rövid találkozón Batthyányné megígérte, hogy ő is azonnal Pestre indul. A foglyokat hajón Győrig szállították.