História 2007

2007 / 8. szám - GYARAPODÓ KÖZGYŰJTEMÉNYEK - URBÁN ALADÁR: Batthyányné Zichy Antónia grófnő áldozatos szerelme : Az első magyar miniszterelnök feleségének sorsa

Batthyányné Zichy Antónia grófnő áldozatus szerelm­e Az első magiyar miniszterelnök feleségének sorsa G­ róf Batthyány Lajos 1834 decem­berében megházasodott, felesé­gül vette a 18 esztendős Zichy Antónia grófnőt. Birtokainak központ­ja, az ikervári kastély társasági központ­tá is vált, ahol bálok, műkedvelő elő­adások követték egymást. Feleség - közéleti szerepben Lajos gróf 1839-ben bekapcsolódott az országos politikába és a júniusban Pozsonyban megnyílt országgyűlésen megjelent a felsőtáblán. Antónia gróf­nőnek ettől kezdve a férje által ki­bérelt korábbi kancelláriai épületben a háziasszonyi szerep jutott az ellenzéki főnemesek és követek számára adott fogadásokon. Az országgyűlés 1840 tavaszán be­fejeződött, s Batthyány elhatározta, hogy Pestre költözik. Ezért kibérelte a Hatvani (ma: Kossuth Lajos) utcában lévő Cziráky-palotát. Szándéka az volt, hogy Pestet, ahol az ország kereskedel­me összpontosult, politikai központtá emelje. (Buda a Hely­tartótanács és a Kama­ra jóvoltából igazgatási centrum volt.) Az új helyzetben Batthyányné szerepe a fogadások és bálok alkalmával valódi politikai súlyt kapott, magatartásával (bájos megjelenésével, szívé­lyességével) növelte fér­je népszerűségét. A ban­ketteken egyformán ki­tüntető kedvességgel bánt a meghívott közrendűek­­kel és a polgári szárma­­zásúakkal. 1845 augusz­tusában Antónia grófnő valamint húga, Károlyi­­né Zichy Karolina let­tek a pesti polgári őr­had ekkor felszentelt lobogójának zászló­anyái. A két grófnő - az osztrák titkosrendőrség döbbenetére - 1844 far­sangján csárdást tán­colt, s élenjártak abban, hogy a védegyleti moz­galom keretében bálo­kon, nyilvános rendezvényeken hazai anyagokból készült ruhákban jelenje­nek meg. Batthyányné szereplése foly­tatódott az 1843/44-es országgyűlésen is. Az utolsó pozsonyi országgyűlés be­fejezésekor, 1848. április 11-én, Kos­­suthné kíséretében ő vezette a 12 fő­rend és 12 követ feleségéből álló kül­döttséget, amely átadta István nádor­nak a hölgyek emlékkönyvét. A grófnő 1848. április 14-én férje kíséretében Pestre hajózott, de már 29-én hazatért Ikervárra gyermekei­hez, akikről a nevelőnő és a dajka gon­doskodott. (Emmi ekkor tíz-, Ilona nyolcéves, Elemér húsz hónapos volt.) Mint a kastély úrnője június elején je­len volt az ikervári nemzetőrség zászló­­avatásán, ahol lelkesítő beszédet tar­tott, majd nagyobbik kislányával részt vett az ünnepséget követő táncmulat­ságon. Férje szerette volna, hogy a Pesten alakult 1. honvédzászlóaljnál Antónia grófnő legyen a zászlóanya. Mivel a két pesti zászlóaljat a terve­zettnél hamarabb indították útra, júni­us 24-én húga - a 2. zászlóalj lobogójá­nak zászlóanyja - képviselte nővérét a zászlószentelésen. Július 5-én megnyílt Pesten az első népképviseleti országgyűlés, s ez ismét reprezentációs kötelezettséget jelentett Batthyányné számára. Nem tudjuk pontosan, hogy gyermekeivel mikor érkezett Pestre, de Széchenyi napló-Batthyány Lajosné Zichy Antónia grófnő, a mágnásellenzék estélyeinek szervezője. Litográfia, 19. század első fele Barabás Miklós: Batthyány Lajos. Festmény, 1847 31

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék