Melléklet 2009

2009 / 1. szám - Glatz Ferenc: A Reformszövetségről…

TARTAIM flgalmszövetségről. Meg kell akadályozni, hogy a magyar államháztartás össze­omoljon, meg kell őrizni az állam fizetőképességét. Ha ez nem sikerül, akkor a kibontakozó pénzügyi válság a belső és külső fizetőképtelenséget idézheti elő, és akkor a viták nem a szociá­lis ellátórendszer megőrzéséről, hanem összeomlásáról fognak szólni. Ugyanakkor meg kell állítani a további eladósodást, mind a külső, mind a belső eladósodást. És mindezzel egyidejű­leg hozzá kell látni egy vállalkozásélénkítő, a gazdasági fellen­dülést megalapozó monetáris és általános gazdaságpolitiká­hoz. A cél: az európai uniós tervidőszak végére, 2013-ra ismét ütőképes gazdálkodási rendszert felépíteni.­­ Ez volt - össze­foglalva - a Reformszövetség alapítóinak kinyilvánított szán­déka. 2008. november 28-án az MTA épületében az MTA je­lenlegi és két volt elnöke, valamint a Vállalkozók Országos Szövetségének 9 tagja és a Kereskedelmi és Iparkamara hatá­rozták el: civil összefogással javaslatokat dolgoznak ki a fen­tebbi céllal a politikai pártok, mindenekelőtt a döntéshozók, a kormány és a parlament számára. És elhatározták, igyekeznek meggyőzni a közvéleményt: fogadja el, hogy gazdasági, sőt tár­sadalmi reformok sorozata nélkül Magyarországot is elérheti a gazdasági összeomlás, amelynek társadalmi és politikai kihatá­sai beláthatatlanok. A Reformszövetség programjának előzmé­nyét - akkor legalábbis így láttuk - három tényező képezte. Az első: 2008. október 18-án összeült a Nemzeti Csúcs, amely úgy látszott, hogy véget vet a 2006. szeptember - 2008. október kö­zött zajló politikai polgárháborúnak. A kormány és az ellenzék egy asztalhoz ült az érdekvédelmi, a tudományos értelmiség és a civil társadalom képviselőivel. Egyetértés alakult ki: a straté­giai kérdésekben együtt munkálkodásra van szükség. A második tényező: a kibontakozó gazdasági világválság. Egyesek szerint az államnak itt nem lesz dolga, a piac majd ki­igazítja önmagát. Mások szerint határozott gazdaságpolitikára és feltehetően állami intervencióra van szükség. A harmadik tényező: az Akadémiai törvénnyel kapcsolatos politikai háttértárgyalásokban mind erősebben merült fel: az Akadémia és a tudományos értelmiség közhaszna abban mu­tatkozhat meg, ha az állam és a nemzet előtt álló stratégiai kér­dések megválaszolására mozgósítja a hazai szürkeállományt. Ahogy ez 1996-ban több témakörben (agrárium, közlekedés, vízgazdálkodás, területszervezés, anyanyelv stb.) meg is tör­tént, így került sor az említett három akadémiai elnök és a Demján Sándor vezette vállalkozói csapat összefogására. A Reformszövetség első ülésén gazdaságpolitikai csomag­terv kidolgozására tett javaslatot a szakértőként meghívott Békesi László és Chikán Attila. A csomagterv február elején el­készült, február 10-én megvitatta azt a Reformszövetség 13 tag­ján kívül az 1990 óta hivatalt viselt minden pénzügy­­miniszterből és jegybankelnökből álló konferencia. (A kon­ferenciára Békesi László általános tervén kívül három részanyag készült el: Palócz Éva és munkacsoportja az államháztartási ki­adások csökkentéséről, Chikán Attila a vállalkozásélénkítésről, Oszkó Péter az adórendszerről.) A vita több ponton módosítást EZREDFORDULÓ • ZOOM kért az előterjesztőktől. Az átdolgozás után ezeket a szövegeket a Reformszövetség február 21-28. között megvitatta a kormány, valamint az ellenzéki parlamenti pártok képviselőivel. A Reformszövetség története és szerepe a pénzügyi válság kezelésében már ma is történelem. Kétségtelen, hozzájárult ahhoz, hogy a magyar társadalom tudomásul vette, nem lehet úgy élni, mint Nyugaton és közben úgy dolgozni, mint Kele­ten. Nem lehet az államitulajdon-központú szociális juttatá­sokat magasabb szinten általánossá tenni a piacgazdaságban. A Reformszövetség valószínűleg hozzájárult ahhoz is, hogy a politikai vezetőréteg minden szárnya tudomásul vette: a ki­adásokat csökkenteni kell. Azt mindenki, külső szemlélő is el tudja képzelni: valószínűleg a szövetségen belül az egyelőre rejtett viták éppen akörül alakultak: honnan, kitől elvenni és hol, kinek kedvezményeket adni. A fenntarthatóság és a szo­ciális béke érdekében. Glatz Ferenc Tartalom___________ Glatz Ferenc: A Reformszövetségről... 2 • FIGYELŐ • Palócz Éva és munkacsoportja GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS­­ AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KIADÁSOK CSÖKKENTÉSE MELLETT 3 Világgazdasági helyzet 4 A magyar gazdaság helyzetének értékelése • Kimagaslóan magas újraelosztási arány • A magas kiadásokat a külföldi hitelek növekedése finanszírozta • Kiemelkedően magas az adóteher • Lass­uló gazdasági növekedés, recesszió • Kiugróan alacsony foglalkoztatási ráta • Hiányzik a versenyképes, képzett munkaerő • Polarizált vállalati szerkezet • A gazdaságpolitika vargabetűi Teendők 10­ 2 EZREDFORDULÓ Stratégiai Tanulmányok a M­agyar Tudományos Akadémián (Megjelenik a História és a Technika mellékleteként.) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri utca 53. Tel./fax: 356-0457 Kiadó: MTA Társadalomkutató Központ 1014 Bp., Országház u. 30. Tel.: 224-6700 Kiadói munkatársak: Kovács Éva, Palovicsné Tihanyi Éva, Nagy Béla, Horváth Imre és Kocsis Gabriella (borító) Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft., Bp., Vak Bottyán u. 30-32. Felelős vezető: Mádi Lajos ISSN 1417-8826

Next