História 2008
2008 / 6-7. szám - RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG - JÁRAI ZSIGMOND: Adósságunk története : Kitörni az adósságspirálból
Adósságunk története kitörni az adósságspirálból Az állam háztartása hasonlóan működik, mint a mindennapi háztartás. Rendszeres bevételei vannak, ebből kell gazdálkodnia, fedeznie kiadásait. A bevételi oldalon a különféle adóbevételek a döntőek. Az általános forgalmi adóból (áfa), a személyi jövedelemadóból (szja), az adóként működő egészségügyi és nyugdíjjárulékokból, valamint a vállalkozók adóbefizetéseiből származik az állami bevételek döntő hányada. Az adókon kívül az állam illetékeket, különféle díjakat szed, és a bevételek közé tartoznak az Európai Uniótól kapott segélyek is. A különböző csatornákon keresztül az állam elvonja az évente megtermelt bruttó nemzeti termék (GDP) csaknem felét. Az államháztartás kiadásai között szerepel az államapparátus és az önkormányzatok fenntartásához szükséges minden költség, az állami oktatás, egészségügy, nyugdíjak, szociálisan rászorulók vagy a mezőgazdaság, a vállalkozások támogatása. Összességében a magyar állam nagyon sokat költ, 2007-ben a kiadásai elérték a GDP 52%-át. Ha az állam többet költ, mint amennyi a bevétele, hiány (deficit) az A magyar történelem során többször volt példa arra, hogy a királyok vagy az államok többletköltésüket az általuk ellenőrzött pénzkibocsátás növelésével próbálták finanszírozni. Egyszerűen több pénzt verettek, vagy nyomtattattak, és ezt a többletet költötték el. De a közgazdaság egyszerű törvényei szerint, ha több pénz kerül forgalomba, mint amennyire fedezet van - vagy újabban, mint amennyi az áruforgalom lebonyolításához szükséges -, a pénz elértéktelenedik. A fedezetlen többletpénz kibocsátásának következménye az infláció, az árak túlzottan gyors emelkedése. Az Európai Unióban azonban szigorú szabályok vannak. A pénz értékállóságának védelmében tilos az államháztartás hiányának hazai nemzeti banki kölcsönökkel való finanszírozása, ami lényegében a bankóprés működtetését, a fedezetlen pénzteremtést jelenti. A modern államok tehát nyíltan, a saját lakosságuktól, magánbankoktól, esetleg nemzetközi szervezetektől vesznek fel kölcsönöket. A hitelfelvétel tipikus formája manapság az állami kincstárjegyek vagy államkötvények kibocsátása. Ezeket az értékpapírokat az államkincstár eladja, vállalva, hogy lejáratuk idején azokat visszavásárolja, addig pedig kamatot fizet utánuk. A pénzt a lejáratkor kapja vissza az, aki a kötvényt, ami szabadon átruházható, beváltja. A kötvényforma rugalmasabb, mint az 1970-es évekig általában alkalmazott közvetlen hitelfelvétel, ott a kölcsönt nyújtó bank a lejárati idő előtt nemigen tudott hozzáférni a pénzéhez. Magyarország ma a világ leginkább eladósodott államai közé tartozik. Az állam teljes adóssága napjainkban eléri a 17 ezer milliárd forintot. Ha ezt egyenletesen elosztjuk a kb. 10 millió magyar állampolgárra, akkor valamennyien 1 millió 700 ezer Ft adósságot halmoztunk fel, beleértve persze a csecsemőket és a nyugdíjasokat is. Egy négy főből álló magyar család adóssága csaknem 7 millió Ft. Ha pedig a teljes adósságot a munkavállalókra kívánnánk terhelni, valamennyi aktívan dolgozóra kb. 4,5 millió Ft jutna, ami több mint kétévi átlagjövedelemnek felel meg. A teljes magyar államadósságnak nagyjából kétharmada forintadósság, és csak mintegy egyharmada áll fenn devizában, többnyire euróban. A közgazdászok az adósságot általában az egy esztendőben megtermelt bruttó hazai termék százalékában szokták kifejezni. Nálunk ez 2008-ban 67%-ot ér el. Az EU 27 tagállamából jelenleg ketten állnak ennél rosszabbul. Adósságunk kialakulása A II. világháború után az állami tulajdon kizárólagosságára alapuló gazdasági rendről (1947-1989) hamar kiderült, hogy nem hatékony. Az erőltetett iparosítással, az állami tulajdonba vett vállalatok szakszerűtlen üzemeltetésével azt érték el, hogy az átlagos életszínvonal az 1950-es években rendkívül alacsony szintre süllyedt. Ezt aztán az 1956-os forradalom után a Kádárkormány pragmatikus módon próbálta emelgetni, de a merev ideológiai és politikai korlátok miatt a rendre meghirdetett reformokkal sem tudtak igazi áttörést elérni. A magyarok egyre inkább fogyasztani akartak: televízió, hűtőszekrény, Trabant és víkendház vásárlására vágytak. A fogyasztás növeléséhez az alacsony hatékonysággal műkö keletkezik. Ezt a többletköltést - csakúgy, mint saját otthoni háztartásunkban - kölcsönök, hitelek felvételével lehet finanszírozni. A felhalmozódott hitelállomány az államadósság (1. táblázat). 1. táblázat. Az államháztartás bruttó adóssága az Európai Unióhoz újonnan Ország 2000 2003 2006 Bulgária 74,3 45,9 22,8 Csehország 18,5 30,1 30,1 Észtország 5,2 5,5 4,0 Lengyelország 36,8 47,1 47,6 Lettország 12,3 14,4 10,6 Litvánia 23,7 21,2 18,2 Magyarország 54,2 58,0 65,6 Románia 24,7 21,5 12,4 Szlovákia 50,4 42,4 30,4 Szlovénia 27,9 27,1 Forrás: KSH: KINCSTÁRI ÁLLAMKÖTVÉNY 1 millió forint Államkötvény 1992-ből 62