História 2008
2008 / 6-7. szám - KÖZÖS DOLGAINK - BAUMGARTNER, GERHARD: A burgenlandi magyarság élete : 1918-1921
A burgenlandi magyarság élete 1918-1921 Az osztrák és a magyar köztársaság 1918. novemberi kikiáltása után a győztes hatalmak az utódállamokkal való tárgyalásokon Moson, Sopron és Vas vármegye nyugati részének Ausztriához való csatolását kezdeményezték, annak ellenére, hogy ez a térség nem is szerepelt az új Osztrák Köztársaság eredeti területi követelései között. A későbbi Burgenlandot többségében németek (75,1%), horvátok (15,2%) és magyarok (8,4%) lakták. A valósághoz jobban közelítő képet kapunk, ha nemcsak az anyanyelvi arányszámokat vizsgáljuk, hanem a magyarul tudókat is figyelembe vesszük. A nezsideri és a felsőpulyai járásban, valamint Kismarton és Ruszt városában abszolút többséget alkottak a magyarul (is) tudók, egész Burgenlandot tekintve ez az arány elérte a 35,1%-ot - azaz minden harmadik ember beszélt magyarul. Kulturális autonúmia A burgenlandi német ajkú lakosság önszerveződése már 1918 novemberében, a Nyugat-magyarországi Német Néptanács nagymarton (Mattersburg) létrejöttével megkezdődött, amihez később 200 település csatlakozott. Egy hónap múlva, szintén Nagymartonban, osztrák szociáldemokrata kezdeményezésre kikiáltották a Heinzenland Szabad Köztársaságot, hogy ezzel a terület Ausztriához csatolását segítsék. Az 1919. januári soproni Német Napokon a résztvevők területi autonómiát követeltek a magyar kormánytól - amely ezt 10 nappal később törvényben is rögzítette. E törvény a németlakta területek számára létrehozta az ún. Német Kormányzóságot (Deutsche Gouvernement), amelyben kulturális autonómiát biztosítottak a német ajkúaknak. Szabadcsapatok a határ mentén Az 1919-es saint-germain-i békeszerződés Burgenland területét Ausztriához csatolta, s ezt azután Magyarországnak a trianoni békeszerződésben el kellett ismernie. Az osztrák kormány e területen 1921-ben az ún. Burgenland-törvénnyel új tartományt hozott létre, noha magát a területet nem tudta rögtön átvenni. A Tanácsköztársaság leverése után Magyarországon Horthy Miklós kormányozott ugyan, de voltak jelentős legitimista körök, amelyek IV. Károly „A telhetetlen mostohaapa.” „Német-Ausztria, az elvált férj, mondja Hungáriának: Ide a gyerekkel, Nyugatmagyarországgal! A saintgermaini árvaszék nekem ítélte oda. Még a vak is látja, hogy az ifjúnak jobb sora lesz nálam!” Bér Dezső korabeli karikatúrája Burgenland A Burgenland név a „Háromvárvidék” vagy „Négyvárvidék” fogalom rövidítése, mivel minden nyugat-magyarországi megye német neve a Burg (vár) szóra végződik: Wieselburg (Moson), Ödenburg (Sopron), Eisenburg (Vasvár), Preßburg (Pozsony). 1918. december 5-én az osztrák német nemzetiek kikiáltják a rövid életű Heinzenland Köztársaságot Mattersburgban. 1919. június 20-án a saint-germain-i békeszerződés a nyugat-magyarországi német nyelvű területeket (Győr, Sopron, Moson és Vas vármegyék nyugati részeit) Ausztriának ítélte. 1921. augusztus 28-án az osztrák csendőrség bevonult a régióba és komoly harcokra került sor a magyar szabadcsapatokkal, amelyek csak október végén vonultak ki a területről. 1921. december 5-én adták át hivatalosan Burgenlandot Ausztriának azzal, hogy Sopronban (december 14-én) népszavazást tartanak a város hovatartozásáról. Az Anschluß (1938. március 12.) után Burgenland október 1-jéig működött mint önálló közigazgatási egység. Ezután területét két Gau, „Niederdonau” és „Steiermark” közt osztották fel. 1945. március 29-én vonultak be a szovjet csapatok; ekkor ideiglenes tartományi gyűlést alakítottak Burgenland irányítására. Önálló tartomány lett, de az osztrák államszerződés aláírásáig (1955. május 15.) a szovjet zóna része maradt. G. B. 30