Hitel, 1994. január-június (7. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 2. szám - PRÓZA - Sarusi Mihály: Turguc a szerájban

alpári értelemben) a nem is a tökélyt, hisz arra nem tör (megtehetné, de nem és nem!), a: semmit. Nem semmi, alig valami. Mámor, szinte, mindjárt. Mintha. Mintha művészet lenne. Művészetnek művészet, de valahogy nem az igazi. Csak mintha az lenne. Mintha rólam, de lehet, hogy róla vagy mégse, mégis róla, nem; mintha arról szólna, hogy itt. Nem egészen, mert lehet amott is, hogyne, túl, még egy kicsit! - meg általában. Lehet, hogy ez, lehet, hogy az, ki tudhassa?! Ebben a zavarodottságban. Afféle se férfiú, se asszonyszemély, tehát - netán? - csíra, legalábbis buzerancia. Aztán, lám, assosi hölggyel is megesik, hogy löttyedt. Ilion és Iliász nélkül: por és hamu. Az utolsó horda, mely aztán végleg eltüntette Tróját: muszlim. Ami megmaradt e rontásból, nemrég hordták ide a szultáni szerájba. Az a kis cserép­ nő a költő szerelme volt? Ciprusi rablott holmi mint török miegymás a homéroszi időkben a görög szigeten, amiből annyi igaz, hogy azóta a törökje megszállta a szigetnek azt a részét, ahol a régész ásott. Ja, Ayasolya. Allah a legnagyobb! Szépséges török nő, pöcsös török fiú a görög világból. Allah, Akbar, Bar-Bar. Zarandi Aranyút Az Ágyúkapu-palota kerti lakában cseréptár, hol a perzsiai Zarand iszlám fazékmíves­­sége is mutatkozik. Valószínűleg dák-római emlékhely ez az iráni Zaránd.­­ Megszaladt apának, képeslapot küld Trójából! Tmva sztambuli-akropoliszi Trója-műtárából, mely alatt (túl városfalon, országúton) márványtömbök fogják le a tengert, melynek Fellegvár-alji sétányán a fapad őrzi FI­­GEN­­ X IFRAN­Y átlőtt szívű szerelmét, mely rovásmódot Figen és Ihran Vég-Külán járt ükös őse tanult el a Keres-marton, avagy hozott magával Ős-Ázsiából a folyton­­folyvást kirablás alatt álló Európa szívébe Tróján túlról. Ha rajtuk áll, Vég­ Gyulában ma annyi emlékeztet Magyarországra, mint itt, Isztam­bulban Bizáncra. Vergődik is ezzel Tamás bátya, Bányájáról, ki - elmondása szerint - hetvenezer márkáért visz haza aranyat. Tudja, honnan lehet húsz percentes kedvezményt is kapni, otthon kihívja a becsüst, az ráüti az árát - néha kétszer annyit ér az ám, mint amire gondolt -, természetesen a vételár többszörösét. A bankófának már van két háza, ebből építette a családnak. A határon még egyszer sem fogták el, vámot sose (legföljebb - harács gyanánt -borravalót) fizetett, mert tudja, kinek mennyit kell adni. Baksis a világ, s akkor az egész. Üzlettársa nyakában hét aranylánc hetvenhétféle függővel, karján tucatnyi csörgő, le-lecsúszó, feszt igazítandó, felrázandó aranyperec, fülében nem egy, legalább három pár belevaló a cimpa likában és fölötte, odatapasztva a cimpája füle derekára, szinte a 40 HITEL 1994. FEBRUÁR

Next