Hitel, 1998. július-december (11. évfolyam, 7-12. szám)
1998 / 12. szám - MŰHELY - Jászberényi József: A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkőművesség
MŰHELY Talán szintúgy a kassai páholyból származik az a két, szabadkőműves-rózsakeresztes esküszöveg, amelyek végén Kazinczy Ferenc neve szerepel. E két írás Jancsó Elemér könyvében található meg,40 s amennyiben hitelesnek fogadjuk el őket, adalékot szolgáltathatnak arról, hogy a fiatal Kazinczy kísérletező kedvében a rózsakeresztességet (azaz az andrásrendiséget) is kipróbálta, hogy később (néhány itt is vizsgálandó versében, avagy a korábban idézett és később idézendő — mint az 1790. márciusi, Arankához írott levelekben és a Magyar Pantheonban) tapasztaltként nyilatkozhasson róla. A két szöveg közölt német eredetije a következő (hozzájuk szögletes zárójelben mellékelem fordításomat): (1) „Ich gelobe auf Ehre und Gewissen, das ich die öffentlich bekannt gemachten grundsätze des Rosen Instituts, und was in Zukunft durch Mehrheit der Stimmen etwa, vorgeschrieben werden wird, genau beobachten und die mir dadurch obligendere Plichten pünktlich erfüllen will Kaschau, den 12 t. J ... 1788 F. V. K.” [(1) „Esküszöm a Becsületre és a Lelkiismeretre, hogy a Rózsa-rend nyilvánosan ismertté tett alaptételeit és azt, ami mintegy a hangok többsége által a jövőben előíratik, pontosan megfigyelem, és a számomra ezáltal fennálló kötelességeket pontosan fogom teljesíteni. Kassa, J... 12. napja, 1788 F. V. K.”] (2) „Ich gelobe auf Ehre und Gewisen, das ich über alles, was mir, von Seiten den Roseninstitutes eröffnet wird, das strengsten Stillschweigrn halten will Kaschau, 7. X.ber. 1787 F.v.K." [(2) „Esküszöm a Becsületre és a Lelkiismeretre, hogy mindenről, ami számomra a Rózsarend oldaláról megnyittatik, a legszigorúbb hallgatást fogom tartani. Kassa, 1787. szeptember 7. F. V. K.”] Kazinczy egyébként két levelében is tudósítja címzettjét a „kassai mozgásokról”, ami arra mutat, hogy ha esetleg nem is volt ott tag, akkor is élénken érdeklődött a város páholyélete iránt. Szintúgy tudott, hogy miskolci titkárként - a fentebb már a 3x3-as szimbolika kapcsán említett levelében — felvette a kapcsolatot a balassagyarmati páhollyal, és az is, hogy már beavatása előtt tudott a girálti Józsiról” (ami a miskolci másik neve volt), amelybe annak „vad libertinista” tendenciái miatt nem akart belépni.41 E véleményét Török Lajosnak ki is nyilvánította, elnyervén ezzel annak szimpátiáját — rövid próbaidő után felvette Kazinczyt páholyába. A próbaidő a kor szabadkőművességében egyébként nagyon fontos volt. Mint azt Pálóczi említett posztszentimentális regényéből és Kazinczytól is tudhatjuk,42 ezen általában egyéves intervallum során a jelöltet olyan akadályok elé állították, amelyekre maga sem számíthatott. Kazinczy írja, hogy Beöthy Jánoshoz (a későbbi Bihar megyei alispánhoz) például egy szegény koldust küldtek azzal a kéréssel, hogy játsszék megsegítésére hamiskártyát a tapasztalt játékos. Beöthy elutasította a kérést, s azt mondta a koldusnak, hogy inkább a saját pénzéből segíti meg, hogysem csaljon. E becsületes gesztusa révén elnyerte a felvételt. Ellenben ugyanő trükkel buktatták meg dr. Podmaniczkyt, aki e hibája miatt csak sokára lehetett szabadkőműves. 95 HITEL 1998. DECEMBER