História 2007
2007 / 8. szám - GYARAPODÓ KÖZGYŰJTEMÉNYEK - URBÁN ALADÁR: Batthyányné Zichy Antónia grófnő áldozatos szerelme : Az első magyar miniszterelnök feleségének sorsa
Batthyányné Zichy Antónia grófnő áldozatus szerelme Az első magiyar miniszterelnök feleségének sorsa G róf Batthyány Lajos 1834 decemberében megházasodott, feleségül vette a 18 esztendős Zichy Antónia grófnőt. Birtokainak központja, az ikervári kastély társasági központtá is vált, ahol bálok, műkedvelő előadások követték egymást. Feleség - közéleti szerepben Lajos gróf 1839-ben bekapcsolódott az országos politikába és a júniusban Pozsonyban megnyílt országgyűlésen megjelent a felsőtáblán. Antónia grófnőnek ettől kezdve a férje által kibérelt korábbi kancelláriai épületben a háziasszonyi szerep jutott az ellenzéki főnemesek és követek számára adott fogadásokon. Az országgyűlés 1840 tavaszán befejeződött, s Batthyány elhatározta, hogy Pestre költözik. Ezért kibérelte a Hatvani (ma: Kossuth Lajos) utcában lévő Cziráky-palotát. Szándéka az volt, hogy Pestet, ahol az ország kereskedelme összpontosult, politikai központtá emelje. (Buda a Helytartótanács és a Kamara jóvoltából igazgatási centrum volt.) Az új helyzetben Batthyányné szerepe a fogadások és bálok alkalmával valódi politikai súlyt kapott, magatartásával (bájos megjelenésével, szívélyességével) növelte férje népszerűségét. A banketteken egyformán kitüntető kedvességgel bánt a meghívott közrendűekkel és a polgári származásúakkal. 1845 augusztusában Antónia grófnő valamint húga, Károlyiné Zichy Karolina lettek a pesti polgári őrhad ekkor felszentelt lobogójának zászlóanyái. A két grófnő - az osztrák titkosrendőrség döbbenetére - 1844 farsangján csárdást táncolt, s élenjártak abban, hogy a védegyleti mozgalom keretében bálokon, nyilvános rendezvényeken hazai anyagokból készült ruhákban jelenjenek meg. Batthyányné szereplése folytatódott az 1843/44-es országgyűlésen is. Az utolsó pozsonyi országgyűlés befejezésekor, 1848. április 11-én, Kossuthné kíséretében ő vezette a 12 főrend és 12 követ feleségéből álló küldöttséget, amely átadta István nádornak a hölgyek emlékkönyvét. A grófnő 1848. április 14-én férje kíséretében Pestre hajózott, de már 29-én hazatért Ikervárra gyermekeihez, akikről a nevelőnő és a dajka gondoskodott. (Emmi ekkor tíz-, Ilona nyolcéves, Elemér húsz hónapos volt.) Mint a kastély úrnője június elején jelen volt az ikervári nemzetőrség zászlóavatásán, ahol lelkesítő beszédet tartott, majd nagyobbik kislányával részt vett az ünnepséget követő táncmulatságon. Férje szerette volna, hogy a Pesten alakult 1. honvédzászlóaljnál Antónia grófnő legyen a zászlóanya. Mivel a két pesti zászlóaljat a tervezettnél hamarabb indították útra, június 24-én húga - a 2. zászlóalj lobogójának zászlóanyja - képviselte nővérét a zászlószentelésen. Július 5-én megnyílt Pesten az első népképviseleti országgyűlés, s ez ismét reprezentációs kötelezettséget jelentett Batthyányné számára. Nem tudjuk pontosan, hogy gyermekeivel mikor érkezett Pestre, de Széchenyi napló-Batthyány Lajosné Zichy Antónia grófnő, a mágnásellenzék estélyeinek szervezője. Litográfia, 19. század első fele Barabás Miklós: Batthyány Lajos. Festmény, 1847 31