Hitel, 2010. július-december (27. évfolyam, 7-12. szám)
2014 / 9. szám - Lengyel György: "Utazás Németh László színházában (Emlékezés Németh László-rendezéseimre, drámáinak előadásaira, és arra is, ami közben az életemben történt)
Lengyel György „Utazás" Németh László színházában Emlékezés Németh László rendezéseimre, drámáinak előadásaira, és arra is, ami közben az életemben történt (1954-ben a Magyar Rádió drámai osztályán dolgoztam, mint úgynevezett „volontőr" asszisztens, s bár ez csak minimális anyagi juttatást jelentett, módot adott arra, hogy megismerkedjem a rádiószínjátszással és rendezéssel. Délelőttönként - amikor a rádióban nem volt munka - bejárhattam Nádasdy Kálmán operaházi Verdi Otella és Apáthi Imre Petőfi, ill. Jókai színházi próbáira. Mindez a lehető legjobb iskolát jelentette a két éves várakozás idején, ameddig a Színházművészeti Főiskola rendező tanszaka nem indított rendezőosztályt. (Visszagondolva, ebben a két évben legalább annyit tanultam a rendezés mesterségéről, mint később a Főiskolán. S ha még azt is hozzáteszem, hogy két barátommal eljárhattam az 1945 óta (1956-ig) gyalázatos módon elhallgattatott dr. Németh Antalhoz, aki otthonában foglalkozott velünk, elmondhatom, hogy ritka szerencsés ember vagyok. Németh Antallal alkalmanként Goethe Faustját elemeztük, sőt el is próbáltuk a mű egy-egy jelenetét. (Mindaddig, amíg ki nem derült, hogy dr. Németh lakását egy szemközti ablakból figyelik, és rendszeresen jelentik összes látogatóját. Mikor ő ezt megtudta, megszakadtak találkozásaink. Én a Színházművészeti Főiskola [ma Egyetem] után a Debreceni Csokonai Színházban 5 évig, a Madách Színházban 21 évig, közben 2 esztendőn át részben ismét Debrecenben rendeztem.1988-tól előbb négy éven át a Pécsi Nemzeti, majd nyolc évig a Debreceni Csokonai Színház igazgatója és rendezője voltam. A Rádiószínház műsorán 1954-56 között érezhető volt az 1953-as kormányprogram hatása. Az 55-ös resztalinizálás ellenére igényes volt ez a műsor, még a kötelező propagandadarabok ellenére is. A korábbi, viszonylagos enyhülés jegyében legalább egyre több klasszikus drámát mutattak be kitűnő szereposztásban. Szerencsémre majdnem mindig a nagyobb produkciókhoz osztottak be másodasszisztensként, így főként a klasszikus művek próbáin figyelhettem a rendezők és színészek munkáját. A Rádiószínháznak nem volt állandó társulata, ezért a „belső" és jelentős „külső" rendezők elképzelésük szerint szabadon válogathattak a budapesti és nyaranta a vidéki színészek közül. Lengyel György (1936) Tizenöt éven át a debreceni Csokonai Színház igazgatója és főrendezője. Huszonegy évig a Madách Színház rendezője és a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. Vallomáskönyve: Színházi emberek (2008), 2014. szeptember 10.