Hitel, 1991. szeptember-december (4. évfolyam, 18-26. szám)

1991 / 18. szám - Melocco Miklós: A balatonszemesi Latinovits-szobor

2 HITEL • 1991. 18. szám Ez a szobor kegyeletből készül. Mint a feszületek. Stabat mater dolorosa Juxta crucem lacrimosa. A postumus Kossuth-díjból, amit Latinovits édesanyja ajánlott fel. A Lektorátus hozzájárulása is kegyele­­tes. Fontos, hogy kiről készül a szobor. A szobor a Keresztről való levétel képe, a vitorla, a zászló vásznába. A kínlódó, nagyszabású élet csak emlékének fennmaradásában, a megálló képben leli meg a nyugal­mát. Ezt a képet vesszük szemügyre. (De ne siess kérlek, veled hadd üzenjek néki rövid beszéddel.) Ezért állhat a kép mozdulatlanul, csak idézve a mozgást, csak emlé­keztetve rá. A szobor az emlék maga, nem a kezdete és nem a vége. A Feszület nem teljes, ha csak a Keresztből és a Corpusból áll. Alat­ta, előtte, mellette áll az emlékező.­ddig értelmes kép, amíg a kegyeletet őrzők, az emlékezők élnek. Ké­sőbb változik az értelme, talányos lesz, besorolva az értelmezésekbe, szépségének fel­ismert fajtája szerint. Maradjon meg ennek a szobornak a látványával legalább annyi, hogy valakiért nagy kár volt. És ha kár a kár, teljesen soha nem múlhatik el, vagy nem kár. Az el nem szavalt versek szavalatlanok marad­nak. A kultúrának egy gőgös állapota szerint. A szobor készültében a veszett fejsze nyele, hogy legalább vala­mennyi maradjon meg az értékből, és ezzel a képességgel tegyen szebbé egy teret, vagy utcarészletet. Stinovits a magyar szellemtörténet e­­gyik alakja, kultu­rális kincs. És csak kisebb részben nemzet hovatartozás, mert az embe­riség kultúrájába a nemzeti kincsek beleolvadnak, mintha a kultúra cso­dálatos ötvözet lenne. (így részben a fizikus is nemzeti kincs, fejtse meg a lelkes utókor tagja, mit kell tennie, ha a kultúra része akar lenni.) Azért őrizzük a szellemtörténet alakjainak emlékét, mert a látszólag járhatatlan utakra ők az útmutatók. Szellemi kincsük birtokában keve­sebbszer kell meghátrálnunk. Meg kell őriznünk őket lehetőleg mindenestül, mert életük nem egyet­len recept és nem is olyan egyszerű megértenünk őket. A szobor a fizikumból őriz meg annyit, amennyit tud, és azt állítja, hogy majdnem azonos, ő a halott, mintha éppen csak meghalt volna egy szép pillanatában. A szobrász ereklyekészítő. Utolsó Vacsorát állít az emlékének. Ezentúl ezt szeressétek! □ Melocco Miklós A balatonszemesi Latinovits-szobor Melocco Miklós: Latinovits (Szoborvázlat.)

Next