História 2008

2008 / 6-7. szám - KÖZÖS DOLGAINK - BAUMGARTNER, GERHARD: A burgenlandi magyarság élete : 1918-1921

A burgenlandi magyarság élete 1918-1921 A­z osztrák és a magyar köztársa­ság 1918. novemberi kikiáltása után a győztes hatalmak az utódállamokkal való tárgyalásokon Moson, Sopron és Vas vármegye nyu­gati részének Ausztriához való csatolá­sát kezdeményezték, annak ellenére, hogy ez a térség nem is szerepelt az új Osztrák Köztársaság eredeti területi követelései között. A későbbi Burgenlandot többségé­ben németek (75,1%), horvátok (15,2%) és magyarok (8,4%) lakták. A valósághoz jobban közelítő képet kapunk, ha nemcsak az anyanyelvi arányszámokat vizsgáljuk, hanem a magyarul tudókat is figyelembe vesszük. A nezsideri és a felsőpulyai já­rásban, valamint Kismarton és Ruszt városában abszolút többséget alkottak a magyarul (is) tudók, egész Burgen­landot tekintve ez az arány elérte a 35,1%-ot - azaz minden harmadik em­ber beszélt magyarul. Kulturális autonúmia A burgenlandi német ajkú lakosság ön­­szerveződése már 1918 novemberében, a Nyugat-magyarországi Német Népta­nács nagymarton (Mattersburg) létre­jöttével megkezdődött, amihez később 200 település csatlakozott. Egy hónap múlva, szintén Nagy­­martonban, osztrák szociáldemokrata kezdeményezésre kikiáltották a Hein­­zenland Szabad Köztársaságot, hogy ezzel a terület Ausztriához csatolását segítsék. Az 1919. januári soproni Német Napokon a résztvevők területi autonó­miát követeltek a magyar kormánytól - amely ezt 10 nappal később törvény­ben is rögzítette. E törvény a német­lakta területek számára létrehozta az ún. Német Kormányzóságot (Deutsche Gouvernement), amelyben kulturális autonómiát biztosítottak a német ajkú­­aknak. Szabadcsapatok a határ mentén Az 1919-es saint-germain-i békeszerző­dés Burgenland területét Ausztriához csatolta, s ezt azután Magyarországnak a trianoni békeszerződésben el kellett ismernie. Az osztrák kormány e terüle­ten 1921-ben az ún. Burgenland-tör­­vénnyel új tartományt hozott létre, no­ha magát a területet nem tudta rögtön átvenni. A Tanácsköztársaság leverése után Magyarországon Horthy Miklós kor­mányozott ugyan, de voltak jelentős le­gitimista körök, amelyek IV. Károly „A telhetetlen mostohaapa.” „Német-Ausztria, az elvált férj, mondja Hungá­riának: Ide a gyerekkel, Nyugatmagyarországgal! A saintgermaini ár­vaszék nekem ítélte oda. Még a vak is látja, hogy az ifjúnak jobb sora lesz nálam!” Bér Dezső korabeli karikatúrája Burgenland A Burgenland név a „Háromvárvidék” vagy „Négyvárvidék” fogalom rövidítése, mivel minden nyugat-magyarországi megye német neve a Burg (vár) szóra végződik: Wieselburg (Moson), Ödenburg (Sopron), Eisenburg (Vasvár), Preßburg (Pozsony). 1918. december 5-én az osztrák német nemzetiek kikiáltják a rövid életű Heinzenland Köztársaságot Mattersburgban. 1919. június 20-án a saint-germain-i békeszerződés a nyugat-magyarországi német nyelvű területeket (Győr, Sopron, Moson és Vas vármegyék nyugati részeit) Ausztriának ítélte. 1921. augusztus 28-án az osztrák csendőrség bevonult a régióba és komoly har­cokra került sor a magyar szabadcsapatokkal, amelyek csak október végén vonul­tak ki a területről. 1921. december 5-én adták át hivatalosan Burgenlandot Auszt­riának azzal, hogy Sopronban (december 14-én) népszavazást tartanak a város hovatartozásáról. Az Anschluß (1938. március 12.) után Burgenland október 1-jé­­ig működött mint önálló közigazgatási egység. Ezután területét két Gau, „Niederdonau” és „Steiermark” közt osztották fel. 1945. március 29-én vonultak be a szovjet csapatok; ekkor ideiglenes tartományi gyűlést alakítottak Burgenland irányítására. Önálló tartomány lett, de az osztrák államszerződés aláírásáig (1955. május 15.) a szovjet zóna része maradt. G. B. 30

Next