História 2010

2010 / 9-10. szám - JELENIDŐBEN - Szerb-magyar vegyes bizottság Budapesten

sadalom széles köreitől csak akkor várhat el a politika, ha van benne szolidaritás a társadalom egészével. Amely szoli­daritásra egy ilyen nemzetközi gazdasági-társadalmi válság idején olyannyira szükség van. És ezt a szolidaritást a két középosztálynak, a politikusi és az értelmiségi középosztály­nak kell kezdenie. Visszanyúlva az 1989-es időszakhoz: felhagyni az ábrándokkal, hogy a politikai pártrendszer megváltoztatása önmagában majd társadalmi reformokat gerjeszt! Tudomásul venni, hogy a politikusi és értelmiségi réteg új szövetsége nélkül, az új agora nélkül nem fog men­ni. Nem lesz sikeres az elmúlt 20 év deficitjeinek korrigálá­sa és nem lesz sikeres a még nem ismert lefolyású világvál­ság eredményes túlélése. És az új - lehet, hogy most szüle­tő világrendbe­­ illeszkedésünk. Újra kell gombolni tehát a mellényt. Az 1989-1990-ben begombolt mellényt. Figyelő szemekkel követni a világban végbemenő változásokat, az új világrend születését! Ver­senyképesnek lenni. És ennek érdekében új kiegyezést kell kötni a politikai osztály és a társadalom között. És ezt ne­künk, értelmiségieknek kell indítványozni. GLATZ FERENC 34 Szerb-magyar vegyes bizottság Budapesten Alapelvek A szerb-magyar történész vegyes bizottság két kijelölt elnöke találkozott Budapesten. Glatz Ferenc meghívására a szerb bi­zottság elnöke, Vojislav Stanovcic (Szerb Tudományos és Művé­szeti Akadémia, akadémikus) és a szerb bizottság tagja, Slobodan G. Markovic (Belgrádi Egyetem, egyetemi tanár) december 13-15. között Budapesten tárgyaltak. A két bizottság egyezményt írt alá a közös bizottság tevékenységének alapelveiről. (Alapel­vek.) A tárgyalásokon megállapodtak a kutatásokhoz, a közös ta­nulmány- és forrásgyűjtemény, valamint az elektronikus honlap in­dításához szükséges feltételek biztosításáról. Megállapodtak: a megalakuló bizottságokban mindkét oldalon részt vehetnek a má­sik ország állampolgárai is. Ennek értelmében a magyar bizottsá­got az elnök javasolta kiegészíteni Mezei Zsuzsannával (Vajdasági Tartományi Levéltár, Újvidék, levéltáros), Fodor Istvánnal (Törté­nelmi Levéltár, Zenta, igazgató) és Matuska Mártonnal (Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány, kuratóriumi tag). A magyar bizott­ság tagjainak neveit a História előző, 2010/8. számában közöltük. A szerb delegációt fogadta a Magyar Köztársaság Külügyminiszté­riumának helyettes államtitkára, Sztáray Péter, valamint Pálinkás József, az MTA elnöke. A magyar bizottság tagjai január 6-án tart­ják első programvitájukat, majd az elnök vezetésével Szabadkára utaznak, és kutatói fórumot tartanak a kutatások megindításáról, szervezeti és anyagi feltételeiről. A História a szerb-magyar meg­békélés bizottság tevékenységéről és a kutatásokról a továbbiakban is rendszeresen beszámol. (A szerk.) 1. A történelmi eredetű konfliktusok feloldása előfeltétele annak, hogy a két ország és két nép ki tudja használni a Duna menti régióban az európai integráció adta lehetősé­geket. A magyar és szerb államnak és társadalomnak közös érdeke, hogy kihasználja az európai integráció előnyeit. Mivel a józanság, kölcsönös megértés és a megbékélés csak a tények ismeretére alapozható, a közös szerb-magyar aka­démiaközi bizottság arra törekszik, hogy feltárja a tényeket és szembeszálljon a mítoszokkal, valamint az előítéletek­kel. A bizottság tevékenységének középpontjában a II. vi­lágháború és az azt követő időszak (1941-1948) áll, foglal­kozik mind a magyar közigazgatás szerb és zsidó, mind a jugoszláv kommunista hatóságok magyar áldozataival. 2. A bizottság olyan fórumokat kíván létrehozni, ahol méltó módon kegyelettel adózhatunk az áldozatoknak és megőrizhetjük emléküket. 3. A bizottság javaslatot dolgoz ki a két állam és a két akadémia vezetői számára a múltfeltárás intézményesítésé­re. Megfelelő feltételeket kívánunk kialakítani a múlt feltá­rására levéltárakban, múzeumokban, könyvtárakban és oral history gyűjteményekben. A bizottság munkacsoporto­kat hoz létre. A munkacsoportok kutatási terveket dolgoz­nak ki és meghatározzák a kutatási elveket. Előkészítenek továbbá a szerbek és magyarok II. világháború alatti és utáni együttélésével kapcsolatos forráskiadványokat, tanul­mánygyűjteményeket, amelyek mind a személyes bátorság, mind az erőszak eseteit tárgyalják. 4. A bizottság továbbá javaslatokat terjeszt a magyar és a szerb kormány, valamint akadémia elé a szerb-magyar kapcsolatok más aspektusaival foglalkozó nemzeti kutatási projektekre. 5. A bizottság részletes javaslatot dolgoz ki az emlékezés helyszíneire. 6. A bizottság feladatának tekinti a Szerbia multikulturá­lis területe történetének feltárására korábban létrehozott ha­sonló szervezetek eredményeinek integrálását munkájába. 7. Megállapodás történt arról, hogy 2011 folyamán sűrí­tik a kapcsolatfelvételeket és találkozókat. Glatz Ferenc Vojislav Stanovcic A delegációk tagjai (balról jobbra): Sárkány Mihály, Fodor Pál, Slobodan G. Markovic, Pók Attila, Glatz Ferenc (elnök), Vojislav Stanov­ic (elnök), Hornyák Árpád, Kiss Gy. Csaba, Gecsényi Lajos, Budapest, 2010. december

Next