História 2007

2007 / 1. szám - ÉVFORDULÓ - KUBINYI ANDRÁS: A nándorfehérvári diadal : Kérdések és következtetések

A nándorfehérvári diadal Kérdések és következtetések A középkori magyar történelem egyik legismertebb eseménye Hunyadi János 1456. július 22- én, II. Mehmed szultán felett Nándor­fehérvárnál aratott győzelme. A ma­gyar történelemben kevés tényről ma­radt fenn annyi forrás, mint Hunyadi diadaláról, ennek ellenére számos kér­dőjel vetődik fel a csata értékelésében. Nándorfehérvár ostroma II. Mehmed szultán úgy vélte, hogy két hét alatt megvívja a várat, és két hónap múlva Budán ebédel. A szultán már 1455 decemberében megkezdte a fel­készülést. 1456. április 7-én érkezett a hír Budára, hogy Magyarország ellen jön. A korabeli források 100-150 ezer harcosról, több mint 300 ágyúról, sok hajóról emlékeznek meg. A szultán július 3-án érkezett Nán­dorfehérvár alá, és 4-én kezdte meg a város körülzárását. Hajóhada a folyó­kon történő segítségnyújtást akadá­lyozta meg. Hunyadi csapataival ké­sőbb érkezett, és Zimonynál táboro­zott le. Július 14-én sikerült a Szalán­­keménnél állomásozó flottával megtá­madni és legyőzni a török hajókat, amelyeket a nándorfehérvári naszádok hátulról támadtak meg. A hajókon Hu­nyadi bejutott seregével a városba, amelyet hadianyaggal és lőszerrel is ellátott. A szultán ágyúival lövette a várost, és sikerült a falak egy részén rést ütni. II. Mehmed július 21-én alkalmasnak látta az időt a roham elrendelésére. A törökök be is jutottak a városba, és fosztogatni kezdtek. (Nándorfehérvár erődített városból, valamint a várból állt.) Hunyadi ellen­­támadása azonban szétverte őket, és kiűzte a városból. A török roham tehát eredménytelen volt. Hajón újabb segítség érkezett a vé­dőkhöz, s a Kapisztrán vezette keresz­tes had is már Zimonynál állt. Hunyadi főkapitány ugyan megtiltotta katonái­nak a falak elhagyását, ám egyre töb­ben szöktek ki, és a folyón folyamato­san átkelő keresztesekkel a török őr­állásokat támadták. Kapisztrán is til­totta a harcot, végül azonban állítólag 2000 keresztessel beavatkozott. Sike­rült az alig őrzött török ágyúkat is megszerezniük, és az ellenség ellen fordítani. A szultán későn rendelte el az ellentámadást. Hunyadi a falakról idejében vette észre a kedvező alkal­mat, és lovasaival kitörve szétverte az ellenséget. Már július 22-e volt. A szultán elmenekült, tábora és ágyúi Hunyadiék kezére jutottak. Kérdés, hogy a magyarok miért nem üldözték a megvert ellenséget. Hunyadi a Garai László nádornak címzett július 24-i levelében arról írt, hogy saját katonái közül sokan megsebesültek és A stratégiai fontosságú ponton fekvő Nándorfehérvár, „a hitetlenség házának lakatja”. Metszet, 1521 után 15 NÁNDORFEHÉRVÁR OSTROMA 1456. július 3-24. török rohamok a vár ellen török csapatok visszavonulása a magyar felmentő sereg útja magyar ellentámadások ■3­ ostromágyúk NANDORFEHERVAR/BELGRAD ——\ v* Város'

Next