História 2010
2010 / 6-7. szám - EMBER ÉS TERMÉSZET - DANIS GYÖRGY: "Zavaros a Tisza vize, nem tiszta" : Tisza-szabályozások a 18-19. században
a hatalmas alföldi gulyák gazdáinál. Ez a gazdasági kényszer okozta azt, hogy az udvartól, a nádortól a nagybirtokos arisztokrácián át a nagykun városok választott vezetőiig mindenki sürgette a folyók, nevezetesen a Tisza megzabolázását. Ahhoz, hogy a valódi munkálatok megkezdődjenek, kellett még a reformkor szelleme és Széchenyi István személye is. A nagy cél megvalósulásához szükség volt a kincstárra, kellettek a kölcsönöket folyósító pénzemberek, a bankok és az áldozatokra képes nagybirtokosok hozzájárulásai is. Megnőtt az igény a pontos felmérésekre, a munkálatok megtervezésére, az irányítására alkalmas szakemberekre. A szabályozás első lépései A közvélekedés úgy tudja, hogy két jelentős férfiú nevéhez köthető a vízszabályozás megtervezése és a munkálatok beindítása. Az egyik a történelmünk legnagyobb egyéniségeihez sorolható Széchenyi István, aki élére állt a vízszabályozásnak, a másik nevezetes férfiú, Vásárhelyi Pál volt. Kissé méltatlanul keveset említik, pedig feltétlenül ide kell sorolni Beszédes Józsefet és az olasz Paleocapa Pétert is, hiszen a két nevezetes vízimérnök nagyban hozzájárult a munkálatok sikeréhez. Véleményük, bírálataik nyomán fontos, máig ható döntések születtek, a „nagy mű” magán viseli mindkettőjük kézjegyét. Ha azt kutatjuk, hogy mi volt a Tisza-szabályozás első jelentős lépése, akkor megnevezhetnénk a Budán, 1782-ben alapított mérnökképző főiskolát (Institutum Geometrico et Hydrotechnikum), amely a maga nemében első volt a világon. Említhetnénk a Bácskában, 1793 és 1802 között megépített Ferenc-csatornát, ami már a Dunát és a Tiszát kö-Vásárhelyi Pál (1795-1846) vízépítő mérnök. Legjelentősebb munkája a legnagyobb természetátalakítást jelentő Tisza-szabályozás terve volt, amely végül a tényleges munkálatok alapját képezte. Emellett fontos szerepet játszott az Al-Duna szabályozásában (a Vaskapu vízi útjának tervezése és kivitelezése), illetve ő tervezte a Fertő-csatornát (ami a Hanság művelhetővé tételét segítette elő). Barabás Miklós litográfiája, 1846 tette össze. Fontos lépése volt a vízrendezések ügyének az országgyűlés döntése (1807. évi XVII. törvény), mely a társulatok megalakításáról rendelkezett. Ennek nyomán, József nádor hathatós támogatásával megalakulhatott 1810-ben az első, a Sárvízi Csatorna Társulat. Mégis talán a Mirkó gátjának megépítésétől kell számolni a Tisza szabályozásának a kezdetét. Annak a természetátalakító tevékenységnek az első lépését, ami még napjainkban sem fejeződött be. Mivel a birtokosok, a települések külön szervezett védekezése sorozatos kudarcokhoz vezetett, és a Tisza kényekedve szerint lépte át a gyenge pontokon a védgátakat, hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy csak a teljes Tiszavölgyre ható szabályozás hozhat eredményt. A Tisza vízrajzi térképfelvételét Lányi Sámuel vezetésével 1834 és 1846 között végezték el. (A Körösök feltérképezése már 1818 és 1824 között megtörtént Huszár Mátyás irányításával.) Még a szabályozási munkák tervezése sem kezdődött meg, de már 1805-ben hozzá akartak fogni a Duna-Tisza-csatorna megvalósításához. Sőt már előtte, 1722-ben is tervezték a Dunát és Tiszát összekötő vízi utat. Az első tervet Beszédes József terjesztette elő. Ő volt, aki 1833-ban elkészítette a Duna-Tiszacsatorna tervezetét. Ezt az ideát később, A Kárpát-medence vízrajza a lecsapolási és ármentesítő munkák megkezdése előtt. Az úgynevezett „pocsolyatérkép”, 1938 Széchenyi István (1791-1860) mint a Vaskapu királyi biztosa. Karikatúra, 1830-as évek * Lásd erről Fejér László cikkét e számunkban. (A szerk.)