Hitel, 2012. július-december (25. évfolyam, 7-12. szám)
2012 / 8. szám - Döbrentei Kornél: Rovásírás egy emlékoszlopra
[ Döbrentei Kornél verse ] demokrata maszkban mind rabszolgahajcsár. S mikor a járomból szabadulnánk végre, ismét zsigerelés, nyúvasztás, nincs vége: ős uzsorák, új zsarolók törnek térdre, s mindegy ereinkből víz fakad, vagy vér-e. Vili. Lám, a magyar idő csigamódra halad, csusszanásra sem lendít, kelt kátyút, sarat, és itthon a sok hitelét vesztett beste lopott, csalt, hazudott reggel, délben, este, Cecile asszony, őket mikor éri utol, csap le rájuk a több évezredes Turul? IX. Éltünkben s azon is túl, megmásznak minket, és benyálazzák halálos ingeinket. Mikor a férfierő végleg megroskad, akkor mozdul a létcsiholó női had: Édesanyák, Egri nők, Zrínyi Ilonák, Karády, Szeleczky, Tóth Ilona s tovább: méltó maiak, sudár tartású hölgyek, viharban és részben meg nem ingó tölgyek, birtokában az írthatatlan gyökérnek, megtartni anyanyelvet-földet nem félnek, s éberen óva figyelmeztetőn intnek, ama férgek el sose érjenek minket! Pomáz, 2012. április-május Döbrentei Kornél (1946) költő. A Hitel szépirodalmi rovatát 1992 és 2006 között szerkesztette. Egybegyűjtött versei Tartsd meg a sziklát (2008) címmel jelentek meg. 2012. AUGUSZTUS [ 39 ]