Hitel, 1991. szeptember-december (4. évfolyam, 18-26. szám)

1991 / 18. szám - ÚJ LÁTÓHATÁR - Kolczonay Ervin: Nemzetek szövetsége

Új Látóhatár E sorok írója, 1946. április hó 25-én hagyta el Magyarországot. Családja ma­radt otthon, özvegy édesanyja, aki havi 125 forint kegy­díjjal tengeti életét.­smerve a jelenlegi rezsim módszereit azok hozzátarto­zóival szemben, akiket el­lenségüknek tartanak, arra kér mindenkit és minden szervet, akiknek ezen be­számoló a kezébe kerül, hogy ne hozzák nyilvánosságra és ne használják fel oly formában, hogy ebből otthon maradt családjának kellemetlenségei lehesse­nek és, hogy ennek alapján hozzátarto­zóit meghurcolhassák. Midőn ezen beszámolót egy idegen hatalom képviselőjének rendelkezésére bocsátom, ezt azon meggyőződésből te­szem, hogy ezzel Hazámnak teszek szol­gálatot és nem a magyarságot vádolom, hanem azt a maroknyi kisebbséget, amely jogtalanul bitorolja az államha­talmat és amely erőszakkal tiporja az emberi jogokat és viszi a végső pusztu­lás felé azt az országot, melyet e sorok írója mindég Hazájának tekint. Hogy alanti vallomásom mindenben megfelel a valóságnak, eskü alatt állí­tom. A következő eredeti okmányokkal rendelkezem, melyeket készséggel bo­csátok rendelkezésükre: 1./ Zöld útlevél. Kiállította a „Ma­gyar Királyi Követség Páris” 1939 július 22-én. Meghosszabított: 1945 november 15-én és 1946 április 8-án a Belügymi­nisztérium „jóváhagyom” pecsétjével Budapesten. 2. / Egyetemi diploma. Kiállította a Magy. Kir. Pécsi Erzsébet Tudo­mányegyetem 1936 december 21-én. 3. / A Magyar Filmalkalmazottak Szabad Szakszervezetének „igazoló bi­zottsága” által 1945 augusztus hó 4-én kiállított Határozat, melyben „igazolt­­nak”-nak jelentenek ki. 4. / a szakszervezet által kiállított fényképes „Tagsági könyv” 5. / A Magyar Szovjet Művelődési Társaság által 1945-ben Zilahy Lajos el­nök által aláírt „igazolvány”, hogy ne­vezett társaság VÁLASZTOTT tagja voltam. 6. / A Független Kisgazda-Földmun­kás és Polgári Párt által kiállított és Var­ga Béla, a jelenlegi Nemzeti Bizottmány elnöke aláírásával ellátott „megbízóle­vél”, melynek értelmében a párt film­osztályának vezetését bízzák rám. Fenti iratok egy részével azt óhajtom bizonyítani, hogy soha fasiszta nem vol­tam, a fasizmust nem támogattam és még annak a gyanúja is távol állt tőlem, hogy a németekkel együttműködtem volna, vagy bármi oly cselekedetet kö­vettem volna el, mely a demokratikus érzelmű emberek bevetését vonta vol­na, vagy vonná maga után. Soha semmiféle hatóság, semmilyen eljárást sem indított ellenem, katona nem voltam, katonai vagy háborús szer­vezetnek nem voltam tagja. Az egész háború alatt mással, mint filmgyártással és filmkölcsönzéssel nem foglalkoztam. Politikai tendenciájú, vagy bárki ellen izgató filmet se nem gyártottam, se nem hoztam forgalomba. Dacára annak, hogy jól beszélek néme­tül, a németekkel és az olaszokkal ke­rültem minden összeköttetést, velük semmiféle üzleti kapcsolatban sem vol­tam. Az általam gyártott magyar filme­ken kívül, vállalatom csakis francia, svéd, dán és svájci gyártmányú filmeket hozott forgalomba. Tiszta politikai múltam ellenére, ma­­gánvagyonomat képező, az akkor felbe­csülhetetlen értékű filmnyersanyagomat 1945 folyamán a kommunista párt em­berei elrabolták, mikor ezt visszaköve­teltem, „megfélemlítési” hajszát indítottak ellenem. Hogy elkerüljem azon barátaim sor­sát, akikkel együtt működtem, az emig­rációt voltam kénytelen választani. enti tényeket azért tartom szükséges­nek megemlíteni, mert 1946 április havában két egyén - akik magukat a politikai rendőrség de­­tektívjeinek mondották -, azon a címen tartottak házkutatást először az Erzsébet körút 911 .sz. alatti irodámban, majd ma­gánlakásomon, hogy „fasiszta” filmeket keresnek. Magyarországon az egész mű­vészvilág és a filmszakma tudta, hogy sohasem gyártottam ú.n. fasiszta filmet. Ha ez így lenne, nem rendelkezhetnék az előző oldalon jelzet iratokkal. Utolsó filmemet 1943-ban gyártottam. Témája és zenéje a közismert „Lili bárónő” c. operettből készült. Szereplőit az akkor felkapott sztárok közül választottam. Hogy a filmben szereplő két színész el­len a háború után - azaz három év múlva . HITEL • 1991. 18. szám 61 Kolczonay Ervin Nemzetek szövetsége Menekültjog

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék