Hitel, 2010. július-december (27. évfolyam, 7-12. szám)
2014 / 9. szám - Lengyel György: "Utazás Németh László színházában (Emlékezés Németh László-rendezéseimre, drámáinak előadásaira, és arra is, ami közben az életemben történt)
László korszerű rendezői megszólaltatásának egyik legérdekesebb változatát veszprémi Győzelem rendezésekor. Meglepődtem sok éve, amikor Gábor Miklós rajongva beszélt és írt VII. Gergely szerepéről, és kiválóan el is játszotta a rádióban. Óriási veszteség, hogy színpadon erre nem került sor. Hasonlóképpen váratlanul ért, amikor Gábor Miklós a Papucshős egyik főpróbája után így szólt hozzám: Igazán gondolhatnál rám is egy ilyen Sebestyén karakterű szereppel, azt hiszitek, nem tudnék ilyet megcsinálni?! Gábor be nem teljesült vonzódással gondolt több Németh László-dráma szerepének eljátszására, amelyekben biztosan meglepő élményt adott volna. 22 Ádám Ottó rendezte a Széchenyi előadását a Madách Színházban 1957-ben. Németh László számos drámáját vitte színre vagy tévére többek között: Matthiász Panzió, Görgey, Széchenyi, Bodnárné, Apáczai, Galilei... 23 Pécsi Sándor talán leghíresebb alakításai: Luka (Éjjeli menedékhely), Perscsihin (Kispolgárok), Szorin (Sirály), Eddie Carbone (Pillantás a hídról), Azdak bíró (Kaukázusi krétakör), Sebestyén (Papucshős), Szellemfi (Liliomfi) különböző klasszikus komédiák és nagyon sok filmszerepe. 24 Papucshős. Pécsi és a két kiváló színésznő alakítását a szerző mellett Illyés Gyula is elismerte. A fiatal Spiró György pedig megragadó portrét írt hármójukról Három portré címmel a Színház folyóiratban (Magtár, Magvető, 2012). 25 Gellért Endre 1945-1960-ig tartó rendezői pályája a legértékesebb magyar művészi utak egyike. A Vígszínház egykori fiatal színésze a Nemzeti Színházban a magyar realista rendezői alkotások sorát teremtette meg: Móricz: Úri muri, Németh László: Galilei, Illyés Gyula drámái: Ozorai példa, Fáklyaláng, Dózsa, Csiky: Buborékok, Csehov: Ványa bácsi, Pygmalion és más Showvígjátékok. Ő vezette sokáig a Színészfőtanszakot a Főiskolán. Színészek nemzedékei áldották emlékét. Apolitikus művész volt egy agyon politizált korszakban. A Nemzeti igazgatója, Major Tamás, megelégelve sikereit és küzdelmét a nehezen engedélyezhető magyar drámákért, fokozatosan félreállította, nehéz művészi helyzetet teremtett számára. Gellért két ízben kísérelt meg öngyilkosságot. 26 Illés Endre: Egy vacsora emléke. Élet és Irodalom, 1976. 04. 05. Ugyancsak érdekes olvasmány e témakörben: Fűzi László: Magyar esszé, II. Adalékok egy anekdota utótörténetéhez. Holmi, 2005 (interneten a szám nincs feltüntetve). Ugyancsak Fűzi László tanulmánya Németh Lászlóról: Elhallgatás (interneten). 27 Günther Grass erősen ironikus darabot írt a berlini munkásfelkeléskor a hatalom oldalára állt Brecht ellen A plebejusok a forradalmat próbálják címmel. Egyébként Rényi Péter írta azt a tanulmányt, amelyre utalok. A választ Fodor Ilona írta, akinek az írására Németh László válaszolt és utalt. Lásd Rényi Péter: Látó repertórium, 1990- 2007. Fodor Ilona: Eppur si muove... Válasz Rényi Péter Két Galilei című cikkére. Látó, 10. évf., 8-9. sz. (1999. augusztus-szeptember), 183-190. A Brecht-életrajzi adatok forrása többek között John Fuegi: The life and lies of B. Brecht. Flamingo, 1995. 28 Egy vacsora emléke. Élet és Irodalom, 1976. 04.17. 29 Héjjá Sándorral, pályám egyik legtöbbre becsült és nagyon szeretett művészével akkor már hat év közös munka, emberi, családi barátság fűzött össze. Ő és felesége, Sebők Klári Barkó Györggyel 1988 őszén szerződött Pécsre. Ekkor keztem én el első igazgatói munkámat is Pécsett. Kolozsvárról érkeztek. (Szerződtetésük, az előző igazgató, Nógrády Róbert érdeme.) Otthon, a román hatóságok zaklatásai miatt helyzetük egyre nehezebb lett, menekülniük kellett a további üldöztetés elől. Mindhárman a pécsi társulat kiemelkedő művészei lettek. Hűségük a színházhoz töretlen volt, pedig Ablonczy László hívta őket a Nemzeti Színházba is. Héjja Sándor pécsi szerepei: Antonius, II. Fülöp, Kádár professzor (Márai: Kaland), Az Apák és fiúk főszerepe, Herceg (Szeget szeggel), Lucifer, a Professzor (Bulgakov-Spiró: Optimista komédia)... 1992-ben különböző városi, politikai körülmények miatt nem pályáztam újra Pécsett, s a Debreceni Csokonai Színház igazgatója lettem. Sajnos hiába hívtam minhármukat magammal oda, ahol méltóbb művészi és emberi szituációt tudtunk volna teremteni számukra, mint a pécsi színház új vezetése 1992-től. Akkor már családi körülményeik miatt nem tudtak Debrecenbe követni. Héjjá Sándorral 1994 őszén került sor újabb közös munkánkra, Galilei szerepét játszotta Debrecenben.